Nehéz helyzet. Radu Burnete elnöki tanácsadó ismertette az ország rossz pénzügyi helyzetét, és úgy vélte, elkerülhető a recesszió
Fotó: Facebook/Radu Burnete
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
2025. augusztus 17., 20:582025. augusztus 17., 20:58
Az elnöki hivatal gazdasági és szociális politikáért felelős osztályának vezetőjét felkérték, hogy értékelje a recesszió kockázatát, amelyről Alexandru Nazare pénzügyminiszter beszélt.
Emlékeztetem önöket, hogy költségvetésünk egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul. És ez biztosan nem fog megvalósulni. És ha megnézzük mit mondanak a román bankok, a nemzetközi intézmények és a nemzeti bank, akkor valószínűleg a növekedés 0 és 1 százalék között lesz” – mondta Radu Burnete.
– tette hozzá Burnete.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerdán új intézkedéseket jelentett be a költségvetési hiány csökkentésére, „mert minden pillanatban fel kell készülnünk a recesszióra, és előre kell látnunk ezt”.
„Igen, fennáll a recesszió kockázata. Ez egy normális kérdés, amelyet figyelembe kell vennünk. Ez egy valós kockázat” – mondta Nazare, amikor a recesszió kockázatáról kérdezték.
Burnete szombaton Románia gazdasági helyzetéről nyilatkozva elmondta azt is, hogy jelenleg az ország versenyt fut az idővel és a szakadék szélén táncol.
Ezért egyrészt kénytelenek vagyunk megtenni ezeket a lépéseket a hiány csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések természetüknél fogva lassítják a gazdaságot” – nyilatkozta Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó kiemelte, hogy nem szabad elfelejteni, hogy „Románia már átélt hasonló heyzetet”.
Úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk, de igen, vékony jégen járunk” – mondta Burnete.
Megemlítette, hogy „amikor valami rossz történik, akkor a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy segíteni tudjunk”. „Ha viszont jó időkben elköltjük az összes megtakarítást, akkor nem hiszem, hogy ez a legbölcsebb közpolitika” – magyarázta.
Azt is kifejtette, hogy a legjobb lenne, ha mindenki megértené, hogy egy kicsit vissza kell nyesni a közszférával kapcsolatos kiadásokat.
Bár itt is óvatosnak kell lennünk, mert az államnak vannak például olyan vállalatai, amelyek valamilyen formában magántulajdonban vannak, tőzsdén jegyzik őket. Az állam biztosan nem engedhet meg ilyen kiváltságokat. Másrészt, ha az állami rendszer egészét nézem, itt sem hiszem, hogy azt mondhatnánk, hogy Romániában minden köztisztviselő lusta, rendkívül jól fizetett, mindenki pénzben úszik. Tudniuk kell, hogy sok olyan területet láttam a közigazgatásban, ahol sokat dolgoznak és nagyon kevés pénzt kapnak” – mondta.
„Én Bukarestben nem igazán tudhatom, hogyan lehet átszervezni a nagyszebeni önkormányzatot” – mondta.
Azt is kijelentette: ma a bérezés a közszférában „teljes zűrzavar, amelyből semmit sem értünk”.
Hozzátette, a pótlékok kérdését is rendezni kell.
„És itt is két eset van. Vannak olyan vezetők, akik visszaélnek velük, és olyan embereknek adják ezeket a pótlékokat, akiknek nincs rájuk szükségük, máshol pedig olyan vezetők vannak a közszférában, akik ezeket a pótlékokat arra használják, hogy növeljék a fizetéseket” – mutatott rá.
„Ennek a pótlékügynek véget kell vetni, nincs értelme, és a köztisztviselőknek olyan fizetést kell adnunk, amelyet helyesnek tartunk. Akár az ANAF-nál, akár az elnöki hivatalban, akár egy kis önkormányzatnál dolgoznak, egyértelmű bértáblákra van szükségünk” – tette hozzá Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó szerint egyes pótlékok hasznosak. „Egy kis számú pótlék, különleges esetekben, szerintem hasznos. Egyébként nem” – magyarázta.
„Elhalasztottuk, ez volt az utolsó dolog, ami a 2024-es választási évben hiányzott, hogy kinyissuk a közszféra bérezésének szelencéjét. Azt hiszem, nagyjából 20 százalékos hiány volt” – mondta Burnete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!