Fotó: Pixabay.com
Felfelé módosította az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi jelentésében a román gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. május 15., 13:502023. május 15., 13:50
Ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP) az EB prognózisa szerint, amelyben azonban figyelmeztetnek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat. Téli előrejelzésében 2023-ra még 2,5 százalékos, 2024-re pedig 3 százalékos gazdasági növekedést jósolt az EB.
Februárban erre az évre szintén 9,7 százalékos, 2024-re pedig 5,5 százalékos pénzromlást vetítettek előre. A munkanélküliség csak kis mértékben fog csökkenni, így a munkaerőpiac továbbra is feszes marad.
A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2023-ban a GDP 4,7 százalékát teszi ki, 2024-ben pedig 4,4 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 45,6 százalék lesz, 2024-ben pedig eléri a 46,1 százalékot – idézi az Agerpres a prognózis Romániára vonatkozó részét.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
A tavaszi gazdasági előrejelzés amúgy nem csak Románia kapcsán derűlátó, a brüsszeli testület elemzői úgy számolnak, hogy
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac kismértékű növekedést eredményezett 2023 első negyedévében, ez eloszlatta a recessziótól való félelmet.
Az euróövezetre vonatkozó várakozások szintén felfelé módosulnak és hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1, illetve 2024-ben 1,6 százalékos GDP-növekedés várható. A továbbra is fennálló árnyomás az inflációt is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.
Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – idézte az uniós biztost az MTI.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Az Európai Bizottság az előrejelzésben azt írta: az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.
A jelentősen alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is. A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Minthogy az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak – jegyezték meg. Kiemelték:
A maginfláció – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció – tartósabbnak bizonyul. Márciusban történelmi csúcsot, 7,6 százalékot ért el, de fokozatosan csökkenni fog, mivel a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást és szigorodnak a finanszírozási feltételek – írták. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken – tették hozzá.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent. Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd, idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékra. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet – jegyezték meg.
A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.
Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, azonban tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!