
Kárpótlás a gazdáknak. A mezőgazdasági minisztérium előzetes felmérései alapján országos szinten több mint 16 ezer hektárnyi terület szenvedett teljes vagy jelentős károkat tavaly
Fotó: Barabás Ákos
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány. A kifizetések legkésőbb április 30-ig megtörténnek.
2026. február 05., 18:472026. február 05., 18:47
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik legalább 30%-os kárt szenvedtek, rendelkeznek hivatalos kárfelmérési dokumentumokkal, valamint szerepelnek a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nyilvántartásában, ahová benyújtották a 2025-ös területalapú támogatási kérelmüket – közölte csütörtökön az RMDSZ.
A maximálisan igényelhető összeg 10 180,6 lej hektáronként, amely megközelítőleg 2000 eurónak felel meg. A kifizetett összeg a károsodás mértékétől függ. A program teljes költségvetése 58,5 millió lej, amely európai uniós forrásból származik. A jogosult termelőknek a szükséges igazoló dokumentumokkal együtt
Mihály Zoltán József, az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára kifejtette, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes felmérései alapján országos szinten több mint 16 ezer hektárnyi terület szenvedett teljes vagy jelentős károkat, az összesített veszteség pedig meghaladja a 49 millió eurót. Ezek közül számottevő arányt képviselnek a gyümölcsösök. „Az érintett térségek közé tartozik Erdély is, így különösen nehéz helyzetbe kerültek az ott gazdálkodók, akik munkájukkal nemcsak a vidéki megélhetést, hanem a helyi közösségek jövőjét is biztosítják. Ezért támogattuk a kormányban a károk kompenzációját” – hangsúlyozta az államtitkár.

Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!