
Fotó: Páva Adorján
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel – derült égből villámcsapásként – energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
2024. június 27., 18:312024. június 27., 18:31
2024. június 27., 18:582024. június 27., 18:58
A bukaresti képviselőház által döntő házként elfogadott módosító tervezet értelmében a 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel rendelkező vagy olyat telepítő prosumereknek kötelességük a teljesítmény legalább 30 százalékát lefedő akkumulátorpakkot is beüzemelni, ha 200 kW alatti rendszerről van szó, 200 és 400 kW között pedig 50 százalékos tárolási kapacitást kell megvalósítaniuk.
Zavart okoz, hogy az első kategóriát 3 és 200 kW teljesítményű rendszerek tulajdonosaira „szabták”, sőt a módosítás egyik cikke szerint bizonyos változtatások a 3–10,8 kW teljesítmény közötti berendezések birtokosaira is vonatkoznak, így egyelőre nehéz megállapítani, hogy az előírás valójában kikre vonatkozik – pedig fontos „részletkérdés”, hiszen a lakossági napelemtelepítők jelentős része a 10,8 kW alatti kategóriába tartozik.
A módosítást szerdán, a parlamenti vakáció előtti utolsó napon fogadták el a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói kezdeményezésére, előzetes egyeztetés nélkül – már csak ez felháborította az érintetteket. De természetesen az új szabályok előírásai is kiverték a biztosítékot. A prosumereket és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE) szerint ha valóban hatályba lép a módosítás, az eddigi tendenciákkal gyökeresen ellentétes álláspont felvállalásával hirtelen elbátortalanítják azokat, akik termelő-fogyasztóvá válnának. A visszamenőleges hatály szintén felháborító, mint ahogy a hálózatba töltés korlátozása is.
Az APCE szerint a kezdeményezés mögött „szakmailag” egy, a szolgáltatók és elosztóhálózat-üzemeltetők által megrendelt kutatás áll, amelyet a Bukaresti Műszaki Egyetem készített. Az érdekvédelmisek türelmetlenül várják, hogy ők is megkapják ezt a jelentést, illetve hogy a parlament által elfogadott jogszabály megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Viszont még ezt megelőzően leszögezték: abszurd helyzet áll elő, hiszen a kényszerítés révén kevesebb áramot fogunk felhasználni az országos hálózatból, ami visszaüt a szolgáltatók és hálózatüzemeltetők számára.

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Szintén elítélte a parlament döntését az Intelligens Energia Egyesület, amely szerint a napelemmel megtermelt energia részleges helyben tárolása sok szempontból előnyös, viszont a kényszerítés most választott módja elfogadhatatlan. Dumitru Chisăliță elnök szerint aberráns, hogy a prosumereket újabb jelentős kiadásokra, on-grid, azaz országos hálózatra csatlakoztatott berendezésük lecserélésére, kidobására kötelezik, alighogy megvásárolták azt, azaz még az árát sem hozta vissza a befektetés.
– szögezte le a szakember. Felhívta a figyelmet, hogy sok termelő-fogyasztó (például szociális intézmények, otthonok is) óriási anyagi erőfeszítéseket hozott, elérte anyagi korlátait, hogy megvalósítsa a befektetést, most meg újabb több ezer eurós kiadásra kényszerítik őket. Chisăliță úgy véli, az új előírások minden új napelemtelepítőre vonatkozhatnak, a régiek pedig támogatásban részesülhetnek, hogy megfeleltessék rendszerüket az elvárásoknak.

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Mint ismeretes, az úgynevezett on-grid áramtermelő napelemrendszer egyenáramot megtermelő napelemekből, azt váltóárammá átváltó inverterből áll, ezeket az épület elektromos rendszerére, illetve a szolgáltatói áramhálózatra csatlakoztatják. A háztartás pillanatnyi áramfogyasztását a napelemek „állják”, amit pedig ezen felül termelnek, az az országos hálózatba jut, amiért a prosumer valamilyen formában elszámolást kap.
Akkumulátoros napelemes rendszer esetén a napelemek mellett a feltöltött akkumulátor is biztosít egyenáramot az inverternek, például éjszaka, amikor nincs termelés. Ez mindenképpen előnyös a háztartás számára, hiszen az országos hálózatból vett áram mindenképp drágább, mint a saját termelés. Viszont egy akkumulátoros rendszer jóval költségesebb, mint a hagyományos: nagyjából megkétszerezheti a beruházás értékét.
Romániában havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek országszerte, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret – éppen az állam eddig támogató, ösztönző hozzáállásának köszönhetően. A Zöld ház programban 20 ezer lejes támogatást lehetett háztartásonként lehívni on-grid rendszerek telepítésére, óriási érdeklődés közepette.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!