Kolozsvár ingatlanpiaca kiemelten drága, az olcsóbb piacokon nagyobb a mozgás
Fotó: Pixabay.com
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben. Másfelől a nagyvárosok között átrendeződött az ingatlanpiaci erősorrend: két olyan település vette át a vezetést, ahol jóval alacsonyabbak az árak, mint az évek óta csúcstartó Kolozsváron – olvasható az Economica.net cikkében.
2025. november 12., 20:492025. november 12., 20:49
Idén októberben országos szinten több mint 14 300 lakást értékesítettek, ami 7 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest. Az Országos Telekkönyvi és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) adatait az Economica.net elemezte, rámutatva, hogy a növekedés ellenére ez volt a leggyengébb október 2021 óta. Tavaly ugyanebben a hónapban még több mint 17 700 tranzakciót jegyeztek.
A mostani visszaesés arra utal, hogy a magas árak és az emelkedő finanszírozási költségek egyre több vásárlót kényszerítenek kivárásra, miközben a fejlesztők is óvatosabbá váltak.
Az év első tíz hónapjában Bukarestben több mint 38 000 lakást adtak el. A tranzakciók száma különösen júliusban ugrott meg, mivel ez volt az utolsó hónap, amikor az új lakásokra még érvényes volt a kedvezményes áfa. A főváros ingatlanpiaca ugyan nem mutat kiugró ingadozásokat, de jól látszik, hogy a vásárlók egy része időzítette a döntést az adózási szabályok változása előtt.
Bukarest agglomerációja szintén megőrizte lendületét. Ilfov megyében tíz hónap alatt több mint 7500 lakás talált gazdára, ami tovább erősíti azt a trendet, hogy egyre többen keresnek megfizethetőbb otthonokat a fővároson kívül, de annak közvetlen közelében.
Az ANCPI májustól már megyeszékhelyi szinten is közöl adatokat, így pontosabb képet kapunk arról, hol mekkora a forgalom. A május és október közötti időszakban 37 679 ingatlantértékesítettek az ország nagyvárosaiban, ami közel azonos a bukaresti tízhavi eredménnyel.
A jelenség egyik legfontosabb magyarázata az árkülönbség. Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiaca, Brassó a második helyen áll. A két városban az átlagos négyzetméterár messze meghaladja a 2000 eurót, ami visszafogja a keresletet, különösen a fiatal vásárlók körében.
Ezzel szemben Temesváron és Jászvásáron az elmúlt évben ugyan 11 százalékos drágulás történt, mégis 1900 euró alatt maradt az átlagár. Ez jelentősen szélesebb vásárlói réteget vonz, a helyi kereslet mellé pedig erős befektetői jelenlét is társul.
bár árazásuk és helyi gazdasági adottságaik miatt nem produkálnak olyan nagy forgalmat, mint a dobogósok.
A területi eltérések egyre markánsabbak. Miközben a nyugati és moldvai nagyvárosokban jelentős mennyiségű új lakás épül, Kolozsvár és Brassó érte el azt az árszintet, ahol a piac természetesen lassul.
Az adatsor másik végén Alexandria található. Itt május és október között mindössze 40 lakást értékesítettek, ami csupán töredéke a nagyvárosi átlagoknak. Ialomița 135, Călărași 172 tranzakcióval szerepel a rangsor alján. Ezek a számok erős regionális különbségekre mutatnak rá, amelyek a gazdasági potenciáltól kezdve a demográfiai tendenciákon át a lakáspiaci fejlesztések hiányáig számos tényezőből adódnak.
Az év vége hagyományosan csendesebb, a vásárlók egy része kivár a pénzügyi év zárása előtt, de az Economica.net által elemzett adatok arra utalnak, hogy a nagyvárosok többségében továbbra is élénk marad a kereslet. A drágább piacok lassulása mellett új centrumok erősödnek fel, és olyan városok kerülnek előtérbe, amelyek árban és kínálatban is vonzóbbak a szélesebb rétegek számára.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!