Fotó: Pixabay.com
Felfelé módosította az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi jelentésében a román gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. május 15., 13:502023. május 15., 13:50
Ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP) az EB prognózisa szerint, amelyben azonban figyelmeztetnek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat. Téli előrejelzésében 2023-ra még 2,5 százalékos, 2024-re pedig 3 százalékos gazdasági növekedést jósolt az EB.
Februárban erre az évre szintén 9,7 százalékos, 2024-re pedig 5,5 százalékos pénzromlást vetítettek előre. A munkanélküliség csak kis mértékben fog csökkenni, így a munkaerőpiac továbbra is feszes marad.
A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2023-ban a GDP 4,7 százalékát teszi ki, 2024-ben pedig 4,4 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 45,6 százalék lesz, 2024-ben pedig eléri a 46,1 százalékot – idézi az Agerpres a prognózis Romániára vonatkozó részét.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
A tavaszi gazdasági előrejelzés amúgy nem csak Románia kapcsán derűlátó, a brüsszeli testület elemzői úgy számolnak, hogy
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac kismértékű növekedést eredményezett 2023 első negyedévében, ez eloszlatta a recessziótól való félelmet.
Az euróövezetre vonatkozó várakozások szintén felfelé módosulnak és hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1, illetve 2024-ben 1,6 százalékos GDP-növekedés várható. A továbbra is fennálló árnyomás az inflációt is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.
Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – idézte az uniós biztost az MTI.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Az Európai Bizottság az előrejelzésben azt írta: az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.
A jelentősen alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is. A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Minthogy az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak – jegyezték meg. Kiemelték:
A maginfláció – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció – tartósabbnak bizonyul. Márciusban történelmi csúcsot, 7,6 százalékot ért el, de fokozatosan csökkenni fog, mivel a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást és szigorodnak a finanszírozási feltételek – írták. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken – tették hozzá.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent. Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd, idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékra. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet – jegyezték meg.
A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.
Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, azonban tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!