Reálértéken csökkent az átlagfizetés az elmúlt évben
Fotó: Borbély Fanni
Az inflációval kiigazított nettó átlagfizetés 2025 augusztusában 5%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest Romániában. Bár nominálisan továbbra is nőttek a bérek, az emelkedés üteme lelassult. Ráadásul a magasabb adók és energiaszámlák miatt megugró infláció minden bérnövekedést felemésztett. Mindezek ismeretében a romániai magánvállalatok a tavalyinál is alacsonyabb szintű alapbér-emelést terveznek 2026-ra.
2025. október 14., 14:002025. október 14., 14:00
2025. október 14., 14:012025. október 14., 14:01
Amint arról beszámolunk, augusztusban júliushoz képest 130 lejjel, azaz 2,4 százalékkal 5387 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint a bruttó átlagbér 9002 lej volt augusztusban, 199 lejjel (2,2 százalékkal) kevesebb, mint az előző hónapban.
A legnagyobb romániai nettó átlagfizetés a légi szállítás (12 458 lej), illetve a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozásból származó termékek gyártása (11 649 lej) területén jegyezték, a legkisebbet a ruhagyártásban (3341 lej) és a vendéglátóiparban (3367 lej). A legnagyobb mértékben a közúti szállításban használt járművek gyártásának ágazatában csökkent a nettó átlagbér, 13,1 százalékkal; ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 14,9 százalékkal a légi szállításban nőtt a nettó átlagbér júliushoz képest.
A közszférában az előző hónaphoz képest augusztusban a közigazgatásban 1,5 százalékkal, az egészségügyben és a szociális ellátásban 1,3 százalékkal, a tanügyben 0,3 százalékkal csökkentek a bérek.
Mi több, a bérek júliushoz képest is 4,4%-kal csökkentek, a 2,1%-os havi infláció mellett – világított rá a Profit.ro portál.
Kevés ágazatban haladta meg a bérnövekedés az inflációt az elmúlt évben:
Ezzel szemben néhány ágazatban a bérek nominálisan nagyon kis mértékben emelkedtek, sőt csökkentek. A köztisztviselők által uralt ágazatokban szerény növekedést, sőt csökkenést mutatnak:
Azonban azt sem szabad feledni, hogy a közalkalmazotti bérek a 2024. évi 11-19%-os (és a 2023. évi 10-28%-os) emelés után alakulnak így, ami hozzájárult a tavalyi, a bruttó hazai termék (GDP) 9,3%-át kitevő költségvetési hiányhoz. Idén pedig, bár az állami béreket befagyasztották, a hiány várhatóan eléri a GDP 8,4%-át – írja a Profit.ro.
Eközben a PwC péznügyi tanácsadó cég PayWell 2025 című bér- és juttatási felmérése szerint
A tanulmány megállapítja, hogy a béremelések üteme a gazdasági növekedés megtorpanásával párhuzamosan mérséklődik: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a GDP mindössze 0,8%-kal nőtt 2024-ben, és 0,3%-kal az idei első félévben. Az infláció továbbra is rontja a reáljövedelmeket, miközben a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a bérek aktualizálása miatt, különösen az iparban és a kiskereskedelemben.
Idén a technológiai szektor vezette a növekedést 9%-os átlagos béremeléssel, és itt a legmagasabb a bruttó átlagbér is (21 085 lej). Ezt követte a kiskereskedelem (8,99%) és az ipar (8,32%), míg a gyógyszeripar csupán 3,56%-os emelést regisztrált. A PwC elemzői szerint az ágazati különbségek inkább ciklikusak, mintsem strukturálisak: 2–3 évente minden szektor a piaci dinamikához igazítja a béreit.
A jelentés szerint a nemek közötti bérszakadék továbbra is fennáll: a nők nagyobb arányban dolgoznak alacsonyabb fizetésű munkakörökben – az alsó jövedelmi negyedben 74%-uk, míg a legfelső negyedben csupán 56%. A legnagyobb különbségek a banki és technológiai ágazatban, a legkisebbek pedig az iparban és a gyógyszeriparban mérhetők.
A vállalati juttatások között továbbra is vezetnek az étkezési jegyek (84%) és a plusz szabadnapok (83%), de nő az érdeklődés a mentális egészséget támogató kedvezmények, a munkahelyi masszázs iránt. A felmérésben 149 vállalat vett részt hét szektorból, 212 000 alkalmazott béradatai alapján.
Augusztusban júliushoz képest 130 lejjel, azaz 2,4 százalékkal 5387 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai lakosság több mint fele tart a további áremelkedésektől, ezért sokan élelmiszert halmoznak fel, igyekeznek kihasználni a kedvezményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!