Deficitcsökkentés másként. A bevételek növelése után most már tényleg a kiadások visszaszorítására kellene összpontosítania a kormánynak a közgazdász szavai szerint
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki kedden Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója egy szakmai konferencián.
2026. február 17., 17:092026. február 17., 17:09
A szakértő hangsúlyozta, hogy újabb adóemelésekre nincs szükség, a költségvetési konszolidációt a közkiadások visszafogásával kell folytatni. Emlékeztetett, hogy a költségvetési kiadások 2024-ben mintegy 30 százalékkal haladták meg a bevételeket, a különbség 2025-ben 23 százalékra mérséklődött, és
Iancu Guda az Agerpres hírügynökség szerint beszélt arról is, hogy mikrovállalatok 2017-ben bevezetett adórendszere nem ösztönözte érdemben a profit újrabefektetését, inkább a kifizetett osztalékok növekedéséhez vezetett. Szerinte a bevételalapú adóztatás egyetlen pozitív hatása az volt, hogy átláthatóbbá vált a cégek nyeresége, de ez szerinte nem helyettesíti a szürkegazdaság visszaszorításához szükséges strukturális intézkedéseket. Hozzátette, hogy a romániai vállalatok adóterhe továbbra is az uniós átlag alatt marad: a profitadó 16 százalék, szemben a mintegy 23 százalékos uniós átlaggal, az osztalékadó szintén 16 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Ezért
Annál inkább javallott meglátása szerint a befektetések felpörgetése.
– hangsúlyozta.
A szakértő szerint a fogyasztásra – különösen az importra – épülő növekedési modell hosszabb távon nem fenntartható, amit az államadósság növekedése és a gazdaság gyenge teljesítménye is alátámaszt: 2022 óta a román GDP negyedéves növekedése minimális, és két technikai recessziós időszak is volt.
Guda elmondta, hogy makrogazdasági szinten döntő lesz a következő két évben a beruházások növelése, különösen az uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) felhasználásával. Emlékeztetett, hogy a múlt évben is a GDP 8,2 százalékát kitevő beruházások mérsékelték a gazdasági növekedés lassulását a stagnáló fogyasztás körülményei között.
A közgazdász szerint mikrogazdasági szinten egyes vállalatok betételcsökkenése vagy fizetésképtelensége más cégek számára piacszerzési lehetőséget teremthet.
Példaként a Dedeman terjeszkedését említette, rámutatva, hogy telkeinek és épületeinek több mint kétharmadát gazdasági visszaesés vagy stagnálás idején vásárolta meg a barkácsáruház-láncot működtető vállalat, ami szerinte azt mutatja, hogy a beruházások válságidőszakban is növekedési lehetőséget teremthetnek. „A beruházások kulcsfontosságúak, de csak gondosan kezelt kockázatok mellett” – szögezte le Iancu Guda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!