Kolozsvár ingatlanpiaca kiemelten drága, az olcsóbb piacokon nagyobb a mozgás
Fotó: Pixabay.com
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben. Másfelől a nagyvárosok között átrendeződött az ingatlanpiaci erősorrend: két olyan település vette át a vezetést, ahol jóval alacsonyabbak az árak, mint az évek óta csúcstartó Kolozsváron – olvasható az Economica.net cikkében.
2025. november 12., 20:492025. november 12., 20:49
Idén októberben országos szinten több mint 14 300 lakást értékesítettek, ami 7 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest. Az Országos Telekkönyvi és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) adatait az Economica.net elemezte, rámutatva, hogy a növekedés ellenére ez volt a leggyengébb október 2021 óta. Tavaly ugyanebben a hónapban még több mint 17 700 tranzakciót jegyeztek.
A mostani visszaesés arra utal, hogy a magas árak és az emelkedő finanszírozási költségek egyre több vásárlót kényszerítenek kivárásra, miközben a fejlesztők is óvatosabbá váltak.
Az év első tíz hónapjában Bukarestben több mint 38 000 lakást adtak el. A tranzakciók száma különösen júliusban ugrott meg, mivel ez volt az utolsó hónap, amikor az új lakásokra még érvényes volt a kedvezményes áfa. A főváros ingatlanpiaca ugyan nem mutat kiugró ingadozásokat, de jól látszik, hogy a vásárlók egy része időzítette a döntést az adózási szabályok változása előtt.
Bukarest agglomerációja szintén megőrizte lendületét. Ilfov megyében tíz hónap alatt több mint 7500 lakás talált gazdára, ami tovább erősíti azt a trendet, hogy egyre többen keresnek megfizethetőbb otthonokat a fővároson kívül, de annak közvetlen közelében.
Az ANCPI májustól már megyeszékhelyi szinten is közöl adatokat, így pontosabb képet kapunk arról, hol mekkora a forgalom. A május és október közötti időszakban 37 679 ingatlantértékesítettek az ország nagyvárosaiban, ami közel azonos a bukaresti tízhavi eredménnyel.
A jelenség egyik legfontosabb magyarázata az árkülönbség. Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiaca, Brassó a második helyen áll. A két városban az átlagos négyzetméterár messze meghaladja a 2000 eurót, ami visszafogja a keresletet, különösen a fiatal vásárlók körében.
Ezzel szemben Temesváron és Jászvásáron az elmúlt évben ugyan 11 százalékos drágulás történt, mégis 1900 euró alatt maradt az átlagár. Ez jelentősen szélesebb vásárlói réteget vonz, a helyi kereslet mellé pedig erős befektetői jelenlét is társul.
bár árazásuk és helyi gazdasági adottságaik miatt nem produkálnak olyan nagy forgalmat, mint a dobogósok.
A területi eltérések egyre markánsabbak. Miközben a nyugati és moldvai nagyvárosokban jelentős mennyiségű új lakás épül, Kolozsvár és Brassó érte el azt az árszintet, ahol a piac természetesen lassul.
Az adatsor másik végén Alexandria található. Itt május és október között mindössze 40 lakást értékesítettek, ami csupán töredéke a nagyvárosi átlagoknak. Ialomița 135, Călărași 172 tranzakcióval szerepel a rangsor alján. Ezek a számok erős regionális különbségekre mutatnak rá, amelyek a gazdasági potenciáltól kezdve a demográfiai tendenciákon át a lakáspiaci fejlesztések hiányáig számos tényezőből adódnak.
Az év vége hagyományosan csendesebb, a vásárlók egy része kivár a pénzügyi év zárása előtt, de az Economica.net által elemzett adatok arra utalnak, hogy a nagyvárosok többségében továbbra is élénk marad a kereslet. A drágább piacok lassulása mellett új centrumok erősödnek fel, és olyan városok kerülnek előtérbe, amelyek árban és kínálatban is vonzóbbak a szélesebb rétegek számára.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!