Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!