
Fotó: Pixabay
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
2023. december 16., 11:502023. december 16., 11:50
„Az ANRE (Országos Energiaszabályozási Hatóság – szerk. megj.) azt mondja, hogy a 2024 január-december hónapokra vonatkozó kompenzációs rendszer csak hárommilliárd lejbe fog kerülni az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárddal, szemben az egy évvel ezelőtti 14 milliárddal. Az árak tehát csökkentek” – mondta Burduja a Digi 24 hírcsatornának.
A miniszter rámutatott, hogy
de ezt az átmeneti alapból, a szolidaritási adóból, az off-shore adóból és más adókból és járulékokból fedezték, amelyeket az energetikai vállalatok fizettek.
„Ezeknek az összegeknek a mértéke, az energiaszektor hozzájárulása az állami költségvetéshez az energiaválság nyomán valahol 42-44 milliárd között volt, és 23 milliárdot fizettünk ki. Tehát normális esetben a rendszernek fenn kellene tartania magát” – magyarázta Burduja.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés biztosít-e pénzt a szolgáltatók kártalanítására, a miniszter azt válaszolta, hogy
„Igen, egymilliárd lejt. Tavaly ilyenkor az energiaügyi minisztériumnak 2023-ra valahol 1,6 milliárd lej körül volt a költségvetése. Most 4,4 milliárd lejes költségvetésünk van, igaz, hogy ennek nagy része beruházás, PNRR (helyreállítási alap – szerk. megj.), de a költségvetés megháromszorozódott. Tavaly ilyenkor nulla lej volt az állami költségvetésből fedezetre/kompenzációra. Mi történt? Honnan jött a pénz? Az átmeneti alapból jött év közben, nem kell év elején a költségvetésbe betervezni. A szolidaritási adóból jött, ismét csak az év folyamán. Tehát, ahogy ezek a pénzek beérkeznek a pénzügyminisztérium számláira, táplálják az átmeneti alapot, és felosztják őket az energiaügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium között” – mondta Sebastian Burduja.
A kormányfő a sajtónak elmondta, hogy a munkaügyi és az energiaügyi minisztérium költségvetésében egy-egy milliárd lejt irányoztak elő erre a célra. Ha ez a pénz elfogy, akkor pótolják – tette hozzá.
Ciolacu közlése szerint a kormány a csütörtöki ülésén döntött arról, hogy energiaszámlák januári kompenzálásához szükséges összegeket foglalják be a jövő évi költségvetés tervezetébe. Megjegyeztet azt is, hogy tudomása szerint az ártámogatásnak köszönhetően jelenleg Romániában a legkisebb a háztartási energia ára Európában.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
szóljon hozzá!