
Ács Ilonka és József a kaptárszállító kamion előtt. A vándoroltatásból és a házi értékesítésből élnek meg
Fotó: Makkay József
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
2023. december 30., 19:302023. december 30., 19:30
2023. december 30., 19:312023. december 30., 19:31
A 2023-as esztendő sok jót nem hozott a romániai mezőgazdaságnak. Az ukrajnai mezőgazdasági termékek masszív, vámmentes exportja az európai uniós – többek között a romániai – piacra nehéz helyzetbe hozta a hazai gazdatársadalmat. A korábbi évekhez képest csökkenő felvásárlási árakat legjobban a gabonatermelők sínylették meg, de több más mezőgazdasági ágazat mellett a méztermelés is nehéz helyzetben van.
A nagybani kereskedők által kínált mézfelvásárlási árak idén ősszel alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A vegyes méz kilójáért 8 lejt, a repcemézért 9 lejt, a hárs- és akácmézért 12 lejt fizettek a hordószámra mézet vásároló kereskedők, akik elsősorban külföldre szállítják a romániai mézet.
Alternatív értékesítési lehetőségként felpörögtek a helyi piacok, a háztól történő mézeladás. Se szeri, se száma az internetes fórumokon kínált méhészeti termékeknek. A méhészek többsége a kis kiszerelésű értékesítés mellett dönt. Valamennyien azt a növekvő, de még mindig szűk hazai fogyasztói tábort célozzák meg, amely a nagyáruházi kínálattal szemben kistermelőktől vásárol mézet.
A szovátai méhészbolt előtt télen-nyáron megállnak a kocsik
Fotó: Makkay József
Ez a fajta értékesítési mód azoknak kedvez, akik a korábbi évekről kiépített törzsvásárlói körrel rendelkeznek, és a táborukat lassan, de biztosan növelni tudják. Közéjük tartozik a minősített biomézet termelő szovátai Ács család is, akinek kis méhészeti boltja az Udvarhelyre tartó főút mellett található. Ács Ilonka és József vállalkozása a környék egyedüli bioméhészete, amely minden szükséges laboratóriumi vizsgálattal és igazolással rendelkezik arról, hogy betartják a biogazdálkodás feltételeit. A korábban Németországba exportált mézeik iránt azonban megcsappant az érdeklődés, miután a kivitelt lebonyolító nagybani kereskedő abba kötött bele, hogy az akácméznek a szokásosnál kevesebb a pollentartalma. A kereskedőcég idén jóval kisebb árat ígért a kiváló minőségű biomézért, a termelők azonban nem voltak hajlandóak olcsón értékesíteni.
,,Mindenben úgy járunk el mint eddig – a laboreredmények változatlanul jók –, mégsem kapjuk meg a normális árat az exportra szánt mézért sem. Idén a teljes mézmennyiséget az üzletünkből, háztól értékesítettük. Nyáron főleg turisták vásárolnak, télen zömében helyiek. Azt látjuk, hogy töretlen az érdeklődés a kiskereskedelem iránt” – magyarázza Ács József.
A szovátai termelő elismeri, hogy a kiskereskedelemben is nyomottak az árak. Hiába termelnek bevizsgált biomézet, mert nem tudnak érte többet kérni mint a konvencionális mézért. A vásárlók megnézik a pár lejes árkülönbséget is. Igazából kevés olyan vevő akad, aki számára kiemelten fontos az, hogy a termék biominőségű legyen, a többség inkább az árat nézi.
Țica Batrice tanárnő szerint a sikeres méhészkedés titka a több lábon állás
Fotó: Makkay József
Az évi vándoroltatást a Duna melletti Calafat akácosaiban kezdő Ács József hazafele jövet megáll a később virágzó Gorj és Vâlcea megyei akácosokban, és kis szerencsével itthon is kifog pár nap hordást, majd felmegy a kaptárokkal a Hargitára, a havasi méhlegelőkre. Utána következnek a Tulcea megyei hársfaerdők, a Konstanca megyei napraforgó, és a nyár végi méztermelést a székelyföldi havasi időszak zárja.
,,Egy dolog bizonyos: évről évre csökken a megtermelt méz mennyisége. Ha tíz évvel ezelőtt húsz hordó vegyes mézet termeltem, idén ennek a felével is elégedett voltam. A méhészetben nagyon érződik az időjárásváltozás, gyengébbek a családok, kevesebbet termelnek” – vonja le a következtetést a székelyföldi méhész.
Kiváló termelői mézek Siterből
Fotó: Makkay József
A Bihar megyei Siterben húsz éve méhészettel foglalkozó Țica Beatrice a környék egyik legismertebb méhésze, aki rendszeresen részt vesz a megyében szervezett mezőgazdasági termelői vásárokon, de házhoz szállítással is foglalkozik. Kiépült megrendelői hálózata a koronavírus-járvány idején értékelődött fel, amikor Nagyvárad sok családját ellátta mézzel és méhészeti termékekkel.
Țica Beatrice román nyelvtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd tanügyi és szerkesztői munkakörök után kötelezte el magát a méhészkedés mellett. Állítja, hogy soha nem bánta meg a váltást, még annak ellenére sem, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a méhészet. Az időjárás miatt egyre kevesebb a korábban jó pénzt hozó akácméz. Minden évben más-más meglepetést tartogatnak a méhészek számára a méhlegelők és a szeszélyes időjárás. Idén a hársméz húzta ki a pácból a családot, ebből a mézfajtából volt a legjobb hordás. Ma már akkor jó egy méhészeti év, ha legalább egy méhlegelő a maximumot nyújtja.
A méhészasszony szerint csak úgy lehet talpon maradni, ha az ember minden méhészeti terméket értékesít. ,,A siker titka a több lábon állás. Csak mézből nem lehet megélni. Méhcsaládokat, anyaméhet, virágport és minden mást értékesíteni kell, amire van kereslet. Ilyenformán számomra elegendő 120 méhcsalád” – foglalja össze az eredményes méhészkedés titkát Țica Beatrice.

Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.

Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!