Energiaügyi miniszter: jövőre „csak” hárommilliárd lejt kell kifizetni az energiahordozók ársapkájának fenntartására

de ezt az átmeneti alapból, a szolidaritási adóból, az off-shore adóból és más adókból és járulékokból fedezték, amelyeket az energetikai vállalatok fizettek.

„Ezeknek az összegeknek a mértéke, az energiaszektor hozzájárulása az állami költségvetéshez az energiaválság nyomán valahol 42-44 milliárd között volt, és 23 milliárdot fizettünk ki. Tehát normális esetben a rendszernek fenn kellene tartania magát” – magyarázta Burduja.

Arra a kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés biztosít-e pénzt a szolgáltatók kártalanítására, a miniszter azt válaszolta, hogy

„Igen, egymilliárd lejt. Tavaly ilyenkor az energiaügyi minisztériumnak 2023-ra valahol 1,6 milliárd lej körül volt a költségvetése. Most 4,4 milliárd lejes költségvetésünk van, igaz, hogy ennek nagy része beruházás, PNRR (helyreállítási alap – szerk. megj.), de a költségvetés megháromszorozódott. Tavaly ilyenkor nulla lej volt az állami költségvetésből fedezetre/kompenzációra. Mi történt? Honnan jött a pénz? Az átmeneti alapból jött év közben, nem kell év elején a költségvetésbe betervezni. A szolidaritási adóból jött, ismét csak az év folyamán. Tehát, ahogy ezek a pénzek beérkeznek a pénzügyminisztérium számláira, táplálják az átmeneti alapot, és felosztják őket az energiaügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium között” – mondta Sebastian Burduja.

A kormányfő a sajtónak elmondta, hogy a munkaügyi és az energiaügyi minisztérium költségvetésében egy-egy milliárd lejt irányoztak elő erre a célra. Ha ez a pénz elfogy, akkor pótolják – tette hozzá.

Ciolacu közlése szerint a kormány a csütörtöki ülésén döntött arról, hogy energiaszámlák januári kompenzálásához szükséges összegeket foglalják be a jövő évi költségvetés tervezetébe. Megjegyeztet azt is, hogy tudomása szerint az ártámogatásnak köszönhetően jelenleg Romániában a legkisebb a háztartási energia ára Európában.