Kolozsvár ingatlanpiaca kiemelten drága, az olcsóbb piacokon nagyobb a mozgás
Fotó: Pixabay.com
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben. Másfelől a nagyvárosok között átrendeződött az ingatlanpiaci erősorrend: két olyan település vette át a vezetést, ahol jóval alacsonyabbak az árak, mint az évek óta csúcstartó Kolozsváron – olvasható az Economica.net cikkében.
2025. november 12., 20:492025. november 12., 20:49
Idén októberben országos szinten több mint 14 300 lakást értékesítettek, ami 7 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest. Az Országos Telekkönyvi és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) adatait az Economica.net elemezte, rámutatva, hogy a növekedés ellenére ez volt a leggyengébb október 2021 óta. Tavaly ugyanebben a hónapban még több mint 17 700 tranzakciót jegyeztek.
A mostani visszaesés arra utal, hogy a magas árak és az emelkedő finanszírozási költségek egyre több vásárlót kényszerítenek kivárásra, miközben a fejlesztők is óvatosabbá váltak.
Az év első tíz hónapjában Bukarestben több mint 38 000 lakást adtak el. A tranzakciók száma különösen júliusban ugrott meg, mivel ez volt az utolsó hónap, amikor az új lakásokra még érvényes volt a kedvezményes áfa. A főváros ingatlanpiaca ugyan nem mutat kiugró ingadozásokat, de jól látszik, hogy a vásárlók egy része időzítette a döntést az adózási szabályok változása előtt.
Bukarest agglomerációja szintén megőrizte lendületét. Ilfov megyében tíz hónap alatt több mint 7500 lakás talált gazdára, ami tovább erősíti azt a trendet, hogy egyre többen keresnek megfizethetőbb otthonokat a fővároson kívül, de annak közvetlen közelében.
Az ANCPI májustól már megyeszékhelyi szinten is közöl adatokat, így pontosabb képet kapunk arról, hol mekkora a forgalom. A május és október közötti időszakban 37 679 ingatlantértékesítettek az ország nagyvárosaiban, ami közel azonos a bukaresti tízhavi eredménnyel.
A jelenség egyik legfontosabb magyarázata az árkülönbség. Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiaca, Brassó a második helyen áll. A két városban az átlagos négyzetméterár messze meghaladja a 2000 eurót, ami visszafogja a keresletet, különösen a fiatal vásárlók körében.
Ezzel szemben Temesváron és Jászvásáron az elmúlt évben ugyan 11 százalékos drágulás történt, mégis 1900 euró alatt maradt az átlagár. Ez jelentősen szélesebb vásárlói réteget vonz, a helyi kereslet mellé pedig erős befektetői jelenlét is társul.
bár árazásuk és helyi gazdasági adottságaik miatt nem produkálnak olyan nagy forgalmat, mint a dobogósok.
A területi eltérések egyre markánsabbak. Miközben a nyugati és moldvai nagyvárosokban jelentős mennyiségű új lakás épül, Kolozsvár és Brassó érte el azt az árszintet, ahol a piac természetesen lassul.
Az adatsor másik végén Alexandria található. Itt május és október között mindössze 40 lakást értékesítettek, ami csupán töredéke a nagyvárosi átlagoknak. Ialomița 135, Călărași 172 tranzakcióval szerepel a rangsor alján. Ezek a számok erős regionális különbségekre mutatnak rá, amelyek a gazdasági potenciáltól kezdve a demográfiai tendenciákon át a lakáspiaci fejlesztések hiányáig számos tényezőből adódnak.
Az év vége hagyományosan csendesebb, a vásárlók egy része kivár a pénzügyi év zárása előtt, de az Economica.net által elemzett adatok arra utalnak, hogy a nagyvárosok többségében továbbra is élénk marad a kereslet. A drágább piacok lassulása mellett új centrumok erősödnek fel, és olyan városok kerülnek előtérbe, amelyek árban és kínálatban is vonzóbbak a szélesebb rétegek számára.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!