Épületes teher. További költségeket generálnak a lakosságnak a környezetvédelmi törekvések
Fotó: Veres Nándor
Hamarosan egyfajta „karbonadót” vethetnek ki a lakosságra is: egy új európai uniós irányelv értelmében 2027-től akár 20 százalékkal többe kerülhet a földgáz.
2024. március 20., 18:252024. március 20., 18:25
A Romániában is várható drágulásra Florentina Manea, a Carbon&Energy Management nevű szaktanácsadó cég ügyvezető igazgatója figyelmeztetett egy energiaügyi konferencián. Az Economica.net gazdasági portál által idézett szakember emlékeztetett, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (Emission Trading System – ETS) az új, ETS 2 néven futó irányelv szerint
Így 2027-től kezdődően a szolgáltatóknak kötelességük lesz beépíteni a lakosságot érintő díjszabásaikba az úgynevezett kibocsátási egységek után fizetett egyfajta „karbonilletéket” is.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) az Unió éghajlatváltozási politikájának sarokköve: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentését célozza. Az eredeti ETS legfőképpen erőművekre, energiaigényes ipari ágazatok széles körére, a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik. Ám közben egy új, különálló, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszert is létrehoztak (ETS 2), amely az épületekre, a közúti közlekedésre és az üzemanyagokra vonatkozik.
„A földgáz a legfőbb energiahordozó, amely az ETS 2 hatálya alá esik, hozzáadódik még a közúti fuvarozásban használt benzin, gázolaj, LPG. Így a lakosság és egyéb iparágak számára biztosított földgáz, illetve a benzin és a gázolaj árába be kell építeni a kibocsátási egységek költségeit is, amely drágulást idéz elő 2027-től kezdődően” – jelentette ki Florentina Manea.
Az energetikai szakember számításai szerint a jelenlegi ETS-ben nem szereplő lakossági és ipari fogyasztók az új szabályozás szerint mintegy 0,06 lej/kilowattórával fognak többet fizetni. A tanácsadó cég vezetője egy kibocsátási egység 60 eurós árával, 0,205 kg CO2/kWh-s aránnyal számolt.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben kibocsátási egységekkel kereskednek. Mégpedig úgy, hogy megszabják egy adott szennyezőanyag országosan megengedhető maximális kibocsátását, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére: a maximális kibocsátást lebontják szabadon forgalmazható kibocsátási egységekre, amelyeknek a piacon áruk lesz. Ez az ár egyrészt beépül a termékek adott szennyezéssel járó előállításának árába, másrészt kisebb költségeket és így versenyelőnyt biztosít azoknak a létesítményeknek, amelyek kevesebbet szennyeznek, mint versenytársaik. Úgy is értelmezhető, hogy aki többet szennyez, fizet annak, aki kevesebbet.
Florentina Manea hangsúlyozta, egy romániai lakossági fogyasztó 2027-ben – a jelenlegi viszonyok szerint – 6 banival többet fizet majd egy kWh energiáért. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleg 31 bani/kWh-ban maximált árhoz képest legalább 20 százalékos árnövekedés várható. Köbméterben számolva legalább 63 banival drágulhat a földgáz ára,
Ugyanakkor az Economica.net által idézett szakember arra is figyelmeztetett, hogy szimulációjukban 60 eurós kibocsátásiegység-árral számoltak, de „semmilyen garancia nincs arra”, hogy az összeg nem emelkedik akár 100 euróig is, mint ahogyan már megtörtént.
Manea jelezte, hogy Románia egyelőre nem ültette át saját jogrendszerébe az uniós direktívát (az épületekre, a közúti fuvarozásra és a további érintett ágazatokra vonatkozó új ETS 2 szabályainak átültetésére vonatkozó határidő 2024. június 30. a brüsszeli tájékoztatás szerint). Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hatóságoknak fel kell készülniük, „nehogy úgy tűnjön, mintha meglepetésszerűen ért volna”.
De az országnak be kell mutatnia egy klímatervet, és ki kell dolgoznia egy mechanizmust a sérülékeny fogyasztók támogatására” – szögezte le az energetikai szakember. Romániában mintegy 3,5 millió háztartás van a földgázhálózatra kötve, és számuk egyre csak nő – emlékeztetett az Economica.net portál. Kiemelve: a 2027-es drágítás éppen abban az évben jöhet, amikor Románia Európa legnagyobb földgázkitermelőjévé válhat a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely tervezett kiaknázásának köszönhetően.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!