
Fotó: Páva Adorján
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel – derült égből villámcsapásként – energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
2024. június 27., 18:312024. június 27., 18:31
2024. június 27., 18:582024. június 27., 18:58
A bukaresti képviselőház által döntő házként elfogadott módosító tervezet értelmében a 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel rendelkező vagy olyat telepítő prosumereknek kötelességük a teljesítmény legalább 30 százalékát lefedő akkumulátorpakkot is beüzemelni, ha 200 kW alatti rendszerről van szó, 200 és 400 kW között pedig 50 százalékos tárolási kapacitást kell megvalósítaniuk.
Zavart okoz, hogy az első kategóriát 3 és 200 kW teljesítményű rendszerek tulajdonosaira „szabták”, sőt a módosítás egyik cikke szerint bizonyos változtatások a 3–10,8 kW teljesítmény közötti berendezések birtokosaira is vonatkoznak, így egyelőre nehéz megállapítani, hogy az előírás valójában kikre vonatkozik – pedig fontos „részletkérdés”, hiszen a lakossági napelemtelepítők jelentős része a 10,8 kW alatti kategóriába tartozik.
A módosítást szerdán, a parlamenti vakáció előtti utolsó napon fogadták el a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói kezdeményezésére, előzetes egyeztetés nélkül – már csak ez felháborította az érintetteket. De természetesen az új szabályok előírásai is kiverték a biztosítékot. A prosumereket és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE) szerint ha valóban hatályba lép a módosítás, az eddigi tendenciákkal gyökeresen ellentétes álláspont felvállalásával hirtelen elbátortalanítják azokat, akik termelő-fogyasztóvá válnának. A visszamenőleges hatály szintén felháborító, mint ahogy a hálózatba töltés korlátozása is.
Az APCE szerint a kezdeményezés mögött „szakmailag” egy, a szolgáltatók és elosztóhálózat-üzemeltetők által megrendelt kutatás áll, amelyet a Bukaresti Műszaki Egyetem készített. Az érdekvédelmisek türelmetlenül várják, hogy ők is megkapják ezt a jelentést, illetve hogy a parlament által elfogadott jogszabály megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Viszont még ezt megelőzően leszögezték: abszurd helyzet áll elő, hiszen a kényszerítés révén kevesebb áramot fogunk felhasználni az országos hálózatból, ami visszaüt a szolgáltatók és hálózatüzemeltetők számára.

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Szintén elítélte a parlament döntését az Intelligens Energia Egyesület, amely szerint a napelemmel megtermelt energia részleges helyben tárolása sok szempontból előnyös, viszont a kényszerítés most választott módja elfogadhatatlan. Dumitru Chisăliță elnök szerint aberráns, hogy a prosumereket újabb jelentős kiadásokra, on-grid, azaz országos hálózatra csatlakoztatott berendezésük lecserélésére, kidobására kötelezik, alighogy megvásárolták azt, azaz még az árát sem hozta vissza a befektetés.
– szögezte le a szakember. Felhívta a figyelmet, hogy sok termelő-fogyasztó (például szociális intézmények, otthonok is) óriási anyagi erőfeszítéseket hozott, elérte anyagi korlátait, hogy megvalósítsa a befektetést, most meg újabb több ezer eurós kiadásra kényszerítik őket. Chisăliță úgy véli, az új előírások minden új napelemtelepítőre vonatkozhatnak, a régiek pedig támogatásban részesülhetnek, hogy megfeleltessék rendszerüket az elvárásoknak.

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Mint ismeretes, az úgynevezett on-grid áramtermelő napelemrendszer egyenáramot megtermelő napelemekből, azt váltóárammá átváltó inverterből áll, ezeket az épület elektromos rendszerére, illetve a szolgáltatói áramhálózatra csatlakoztatják. A háztartás pillanatnyi áramfogyasztását a napelemek „állják”, amit pedig ezen felül termelnek, az az országos hálózatba jut, amiért a prosumer valamilyen formában elszámolást kap.
Akkumulátoros napelemes rendszer esetén a napelemek mellett a feltöltött akkumulátor is biztosít egyenáramot az inverternek, például éjszaka, amikor nincs termelés. Ez mindenképpen előnyös a háztartás számára, hiszen az országos hálózatból vett áram mindenképp drágább, mint a saját termelés. Viszont egy akkumulátoros rendszer jóval költségesebb, mint a hagyományos: nagyjából megkétszerezheti a beruházás értékét.
Romániában havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek országszerte, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret – éppen az állam eddig támogató, ösztönző hozzáállásának köszönhetően. A Zöld ház programban 20 ezer lejes támogatást lehetett háztartásonként lehívni on-grid rendszerek telepítésére, óriási érdeklődés közepette.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!