Sokkolnak a kolozsvári albérletárak, akárcsak a lakásárak
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját. A kolozsvári albérletárak mellett a lakásadásvétel területén is sokkoló összegeket produkál Erdély fővárosa.
2024. december 13., 20:432024. december 13., 20:43
A bérleti díjak Európa-szerte gyorsuló ütemben emelkednek, Kolozsvár és Bukarest pedig az Unió azon városai közé tartozik, ahol a legnagyobb a növekedés – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung Románia nevű szervezet Szociális Közlöny című projektjéből, mely többek között a kolozsvári albérletárak változását is górcső alá vette.
A demokrácia eszméi és alapértékei iránt elkötelezett, németországi székhelyű közhasznú politikai-kulturális alapítvány elemzése szerint
A tanulmányban szereplő városok közül csak Berlinben és Athénban volt magasabb az átlagos áremelkedés egy egyszobás lakás bérlése esetén. Az adatok a Numbeo.com áraggregátor adatbázisából származnak – ismertette az Economedia.ro portál.
Az elmúlt néhány évben valamennyi uniós országban nagymértékben felgyorsult a belső migráció, főként a nagyvárosokba irányuló mozgás. Ahhoz, hogy ezek a költözések gazdaságilag fenntarthatók legyenek, az újonnan érkezőknek elég magas jövedelmet kell keresniük ahhoz, hogy fedezni tudják a megélhetési költségeket, beleértve a lakhatást is.
Az elemzésben arra is rávilágítanak, hogy ugyanebben az időszakban az átlagjövedelmek is jelentősen emelkedtek a vizsgált nagyvárosokban. Bukarestben az átlagbér a 2015-ös 483 euróról 2023-ra 956 euróra, azaz 98%-kal nőtt, míg Kolozsváron a 2015-ös 421 euróról 2023-ra 962 euróra emelkedett, azaz 128%-kal. Ezzel szemben más európai nagyvárosokban alacsonyabb volt a jövedelemnövekedés.
A vizsgált városok közül csak Athénban haladja meg még mindig az átlagos havi jövedelem 50%-át egy belvárosi lakás átlagos bérleti díja – a görög főváros e tekintetben Kolozsvárral osztozik az európai dobogó legfelsőbb fokán. Ezzel szemben Szófiában egy egyszobás belvárosi lakás bérleti díja az átlagos havi jövedelem 42%-át, Berlinben 41%-át, Lyonban pedig 38%-át teszi ki.
Kolozsvári albérletárak tágabb kitekintésben
Fotó: Friedrich Ebert Stiftung Románia
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy bár a bukaresti és kolozsvári lakosok 2023-ban jövedelmük több mint 50%-át költötték egy egyszobás lakás bérlésére a városközpontban, ez az arány alacsonyabb az elmúlt évekhez képest, amikor a bérleti díjak az átlagjövedelem 60%-át, sőt 2015-ben 70%-át is kitették.
Ez a változás azt tükrözi, hogy Bukarestben és Kolozsváron az átlagjövedelmek valamivel nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. Ez a dinamika az említett városok gazdasági szerkezetének változását is tükrözik – olvasható a Szociális Közlönyben.
Amint az egyetemi év kezdetekor készített, Örökzöld diák- és pénzkérdés: bentlakás vagy albérlet? című videós anyagunkból is kiderül, ősszel az egyszobás lakások bérleti díja 350-450 euró (1740-2240 lej), a kétszobásaké 450-600 euró között mozgott, a háromszobásaké 600 eurótól (2980 lejtől) kezdődött Kolozsváron. Miközben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bentlakásaiban 130-200 lej közötti, illetve a Sapientia kollégiumában 400 lej körüli összeget fizetnek havonta a hallgatók, albérletben egy szobáért már 200-250 eurót (990-1200 lejt) is ki kell adniuk a kincses városban.
Erdély legnagyobb egyetemi városában diákok ezreiben évente felmerül a kérdés, hogy legszebb éveiket az olcsóbb és közösségi élményt nyújtó bentlakásban töltsék, vagy nyúljanak mélyen a zsebükbe, és válasszák a kényelmesebb albérletet.
De közismert, hogy nem csak az albérletárak „szárnyalnak” Erdély fővárosában: a kolozsvári lakáspiacra tekintve egyre hihetetlenebb összegek jelennek meg az adásvételi szerződésekben is. A Storia.ro ingatlanközvetítő portál elemzése szerint novemberben országos szinten 14 százalékkal emelkedett az eladó – régi és új – lakások átlagára az előző év azonos hónapjához képest.
Kolozsváron eközben 16 százalékos a növekedés, aminek következtében egy négyzetméter lakott felület immár átlagosan 2933 euróba kerül.
Az összegek eleve sokkolók, de a hatás akkor sem marad el, ha más romániai városokhoz képest végzünk lakásár-összehasonlítást: például egy hasonló méretű garzonlakás Bukarestben átlagosan 75 477 euróba, Temesváron 68 224 euróba, Brassóban 83 429 euróba, Nagyszebenben 68 451 euróba, Nagyváradon pedig 66 305 euróba került. Tehát a román fővároshoz képest több mint 40 ezer, Váradhoz képest pedig több mint 50 ezer euróval többe került egy egyszobás lakás a kincses városban.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
szóljon hozzá!