Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasile Pușcaș, Románia volt uniós főtárgyalója az Agerpresnek nyilatkozva csütörtökön azt javasolta, hogy az euró bevezetése legyen Románia következő nemzetstratégiai célkitűzése.
Egy új romániai törvénytervezet szerint a munkáltatók kötelesek lennének tájékoztatni a munkavállalókat a szakmai kimerülés – közismert nevén burnout – kockázatairól és megelőzésének lehetőségeiről.
Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
A január elején esedékes ünnepnapok lejárta után kezdik kézbesíteni az arra a hónapra esedékes nyugdíjakat – közölte a Román Posta.
Bizonytalanságot keltett a vásárlók körében, hogy mégis kinek kell kifizetnie azt az új csomagilletéket, amelyet Románia vezet be 2026. január 1-jétől minden, az Európai Unión kívüli államból érkező csomagra.
Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe.
A kormány 2026-ban 90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás számára teszi lehetővé a romániai munkavállalást – számolt be a Bolojan-kabinet keddi ülése után a munkaügyi minisztérium.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég.
Az UMB Steel tulajdonába kerül a leállított vajdahunyadi kohászati kombinát – írta az Economica.net a vállalat tájékoztatására hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!