Megjött az étvágy. Pontosabb tájékoztatást kaphatnak a fogyasztók a reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére vonatkozóan
Fotó: Pixabay.com
Egyre közelebb az uniós „felszolgáláshoz” az úgynevezett reggeli irányelv, mely a méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését írja elő, ezáltal pedig a fogyasztók segítségére siet az étkezést érintő tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában. Az Európai Parlament már elfogadta a korábbi szabályozások felülvizsgálatát, a minap pedig a Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak. Az irányelv kidolgozása magyar kezdeményezésből, a mézhamisítás elleni „hadjárat” meghirdetéséből indult, melynek Romániában is örülnek.
2024. február 11., 10:012024. február 11., 10:01
Az Európai Parlament tavaly decemberben 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A tervezet korszerűsíti az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályokat. Amint az EP közleményében beszámoltak róla, a képviselők
A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, gyümölcslé, lekvár, zselé és a dzsem. Az Európai Bizottság 2023. áprilisában javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát. Aztán az EP-képviselők decemberben amellett foglaltak állást, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet szüretelték.
A gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban van jelen az onnan származó gyümölcs vagy méz.
Fotó: Barabás Ákos
Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.
A képviselők a közlemény szerint azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.
A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.
Fotó: Pixabay.com
Alexander Bernhuber jelentéstevő (EPP, Ausztria) „az átláthatóbb címkézés napjának” nevezte az EP-állásfoglalást, hiszen a termékek származási országának pontosabb megjelölése megkönnyíti a fogyasztók számára az egészségesebb és helyi termékek választását.
Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket” – érvelt az osztrák képviselő.
A Parlament az állásfoglalás megszavazása után megkezdhette a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról. Január 30-án már arról számoltak be, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak az egyes „reggeli” élelmiszerek összetételére, nevére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokról. A közleményt idéző Agroinform.hu portál szerint a megállapodásban leszögezik:
Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.
Fotó: Beliczay László
A megvalósíthatósági tanulmányokat követően és a csalás további korlátozása érdekében a Bizottság egyedi azonosító kódra vagy hasonló technikára tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a méz méhészekig történő nyomon követését. A gyümölcslevek, dzsemek és marmeládok esetében a Bizottság jelentést készít a felhasznált alapanyag származási országának kötelező feltüntetéséről.
Fotó: Pixabay.com
A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia, majd az új jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országok két évvel a hatálybalépést követően alkalmazzák majd az új szabályokat – számolt be az Agroinform.hu portál. Amely kiemeli:
Célt értek a magyar erőfeszítések: Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte az Agrárminisztérium.
Nagy István agrárminiszter a január végi előzetes megállapodás után emlékeztetett: magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően válik kötelezővé a jövőben a mézesüvegeken feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az Unióban. Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. erre épülve „dagadt” reggeli irányelvvé a kezdeményezés, melynek legfontosabb eleme a méz eredetvédelme. Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.
Fotó: Veres Nándor
Az irányelv természetesen más uniós országokban, így Romániában is a helyi termelők érdekeit védi. Amint a felülvizsgálatról és a megállapodásról szintén beszámoló Adevărul portál cikkéből kiderül, a méz a harmadik leginkább hamisított élelmiszer a világon. Egyes uniós kimutatások szerint az EU-n kívülről érkező termékek csaknem fele hamisított: kukorica- vagy cukorszirupot, számos más adalékot vagy vegyi anyagot kevernek bele. Éppen ezért a Romániai Méhészek Egyesülete is régóta szorgalmaz eredetvédelmi fellépést. Ioan Fetea elnök szerint az Európai Parlament a jelenleg még érvényes régi irányelvekre hivatkozva eddig elutasította a címkézési szigorítás kiterjesztését.
– fogalmazott az egyesületi vezető.
Fotó: Pixabay.com
Az Adevărul szerint a gyümölcslevek szigorúbb címkézési besorolása abban segíthet a fogyasztóknak, hogy az átlagosnál akár 30 százalékkal kisebb cukortartalmú, tehát egészségesebb termékeket vásároljanak. Nutricionista-belgyógyászt is idéznek, aki a sokáig „nagyon egészségesnek” titulált gyümölcsléfogyasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet. Gabriela Profir szerint úgy kell tekinteni egy pohár nedűre, mint egy édes kényeztetésre, amit hetente egyszer engedünk meg magunknak. Ugyanakkor – szintén a magas cukortartalom miatt – egyazon táplálkozáskor ne halmozzuk a mézet, a lekvárt és a gyümölcslevet, hanem felváltva fogyasszunk csak az egyikből.
Amint arról beszámoltunk, az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zártak tavaly a méhészek. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!