Megjött az étvágy. Pontosabb tájékoztatást kaphatnak a fogyasztók a reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére vonatkozóan
Fotó: Pixabay.com
Egyre közelebb az uniós „felszolgáláshoz” az úgynevezett reggeli irányelv, mely a méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését írja elő, ezáltal pedig a fogyasztók segítségére siet az étkezést érintő tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában. Az Európai Parlament már elfogadta a korábbi szabályozások felülvizsgálatát, a minap pedig a Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak. Az irányelv kidolgozása magyar kezdeményezésből, a mézhamisítás elleni „hadjárat” meghirdetéséből indult, melynek Romániában is örülnek.
2024. február 11., 10:012024. február 11., 10:01
Az Európai Parlament tavaly decemberben 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A tervezet korszerűsíti az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályokat. Amint az EP közleményében beszámoltak róla, a képviselők
A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, gyümölcslé, lekvár, zselé és a dzsem. Az Európai Bizottság 2023. áprilisában javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát. Aztán az EP-képviselők decemberben amellett foglaltak állást, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet szüretelték.
A gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban van jelen az onnan származó gyümölcs vagy méz.
Fotó: Barabás Ákos
Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.
A képviselők a közlemény szerint azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.
A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.
Fotó: Pixabay.com
Alexander Bernhuber jelentéstevő (EPP, Ausztria) „az átláthatóbb címkézés napjának” nevezte az EP-állásfoglalást, hiszen a termékek származási országának pontosabb megjelölése megkönnyíti a fogyasztók számára az egészségesebb és helyi termékek választását.
Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket” – érvelt az osztrák képviselő.
A Parlament az állásfoglalás megszavazása után megkezdhette a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról. Január 30-án már arról számoltak be, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tárgyalóival is előzetes politikai megállapodásra jutottak az egyes „reggeli” élelmiszerek összetételére, nevére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokról. A közleményt idéző Agroinform.hu portál szerint a megállapodásban leszögezik:
Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.
Fotó: Beliczay László
A megvalósíthatósági tanulmányokat követően és a csalás további korlátozása érdekében a Bizottság egyedi azonosító kódra vagy hasonló technikára tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a méz méhészekig történő nyomon követését. A gyümölcslevek, dzsemek és marmeládok esetében a Bizottság jelentést készít a felhasznált alapanyag származási országának kötelező feltüntetéséről.
Fotó: Pixabay.com
A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia, majd az új jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országok két évvel a hatálybalépést követően alkalmazzák majd az új szabályokat – számolt be az Agroinform.hu portál. Amely kiemeli:
Célt értek a magyar erőfeszítések: Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte az Agrárminisztérium.
Nagy István agrárminiszter a január végi előzetes megállapodás után emlékeztetett: magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően válik kötelezővé a jövőben a mézesüvegeken feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az Unióban. Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. erre épülve „dagadt” reggeli irányelvvé a kezdeményezés, melynek legfontosabb eleme a méz eredetvédelme. Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.
Fotó: Veres Nándor
Az irányelv természetesen más uniós országokban, így Romániában is a helyi termelők érdekeit védi. Amint a felülvizsgálatról és a megállapodásról szintén beszámoló Adevărul portál cikkéből kiderül, a méz a harmadik leginkább hamisított élelmiszer a világon. Egyes uniós kimutatások szerint az EU-n kívülről érkező termékek csaknem fele hamisított: kukorica- vagy cukorszirupot, számos más adalékot vagy vegyi anyagot kevernek bele. Éppen ezért a Romániai Méhészek Egyesülete is régóta szorgalmaz eredetvédelmi fellépést. Ioan Fetea elnök szerint az Európai Parlament a jelenleg még érvényes régi irányelvekre hivatkozva eddig elutasította a címkézési szigorítás kiterjesztését.
– fogalmazott az egyesületi vezető.
Fotó: Pixabay.com
Az Adevărul szerint a gyümölcslevek szigorúbb címkézési besorolása abban segíthet a fogyasztóknak, hogy az átlagosnál akár 30 százalékkal kisebb cukortartalmú, tehát egészségesebb termékeket vásároljanak. Nutricionista-belgyógyászt is idéznek, aki a sokáig „nagyon egészségesnek” titulált gyümölcsléfogyasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet. Gabriela Profir szerint úgy kell tekinteni egy pohár nedűre, mint egy édes kényeztetésre, amit hetente egyszer engedünk meg magunknak. Ugyanakkor – szintén a magas cukortartalom miatt – egyazon táplálkozáskor ne halmozzuk a mézet, a lekvárt és a gyümölcslevet, hanem felváltva fogyasszunk csak az egyikből.
Amint arról beszámoltunk, az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zártak tavaly a méhészek. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!