Kiértek az egyik alagút végére a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
Fotó: Facebook/Cristian Pistol/képernyőmentés
Újabb alagút végén jelent meg a fény a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán: elérték az 1-es számú föld alatti vájat másik végét az A1-es sztráda Marzsina és Holgya között épülő részén, Lugos–Déva menetirányban.
2025. november 10., 16:512025. november 10., 16:51
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) vezetője hétfői Facebook-bejegyzésében emlékeztetett: júliusban a másik menetirányban is hasonló áttörést jegyeztek a „medvealagutak” autópálya-szakaszán, Hunyad és Temes megye határán. A fúrásokat az úgynevezett osztrák módszerrel végezték, ami egy rendkívül precíz műszaki eljárás.
Közben a teljes szakaszon tovább folynak a munkálatok: a földkiemelés, a burkolás, a vasalás, a zsaluzás és az alaplemez betonozása. A román és bosnyák kivitelezőkből álló konzorcium (Spedition UMB – Euro-Asfalt)
Jelenleg a munkák két másik kulcsfontosságú szakasz befejezésére összpontosítanak: a 2-es alagútra és a Cut&Cover módszerrel megvalósított járatra.
Pistol beszámolója szerint a 2-es alagútnál a jobb oldali járatból 445 métert fúrtak ki az 1985 méterből, a bal oldali vájat esetében pedig 447 métert az 1825 méterből. A Cut&Cover alagút esetében a jobb oldali föld alatti járat 302 méterből 143 méternél tart, a bal oldali pedig 228 méterből 219 méternél.
Jelenleg több mint 750 munkás és 200 munkagép dolgozik továbbra is a helyszínen, hogy a munkálatokat a meghatározott határidőre befejezzék.
– adott hangot optimizmusának Cristian Pistol. A tervezésre és kivitelezésre szóló szerződés értéke 1,82 milliárd lej (áfa nélkül), és a finanszírozás az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében történik.
Bár az elmúlt időszakban számos jel arra mutatott, hogy nem lehet meg határidőre a problémás szakasz, a hatóságok ígérik, jövő év végéig átadják a sztrádarészt.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”.
Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (innen ered a medvealagút elnevezés). Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám az összesen 2,13 kilométer hosszú alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
A szakaszon az osztrák és a Cut&Cover módszer együttes alkalmazásával épülnek az alagutak. Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet.
A Cut&Cover (kiásás és betemetés) olyan építési eljárás, amellyel földalatti építményeket a kiásást követően nyílt színi munkálatokkal hoznak létre, majd később betemetik őket. Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.
Az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarzsombor–Vaskapu közötti szakasza 90 százalékban elkészült – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!