Fotó: Jakab Mónika
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
2024. január 25., 18:002024. január 25., 18:00
2024. január 25., 18:072024. január 25., 18:07
„Mindenképpen megtartjuk a kompenzációs rendszert, tehát a maximált árakat a romániai átlagemberek és a romániai cégek számára a gazdaságban. Ez a rendszer stabilitást biztosított a végfelhasználóknak, de a beszállítóknak is” – mondta a miniszter a Prima News-nak.
„Ráadásul 5 millió romániai háztartásról beszélünk, amelyek egy évben átlagosan havi 35 lejes villanyszámlát fizetnek, ami a mi vásárlóerőnkkel rendelkező országban ésszerű összeg” – mondta Burduja. A miniszter rámutatott, hogy a piaci liberalizáció egy „tökéletes vihar” része, az ukrajnai háborúval és a világjárványból való kilábalással együtt.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Fontos, hogy az EU minden államnak, nem csak Romániának, lehetővé tette, hogy a végfogyasztók, különösen a kiszolgáltatottak védelmét szolgáló intézkedéseket hozzon, és ezek az intézkedések legalább 2025 tavaszáig maradnak. A rendszert 2025 márciusáig szándékozunk fenntartani” – tette hozzá a miniszter. Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte,
„Ha hirtelen intézkedéshez folyamodnánk, az ismét áremelkedéshez vezetne, ezért a kilépés fokozatos lesz, nagyon jól átgondolt” – tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter.
Az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében az ársapkarendszer miatt Romániában már magasabbak az árak, mint a kontinens többi részén, mivel az energiahordozók tőzsdei ára jócskán lecsökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest.
Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozásokat hirtelen oldanák fel, az jókora anyagi terhet róna a felhasználókra, ezért szükséges lenne, hogy a kormány olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek nyomán az árplafon csupán fokozatosan szűnik meg.
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!