Jólétvágy. Az emberi fejlettségi index komplexebb számszerűsítést tesz lehetővé
Fotó: Pixabay.com
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével. Miközben az élen változás történt, Magyarország továbbra is Románia előtt áll. Érdekesség, hogy az egyre kiélezettebb gazdasági „rivalizálás”, előzgetés, „bezzegelés” ellenére a két szomszédos ország emberi fejlettségi indexe – melyet a GDP egyik alternatívájaként is számon tartanak – nem most áll a legközelebb egymáshoz.
2025. május 09., 08:022025. május 09., 08:02
2025. május 09., 08:412025. május 09., 08:41
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme – UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi fejlettség, jólét mértékének – a hagyományos statisztikai mutatóknál – komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezek a humán-mutatószámok ún. kompozit indexek, amelyek közös ismérve, hogy több alapmutató átlagolásával állnak elő – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal egyik leírásában.
A mutatók közül az egyik legrégebbi múlttal az 1990 óta számított emberi fejlettségi index vagy humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) rendelkezik, amelyet
Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index három mutató egyszerű átlagolásával áll elő:
Az ENSZ május 6-án közölte legfrissebb, 2025-ös jelentését az emberi fejlődésről, mely a 2023-as állapotokat tükrözi a világ csaknem 200 országában. Miközben a több mint 300 oldalas, „A választás kérdése: emberek és lehetőségek az MI korszakában” alcímet viselő jelentést a mesterséges intelligencia tematizálja, megállapítják benne, hogy
Az viszont továbbra is fennáll, hogy a gazdag országok még jobban állnak: 97 százalékuk már „összeszedte magát” a Covid után, és indexük meghaladta a világjárványt megelőző szintet. A szegényebb országok közül viszont ez csak 60 százalékuknak sikerült.
Az emberi fejlettségi index éllovasai
Fotó: ENSZ-jelentés
Az élen változás történt: immár Izlandon a legmagasabb a HDI-mutató (0,972), a friss listavezető két helyet lépett előre. A tavalyi éllovas Norvégia most második, holtversenyben az ezt megelőzően is „ezüstérmes” Svájccal (0,970). Az élbolyt Dánia, Németország, Svédország, Ausztrália, Hollandia, Hong Kong és Belgium egészíti ki.
A kutatók a 0,800-as értéknél húzták meg a nagyon magas fejlettségi szint alsó vonalát – e fölé Magyarország és Románia is bőven befér. Az elmúlt években az anyaországban és nálunk is gazdasági különversenybe „taszított” két szomszédos ország közül az ENSZ rangsorában továbbra is (2023-as adatok alapján)
Az anyaországot közvetlenül Chile, Szlovákia és Katar előzi meg, illetve Argentína, Montenegró és Uruguay követi. Eközben Románia holtversenyben áll Bulgáriával, előttük a Seychelle-szigetek, Antigua és Barbuda, illetve Kuvait található, mögöttük pedig Georgia, Saint Kitts és Nevis, illetve Panama.
Az emberi fejlettségi index alakulása Romániában
Fotó: ENSZ-jelentés
Románia esetében a lakosok várható élettartama a becslések szerint átlagosan 75,9 év, a várható iskolázottság átlagosan 14,1 évet ölel fel, az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem pedig 39 374 dollár (a bruttó nemzeti jövedelem, azaz GNI a GDP-ből származtatható mutató, figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket).
Viszonyításképpen ugyanezek az adatok az éllovas Izlandon: élettartam 82,7 év, iskolázottság 18,9 év, GNI 69 117 dollár. A 193., azaz utolsó Dél-Szudánba pedig: élettartam 57,6 év, iskolázottság 5,6 év, GNI 688 dollár.
Románia teljesítményére kicsit bővebben kitérve, a mostani (2023-as) 0,845-ös HDI-értéke világviszonylatban a nagyon magas emberi fejlettségi kategóriába sorolja az országot. 1990 és 2023 között Románia indexe 0,719-ről nőtt 0,845-re, ami 17,5 százalékos emelkedést jelent. 1990 és 2023 között a születéskor várható élettartam 6,10 évvel, a várható iskolaévek 1,57 esztendővel gyarapodtak. Románia egy főre jutó GNI-je 1990 és 2023 között 139,8 százalékkal nőtt.
Összehasonlítás: az emberi fejlettségi index alakulása Magyarországon (lilával), Romániában (kékkel) és globálisan (szürkével)
Fotó: ENSZ-jelentés
Románia az emberi fejlettségi index 1990-es bevezetésekor e tekintetben a jelenleginél is közelebb állt Magyarországhoz, ám utána lejtmenetnek indult, és csak 1999-ben tudott a startvonalnál jegyzett indexnél magasabbat felmutatni. Magyarországot 2009-ben szinte utolérte: akkor az anyaország indexe 0,834 volt, Romániáé pedig 0,826. A két ország azóta sem került ilyen közel egymáshoz – legalábbis az ENSZ Fejlesztési Programjának emberi fejlettségi indexe szerint.
Mi és az MI
A több mint 300 oldalas, „A választás kérdése: emberek és lehetőségek az MI korszakában” alcímet viselő idei jelentés bevezetőjében Achim Steiner, az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetője kiemeli: a mesterséges intelligencia (MI) villámgyors ütemben halad előre. Ugyanakkor, miközben az MI rohamléptekkel fejlődik, az emberi fejlődés megtorpan.
„Az emberi fejlettségi index által tükrözött évtizedes előrelépések megtorpantak, és nincs egyértelmű jele annak, hogy a Covid-19 világjárvány és az azt követő válságok okozta csapásokból sikerült volna kilábalni. Válaszút előtt állunk: míg az MI ígéretet tesz arra, hogy újradefiniálja jövőnket, egyúttal annak a veszélyét is hordozza, hogy elmélyíti a már amúgy is kibillent világ megosztottságait. Vajon egy MI által vezérelt reneszánsz küszöbén állunk – vagy vakon sodródunk egy olyan jövő felé, amelyet egyenlőtlenségek és megnyirbált szabadságok uralnak?” – teszi fel a kérdést Achim Steiner.
Elmondása szerint lehet, hogy elutasítjuk az MI „emberiesítését”, de sok tekintetben tükörként működik – visszatükrözi és felnagyítja azoknak a társadalmaknak az értékeit, struktúráit és egyenlőtlenségeit, amelyek formálják. „Az MI nem létezik tőlünk függetlenül; a döntéseinken és prioritásainkon keresztül fejlődik. Ha nem számolunk le a ma is fennálló igazságtalanságokkal és megosztottságokkal, az MI csak még mélyebbre ássa ezeket. De ha az emberi képességekbe fektetünk és elkötelezzük magunkat a nagyobb egyenlőség mellett, akkor az MI képes lehet felerősíteni mindazt, amire az emberiség a legjobb formájában képes” – írta a szakember.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Románia 11-10-re kikap Magyarországtól a gazdasági „meccsen” egy összehasonlító elemzés szerint, mely az Eurostat januári adatai alapján, 21 szempontból vizsgálja Románia és Magyarország teljesítményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!