Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak; a legkisebb GDP-arányos adó- és járulékbevételt Írországban (22,7 százalék), illetve Romániában (27 százalék) jegyezték – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. október 31., 16:262024. október 31., 16:26
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a GDP-arányos adóterhelés tekintetében. 2023-ban ez Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legnagyobb, és Írországban (22,7 százalék), Romániában (27 százalék), valamint Máltán (27,1 százalék) a legkisebb.
Tavaly 2022-höz képest 11 uniós tagállamban nőtt az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya, a legnagyobb mértékben Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra).
A legjelentősebb mérséklődést Görögországban (42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra) regisztrálták. Csökkenést jegyeztek továbbá Németországban, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Svédországban, Romániában, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Abszolút számokban kifejezve 2023-ban 2022-hez képest valamennyi uniós tagállamban nőttek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Cipruson és Horvátországban (egyaránt 15 százalékkal), Magyarországon (14 százalékkal), Lengyelországban (13 százalékkal), valamint Szlovákiában és Romániában (egyaránt 12 százalékkal).
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetekbe telik, mire a benzinkutakon is érezhetővé válik az iráni fegyverszünet bejelentése nyomán bekövetkezett olajárcsökkenés – jelentette ki Bogdan Ivan.
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben mesterséges intelligenciát használnak, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act.
Megkönnyíti, áttekinthetővé teszi egy új platform bevezetésével a kormány a külföldiek romániai munkavállalását, ugyanis a folyamat jelenleg bonyolult és nehezen nyomon követhető – jelentette ki a gazdasági miniszter.
Gyökeresen átalakítaná idén a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gázolajár-támogatási rendszert. A jelenlegi, utólagos – olykor akár féléves késéssel történő – visszatérítési rendszer helyett egy értékjegyes támogatási forma bevezetését fontolgatják.
Miközben Romániában látványosan visszaesett, Magyarországon nőtt a lakosság vásárlókedve.
Több új modell gyártását helyezik Románián kívülre, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a mioveni-i Dacia-üzem jövőjét. A változások hátterében a globális autóipar átrendeződése, a költségnyomás és a Renault új, Európán kívüli terjeszkedési stratégiája áll.
Romániában a most következő hétvégén (április 10-13.) ünneplik az ortodox húsvétot. Mivel hivatalos munkaszüneti napokról van szó, a nagy üzletláncok sem tartanak nyitva a rendes program szerint, sőt, vasárnap minden zárva lesz.
Nagyobb termőterületen vetettek a gazdák ősszel, mint az azelőtti években, mert tartottak az aszálytól.
Jól haladnak a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszain, és akár már idén elkészülhetnek – közölte a Pro Infrastruktúra Egyesült.
Már most üzemanyag-korlátozást kell bevezetni, hogy elkerüljük a válságot – vélekedett Traian Băsescu volt elnök az üzemanyag-válság kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!