Épületes teher. További költségeket generálnak a lakosságnak a környezetvédelmi törekvések
Fotó: Veres Nándor
Hamarosan egyfajta „karbonadót” vethetnek ki a lakosságra is: egy új európai uniós irányelv értelmében 2027-től akár 20 százalékkal többe kerülhet a földgáz.
2024. március 20., 18:252024. március 20., 18:25
A Romániában is várható drágulásra Florentina Manea, a Carbon&Energy Management nevű szaktanácsadó cég ügyvezető igazgatója figyelmeztetett egy energiaügyi konferencián. Az Economica.net gazdasági portál által idézett szakember emlékeztetett, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (Emission Trading System – ETS) az új, ETS 2 néven futó irányelv szerint
Így 2027-től kezdődően a szolgáltatóknak kötelességük lesz beépíteni a lakosságot érintő díjszabásaikba az úgynevezett kibocsátási egységek után fizetett egyfajta „karbonilletéket” is.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) az Unió éghajlatváltozási politikájának sarokköve: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentését célozza. Az eredeti ETS legfőképpen erőművekre, energiaigényes ipari ágazatok széles körére, a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik. Ám közben egy új, különálló, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszert is létrehoztak (ETS 2), amely az épületekre, a közúti közlekedésre és az üzemanyagokra vonatkozik.
„A földgáz a legfőbb energiahordozó, amely az ETS 2 hatálya alá esik, hozzáadódik még a közúti fuvarozásban használt benzin, gázolaj, LPG. Így a lakosság és egyéb iparágak számára biztosított földgáz, illetve a benzin és a gázolaj árába be kell építeni a kibocsátási egységek költségeit is, amely drágulást idéz elő 2027-től kezdődően” – jelentette ki Florentina Manea.
Az energetikai szakember számításai szerint a jelenlegi ETS-ben nem szereplő lakossági és ipari fogyasztók az új szabályozás szerint mintegy 0,06 lej/kilowattórával fognak többet fizetni. A tanácsadó cég vezetője egy kibocsátási egység 60 eurós árával, 0,205 kg CO2/kWh-s aránnyal számolt.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben kibocsátási egységekkel kereskednek. Mégpedig úgy, hogy megszabják egy adott szennyezőanyag országosan megengedhető maximális kibocsátását, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére: a maximális kibocsátást lebontják szabadon forgalmazható kibocsátási egységekre, amelyeknek a piacon áruk lesz. Ez az ár egyrészt beépül a termékek adott szennyezéssel járó előállításának árába, másrészt kisebb költségeket és így versenyelőnyt biztosít azoknak a létesítményeknek, amelyek kevesebbet szennyeznek, mint versenytársaik. Úgy is értelmezhető, hogy aki többet szennyez, fizet annak, aki kevesebbet.
Florentina Manea hangsúlyozta, egy romániai lakossági fogyasztó 2027-ben – a jelenlegi viszonyok szerint – 6 banival többet fizet majd egy kWh energiáért. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg 31 bani/kWh-ban maximált árhoz képest legalább 20 százalékos árnövekedés várható. Köbméterben számolva legalább 63 banival drágulhat a földgáz ára,
Ugyanakkor az Economica.net által idézett szakember arra is figyelmeztetett, hogy szimulációjukban 60 eurós kibocsátásiegység-árral számoltak, de „semmilyen garancia nincs arra”, hogy az összeg nem emelkedik akár 100 euróig is, mint ahogyan már megtörtént.
Manea jelezte, hogy Románia egyelőre nem ültette át saját jogrendszerébe az uniós direktívát (az épületekre, a közúti fuvarozásra és a további érintett ágazatokra vonatkozó új ETS 2 szabályainak átültetésére vonatkozó határidő 2024. június 30. a brüsszeli tájékoztatás szerint). Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hatóságoknak fel kell készülniük, „nehogy úgy tűnjön, mintha meglepetésszerűen ért volna”.
De az országnak be kell mutatnia egy klímatervet, és ki kell dolgoznia egy mechanizmust a sérülékeny fogyasztók támogatására” – szögezte le az energetikai szakember. Romániában mintegy 3,5 millió háztartás van a földgázhálózatra kötve, és számuk egyre csak nő – emlékeztetett az Economica.net portál. Kiemelve: a 2027-es drágítás éppen abban az évben jöhet, amikor Románia Európa legnagyobb földgázkitermelőjévé válhat a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely tervezett kiaknázásának köszönhetően.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!