Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!