
Reálértéken csökkent az átlagfizetés az elmúlt évben
Fotó: Borbély Fanni
Az inflációval kiigazított nettó átlagfizetés 2025 augusztusában 5%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest Romániában. Bár nominálisan továbbra is nőttek a bérek, az emelkedés üteme lelassult. Ráadásul a magasabb adók és energiaszámlák miatt megugró infláció minden bérnövekedést felemésztett. Mindezek ismeretében a romániai magánvállalatok a tavalyinál is alacsonyabb szintű alapbér-emelést terveznek 2026-ra.
2025. október 14., 14:002025. október 14., 14:00
2025. október 14., 14:012025. október 14., 14:01
Amint arról beszámolunk, augusztusban júliushoz képest 130 lejjel, azaz 2,4 százalékkal 5387 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint a bruttó átlagbér 9002 lej volt augusztusban, 199 lejjel (2,2 százalékkal) kevesebb, mint az előző hónapban.
A legnagyobb romániai nettó átlagfizetés a légi szállítás (12 458 lej), illetve a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozásból származó termékek gyártása (11 649 lej) területén jegyezték, a legkisebbet a ruhagyártásban (3341 lej) és a vendéglátóiparban (3367 lej). A legnagyobb mértékben a közúti szállításban használt járművek gyártásának ágazatában csökkent a nettó átlagbér, 13,1 százalékkal; ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 14,9 százalékkal a légi szállításban nőtt a nettó átlagbér júliushoz képest.
A közszférában az előző hónaphoz képest augusztusban a közigazgatásban 1,5 százalékkal, az egészségügyben és a szociális ellátásban 1,3 százalékkal, a tanügyben 0,3 százalékkal csökkentek a bérek.
Mi több, a bérek júliushoz képest is 4,4%-kal csökkentek, a 2,1%-os havi infláció mellett – világított rá a Profit.ro portál.
Kevés ágazatban haladta meg a bérnövekedés az inflációt az elmúlt évben:
Ezzel szemben néhány ágazatban a bérek nominálisan nagyon kis mértékben emelkedtek, sőt csökkentek. A köztisztviselők által uralt ágazatokban szerény növekedést, sőt csökkenést mutatnak:
Azonban azt sem szabad feledni, hogy a közalkalmazotti bérek a 2024. évi 11-19%-os (és a 2023. évi 10-28%-os) emelés után alakulnak így, ami hozzájárult a tavalyi, a bruttó hazai termék (GDP) 9,3%-át kitevő költségvetési hiányhoz. Idén pedig, bár az állami béreket befagyasztották, a hiány várhatóan eléri a GDP 8,4%-át – írja a Profit.ro.
Eközben a PwC péznügyi tanácsadó cég PayWell 2025 című bér- és juttatási felmérése szerint
A tanulmány megállapítja, hogy a béremelések üteme a gazdasági növekedés megtorpanásával párhuzamosan mérséklődik: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a GDP mindössze 0,8%-kal nőtt 2024-ben, és 0,3%-kal az idei első félévben. Az infláció továbbra is rontja a reáljövedelmeket, miközben a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a bérek aktualizálása miatt, különösen az iparban és a kiskereskedelemben.
Idén a technológiai szektor vezette a növekedést 9%-os átlagos béremeléssel, és itt a legmagasabb a bruttó átlagbér is (21 085 lej). Ezt követte a kiskereskedelem (8,99%) és az ipar (8,32%), míg a gyógyszeripar csupán 3,56%-os emelést regisztrált. A PwC elemzői szerint az ágazati különbségek inkább ciklikusak, mintsem strukturálisak: 2–3 évente minden szektor a piaci dinamikához igazítja a béreit.
A jelentés szerint a nemek közötti bérszakadék továbbra is fennáll: a nők nagyobb arányban dolgoznak alacsonyabb fizetésű munkakörökben – az alsó jövedelmi negyedben 74%-uk, míg a legfelső negyedben csupán 56%. A legnagyobb különbségek a banki és technológiai ágazatban, a legkisebbek pedig az iparban és a gyógyszeriparban mérhetők.
A vállalati juttatások között továbbra is vezetnek az étkezési jegyek (84%) és a plusz szabadnapok (83%), de nő az érdeklődés a mentális egészséget támogató kedvezmények, a munkahelyi masszázs iránt. A felmérésben 149 vállalat vett részt hét szektorból, 212 000 alkalmazott béradatai alapján.

Augusztusban júliushoz képest 130 lejjel, azaz 2,4 százalékkal 5387 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A romániai lakosság több mint fele tart a további áremelkedésektől, ezért sokan élelmiszert halmoznak fel, igyekeznek kihasználni a kedvezményeket.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!