
Kolozsvár ingatlanpiaca kiemelten drága, az olcsóbb piacokon nagyobb a mozgás
Fotó: Pixabay.com
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben. Másfelől a nagyvárosok között átrendeződött az ingatlanpiaci erősorrend: két olyan település vette át a vezetést, ahol jóval alacsonyabbak az árak, mint az évek óta csúcstartó Kolozsváron – olvasható az Economica.net cikkében.
2025. november 12., 20:492025. november 12., 20:49
Idén októberben országos szinten több mint 14 300 lakást értékesítettek, ami 7 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest. Az Országos Telekkönyvi és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) adatait az Economica.net elemezte, rámutatva, hogy a növekedés ellenére ez volt a leggyengébb október 2021 óta. Tavaly ugyanebben a hónapban még több mint 17 700 tranzakciót jegyeztek.
A mostani visszaesés arra utal, hogy a magas árak és az emelkedő finanszírozási költségek egyre több vásárlót kényszerítenek kivárásra, miközben a fejlesztők is óvatosabbá váltak.
Az év első tíz hónapjában Bukarestben több mint 38 000 lakást adtak el. A tranzakciók száma különösen júliusban ugrott meg, mivel ez volt az utolsó hónap, amikor az új lakásokra még érvényes volt a kedvezményes áfa. A főváros ingatlanpiaca ugyan nem mutat kiugró ingadozásokat, de jól látszik, hogy a vásárlók egy része időzítette a döntést az adózási szabályok változása előtt.
Bukarest agglomerációja szintén megőrizte lendületét. Ilfov megyében tíz hónap alatt több mint 7500 lakás talált gazdára, ami tovább erősíti azt a trendet, hogy egyre többen keresnek megfizethetőbb otthonokat a fővároson kívül, de annak közvetlen közelében.
Az ANCPI májustól már megyeszékhelyi szinten is közöl adatokat, így pontosabb képet kapunk arról, hol mekkora a forgalom. A május és október közötti időszakban 37 679 ingatlantértékesítettek az ország nagyvárosaiban, ami közel azonos a bukaresti tízhavi eredménnyel.
A jelenség egyik legfontosabb magyarázata az árkülönbség. Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiaca, Brassó a második helyen áll. A két városban az átlagos négyzetméterár messze meghaladja a 2000 eurót, ami visszafogja a keresletet, különösen a fiatal vásárlók körében.
Ezzel szemben Temesváron és Jászvásáron az elmúlt évben ugyan 11 százalékos drágulás történt, mégis 1900 euró alatt maradt az átlagár. Ez jelentősen szélesebb vásárlói réteget vonz, a helyi kereslet mellé pedig erős befektetői jelenlét is társul.
bár árazásuk és helyi gazdasági adottságaik miatt nem produkálnak olyan nagy forgalmat, mint a dobogósok.
A területi eltérések egyre markánsabbak. Miközben a nyugati és moldvai nagyvárosokban jelentős mennyiségű új lakás épül, Kolozsvár és Brassó érte el azt az árszintet, ahol a piac természetesen lassul.
Az adatsor másik végén Alexandria található. Itt május és október között mindössze 40 lakást értékesítettek, ami csupán töredéke a nagyvárosi átlagoknak. Ialomița 135, Călărași 172 tranzakcióval szerepel a rangsor alján. Ezek a számok erős regionális különbségekre mutatnak rá, amelyek a gazdasági potenciáltól kezdve a demográfiai tendenciákon át a lakáspiaci fejlesztések hiányáig számos tényezőből adódnak.
Az év vége hagyományosan csendesebb, a vásárlók egy része kivár a pénzügyi év zárása előtt, de az Economica.net által elemzett adatok arra utalnak, hogy a nagyvárosok többségében továbbra is élénk marad a kereslet. A drágább piacok lassulása mellett új centrumok erősödnek fel, és olyan városok kerülnek előtérbe, amelyek árban és kínálatban is vonzóbbak a szélesebb rétegek számára.

Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!