
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).

Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!