
Sokkolnak a kolozsvári albérletárak, akárcsak a lakásárak
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját. A kolozsvári albérletárak mellett a lakásadásvétel területén is sokkoló összegeket produkál Erdély fővárosa.
2024. december 13., 20:432024. december 13., 20:43
A bérleti díjak Európa-szerte gyorsuló ütemben emelkednek, Kolozsvár és Bukarest pedig az Unió azon városai közé tartozik, ahol a legnagyobb a növekedés – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung Románia nevű szervezet Szociális Közlöny című projektjéből, mely többek között a kolozsvári albérletárak változását is górcső alá vette.
A demokrácia eszméi és alapértékei iránt elkötelezett, németországi székhelyű közhasznú politikai-kulturális alapítvány elemzése szerint
A tanulmányban szereplő városok közül csak Berlinben és Athénban volt magasabb az átlagos áremelkedés egy egyszobás lakás bérlése esetén. Az adatok a Numbeo.com áraggregátor adatbázisából származnak – ismertette az Economedia.ro portál.
Az elmúlt néhány évben valamennyi uniós országban nagymértékben felgyorsult a belső migráció, főként a nagyvárosokba irányuló mozgás. Ahhoz, hogy ezek a költözések gazdaságilag fenntarthatók legyenek, az újonnan érkezőknek elég magas jövedelmet kell keresniük ahhoz, hogy fedezni tudják a megélhetési költségeket, beleértve a lakhatást is.
Az elemzésben arra is rávilágítanak, hogy ugyanebben az időszakban az átlagjövedelmek is jelentősen emelkedtek a vizsgált nagyvárosokban. Bukarestben az átlagbér a 2015-ös 483 euróról 2023-ra 956 euróra, azaz 98%-kal nőtt, míg Kolozsváron a 2015-ös 421 euróról 2023-ra 962 euróra emelkedett, azaz 128%-kal. Ezzel szemben más európai nagyvárosokban alacsonyabb volt a jövedelemnövekedés.
A vizsgált városok közül csak Athénban haladja meg még mindig az átlagos havi jövedelem 50%-át egy belvárosi lakás átlagos bérleti díja – a görög főváros e tekintetben Kolozsvárral osztozik az európai dobogó legfelsőbb fokán. Ezzel szemben Szófiában egy egyszobás belvárosi lakás bérleti díja az átlagos havi jövedelem 42%-át, Berlinben 41%-át, Lyonban pedig 38%-át teszi ki.
Kolozsvári albérletárak tágabb kitekintésben
Fotó: Friedrich Ebert Stiftung Románia
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy bár a bukaresti és kolozsvári lakosok 2023-ban jövedelmük több mint 50%-át költötték egy egyszobás lakás bérlésére a városközpontban, ez az arány alacsonyabb az elmúlt évekhez képest, amikor a bérleti díjak az átlagjövedelem 60%-át, sőt 2015-ben 70%-át is kitették.
Ez a változás azt tükrözi, hogy Bukarestben és Kolozsváron az átlagjövedelmek valamivel nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. Ez a dinamika az említett városok gazdasági szerkezetének változását is tükrözik – olvasható a Szociális Közlönyben.
Amint az egyetemi év kezdetekor készített, Örökzöld diák- és pénzkérdés: bentlakás vagy albérlet? című videós anyagunkból is kiderül, ősszel az egyszobás lakások bérleti díja 350-450 euró (1740-2240 lej), a kétszobásaké 450-600 euró között mozgott, a háromszobásaké 600 eurótól (2980 lejtől) kezdődött Kolozsváron. Miközben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bentlakásaiban 130-200 lej közötti, illetve a Sapientia kollégiumában 400 lej körüli összeget fizetnek havonta a hallgatók, albérletben egy szobáért már 200-250 eurót (990-1200 lejt) is ki kell adniuk a kincses városban.

Erdély legnagyobb egyetemi városában diákok ezreiben évente felmerül a kérdés, hogy legszebb éveiket az olcsóbb és közösségi élményt nyújtó bentlakásban töltsék, vagy nyúljanak mélyen a zsebükbe, és válasszák a kényelmesebb albérletet.
De közismert, hogy nem csak az albérletárak „szárnyalnak” Erdély fővárosában: a kolozsvári lakáspiacra tekintve egyre hihetetlenebb összegek jelennek meg az adásvételi szerződésekben is. A Storia.ro ingatlanközvetítő portál elemzése szerint novemberben országos szinten 14 százalékkal emelkedett az eladó – régi és új – lakások átlagára az előző év azonos hónapjához képest.
Kolozsváron eközben 16 százalékos a növekedés, aminek következtében egy négyzetméter lakott felület immár átlagosan 2933 euróba kerül.
Az összegek eleve sokkolók, de a hatás akkor sem marad el, ha más romániai városokhoz képest végzünk lakásár-összehasonlítást: például egy hasonló méretű garzonlakás Bukarestben átlagosan 75 477 euróba, Temesváron 68 224 euróba, Brassóban 83 429 euróba, Nagyszebenben 68 451 euróba, Nagyváradon pedig 66 305 euróba került. Tehát a román fővároshoz képest több mint 40 ezer, Váradhoz képest pedig több mint 50 ezer euróval többe került egy egyszobás lakás a kincses városban.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
szóljon hozzá!