Deficitcsökkentés másként. A bevételek növelése után most már tényleg a kiadások visszaszorítására kellene összpontosítania a kormánynak a közgazdász szavai szerint
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki kedden Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója egy szakmai konferencián.
2026. február 17., 17:092026. február 17., 17:09
A szakértő hangsúlyozta, hogy újabb adóemelésekre nincs szükség, a költségvetési konszolidációt a közkiadások visszafogásával kell folytatni. Emlékeztetett, hogy a költségvetési kiadások 2024-ben mintegy 30 százalékkal haladták meg a bevételeket, a különbség 2025-ben 23 százalékra mérséklődött, és
Iancu Guda az Agerpres hírügynökség szerint beszélt arról is, hogy mikrovállalatok 2017-ben bevezetett adórendszere nem ösztönözte érdemben a profit újrabefektetését, inkább a kifizetett osztalékok növekedéséhez vezetett. Szerinte a bevételalapú adóztatás egyetlen pozitív hatása az volt, hogy átláthatóbbá vált a cégek nyeresége, de ez szerinte nem helyettesíti a szürkegazdaság visszaszorításához szükséges strukturális intézkedéseket. Hozzátette, hogy a romániai vállalatok adóterhe továbbra is az uniós átlag alatt marad: a profitadó 16 százalék, szemben a mintegy 23 százalékos uniós átlaggal, az osztalékadó szintén 16 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Ezért
Annál inkább javallott meglátása szerint a befektetések felpörgetése.
– hangsúlyozta.
A szakértő szerint a fogyasztásra – különösen az importra – épülő növekedési modell hosszabb távon nem fenntartható, amit az államadósság növekedése és a gazdaság gyenge teljesítménye is alátámaszt: 2022 óta a román GDP negyedéves növekedése minimális, és két technikai recessziós időszak is volt.
Guda elmondta, hogy makrogazdasági szinten döntő lesz a következő két évben a beruházások növelése, különösen az uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) felhasználásával. Emlékeztetett, hogy a múlt évben is a GDP 8,2 százalékát kitevő beruházások mérsékelték a gazdasági növekedés lassulását a stagnáló fogyasztás körülményei között.
A közgazdász szerint mikrogazdasági szinten egyes vállalatok betételcsökkenése vagy fizetésképtelensége más cégek számára piacszerzési lehetőséget teremthet.
Példaként a Dedeman terjeszkedését említette, rámutatva, hogy telkeinek és épületeinek több mint kétharmadát gazdasági visszaesés vagy stagnálás idején vásárolta meg a barkácsáruház-láncot működtető vállalat, ami szerinte azt mutatja, hogy a beruházások válságidőszakban is növekedési lehetőséget teremthetnek. „A beruházások kulcsfontosságúak, de csak gondosan kezelt kockázatok mellett” – szögezte le Iancu Guda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!