
Lakásvásárlás vagy bérlés: egyelőre előbbi előnyösebb Erdélyben
Fotó: Bálint Eszter
Lakásvásárlás vagy bérlés? – merül fel sokakban a kérdés, amikor új otthon után kell nézni. A globális trendekkel ellentétben az erdélyi nagyvárosokban jobban megérheti hitelből új lakást vásárolni, mint új ingatlant bérelni, ugyanis a hosszú távban gondolkodók számára a kölcsön havi törlesztőrészlete ugyanannyi vagy akár kisebb is lehet, mint a havi albérlet ára, és előbbi esetében növekvő értékű vagyonelem is birtokunkba kerül.
2024. december 29., 09:272024. december 29., 09:27
2024. december 29., 09:322024. december 29., 09:32
A lakásvásárlás vagy bérlés kérdésében nemrég egy ingatlanközvetítő portál közölt elemzést. A Blitz.ro oldalán olvasható összegzésben erdélyi nagyvárosokban tapasztalt árakkal is példálóznak. Az elemzés szerint sok „pénzügyi guru” azt mondja, hogy nincs értelme lakást vásárolni, azzal érvelve, hogy a magas ingatlanárak miatt a bérlés költséghatékonyabb.
Az a tény, hogy a romániaiak majdnem 96 százalékának saját otthona van, jól érzékelteti, hogy „Romániában a vásárlás egyszerűbb és előnyösebb”.
„Más piacokkal összehasonlítva, ahol az ingatlanok valóban nagyon drágák a legtöbb ember számára, Romániában nagy előnyünk van: a lakhatás megfizethetőbb, és a finanszírozás is könnyebb. Egy ingatlannal hosszú távú vagyonelemet lehet »felépíteni«; a romániai piac kontextusában a lakásvásárlás előnyösebb lehet, mint a bérlés, mivel stabilitást és fix havi költséget biztosít, míg a bérlés hosszú távon drágább lehet, mint amilyennek az elején tűnik” – állítják az ingatlanközvetítő szakemberei.
A román fővárosban vásárlás esetén egy új kétszobás lakás ára 100 000 és 150 000 euró között mozoghat, elhelyezkedéstől és kivitelezéstől függően. Egy 30 éves futamidejű jelzáloghotel esetén, 15-20 százalék előleg (ezzel általában rendelkezni kell, ami persze megnehezíti a dolgokat) és 4-6%-os változó kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 500-700 euró körül alakulna, további költségek nélkül. Eközben egy hasonló lakás bérleti díja körülbelül 500-800 euró havonta. Öt év elteltével a bérlő már 30 000 és 48 000 euró közötti összeget fizetett csak albérletre, anélkül hogy saját ingatlana lenne.
Az erdélyi ingatlanpiacra tekintve Kolozsváron az új 2 szobás lakások ára 120 000 és 180 000 euró között van. Jelzáloghitel esetén a havi törlesztőrészlet 600 és 800 euró között lenne, a havi bérleti díj pedig 600 és 900 euró között változik. Utóbbi esetben 5 év után 36 000 és 54 000 euró közötti összeget fizetett az ügyfél csak bérleti díjra.
Temesvár esetében ugyanezek a számok 80–120 ezer euró közötti lakásárral számolva 400–600 eurós törlesztőrészletet, 400-700 eurós albérletárat, öt év alatt 24–42 ezer eurónyi „ablakon kidobott pénzt” mutatnak. Brassóban az új lakások ára 70 000 és 110 000 euró között mozog, a havi törlesztőrészletek 350 és 550 euró között vannak, míg a bérleti díj havi 350 és 600 euró között ingadozik, ami 5 év alatt összesen 21 000 és 36 000 euró közötti elköltött összeget jelent.
Ezzel szemben ha gyakori költözést tervez vagy bizonytalan az anyagi stabilitását tekintve, a bérlés a megfelelő megoldás, a rugalmasság és az alacsonyabb rövid távú költségek miatt” – írják a Blitz elemzői.

Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját.
Akik egy másik elemzésben úgy fogalmaznak: azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak bérbe adás szándékával, a számok azt mutatják, hogy a nyereség hosszú távon vonzó lehet. Ám bizonyos esetekben a bérleti díjból származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a jelzáloghitel törlesztését, ami rövid távon kevésbé kedvezővé teszi a befektetést.
Bár a hitelkamatláb valamivel magasabb lehet, mint a havi bérleti díj, a jelzáloghitel havi költségeit ellensúlyozhatja a hosszú távú tőkefelhalmozás és a megtakarítás az otthon egyre növekedő értéke révén. „Mivel a kamatlábak tovább csökkennek és az infláció stabil marad, a lakásvásárlás számára kedvező környezet valószínűleg 2025-ben is fennmarad” – vélik az ingatlanközvetítő elemzői.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
szóljon hozzá!