Deficitcsökkentés másként. A bevételek növelése után most már tényleg a kiadások visszaszorítására kellene összpontosítania a kormánynak a közgazdász szavai szerint
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki kedden Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója egy szakmai konferencián.
2026. február 17., 17:092026. február 17., 17:09
A szakértő hangsúlyozta, hogy újabb adóemelésekre nincs szükség, a költségvetési konszolidációt a közkiadások visszafogásával kell folytatni. Emlékeztetett, hogy a költségvetési kiadások 2024-ben mintegy 30 százalékkal haladták meg a bevételeket, a különbség 2025-ben 23 százalékra mérséklődött, és
Iancu Guda az Agerpres hírügynökség szerint beszélt arról is, hogy mikrovállalatok 2017-ben bevezetett adórendszere nem ösztönözte érdemben a profit újrabefektetését, inkább a kifizetett osztalékok növekedéséhez vezetett. Szerinte a bevételalapú adóztatás egyetlen pozitív hatása az volt, hogy átláthatóbbá vált a cégek nyeresége, de ez szerinte nem helyettesíti a szürkegazdaság visszaszorításához szükséges strukturális intézkedéseket. Hozzátette, hogy a romániai vállalatok adóterhe továbbra is az uniós átlag alatt marad: a profitadó 16 százalék, szemben a mintegy 23 százalékos uniós átlaggal, az osztalékadó szintén 16 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Ezért
Annál inkább javallott meglátása szerint a befektetések felpörgetése.
– hangsúlyozta.
A szakértő szerint a fogyasztásra – különösen az importra – épülő növekedési modell hosszabb távon nem fenntartható, amit az államadósság növekedése és a gazdaság gyenge teljesítménye is alátámaszt: 2022 óta a román GDP negyedéves növekedése minimális, és két technikai recessziós időszak is volt.
Guda elmondta, hogy makrogazdasági szinten döntő lesz a következő két évben a beruházások növelése, különösen az uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) felhasználásával. Emlékeztetett, hogy a múlt évben is a GDP 8,2 százalékát kitevő beruházások mérsékelték a gazdasági növekedés lassulását a stagnáló fogyasztás körülményei között.
A közgazdász szerint mikrogazdasági szinten egyes vállalatok betételcsökkenése vagy fizetésképtelensége más cégek számára piacszerzési lehetőséget teremthet.
Példaként a Dedeman terjeszkedését említette, rámutatva, hogy telkeinek és épületeinek több mint kétharmadát gazdasági visszaesés vagy stagnálás idején vásárolta meg a barkácsáruház-láncot működtető vállalat, ami szerinte azt mutatja, hogy a beruházások válságidőszakban is növekedési lehetőséget teremthetnek. „A beruházások kulcsfontosságúak, de csak gondosan kezelt kockázatok mellett” – szögezte le Iancu Guda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!