Isărescu nevetett a kérdésre, visszacsúszik-e 5 lej alá az euró

Az infláció másik erőteljes mozgatórugója az áfakulcsok augusztusi változása volt. „Az áfakulcsok átterhelése aggregált szinten 85 százalékig terjedő volt” – mutatott rá a jegybankelnök.

A hatások azonban szegmensenként jelentősen eltértek:

• a gyümölcsök és zöldségek esetében az áfaemelés nem jelent meg rögtön az árakban;
• az üzemanyagok esetében az áfaemelésből származó emelés körülbelül fele tükröződött a töltőállomosokon gyakorolt árakban;
• ezzel szemben a villamos energia és a földgáz esetében az áremelések „még magasabbak voltak, mint az áfa szó szerinti alkalmazásából származó emelések”;
• a szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek esetében az árváltozások szintén meghaladták a áfaemelésből eredő emelkedést.

„Túlkínálat esetén, ami általában nyáron fordul elő, az adókat meg lehet emelni anélkül, hogy ez automatikusan tükröződne az árakban. A termelők megpróbálják eladni áruikat, és elfogadják az alacsonyabb árrést” – magyarázta.

korábban írtuk

Maradt a 10 százalék körüli infláció, a villanyáram bő 70 százalékkal drágább, mint tavaly

Októberben Romániában a fogyasztói árak átlagban 9,76 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhítő tényezők: a reálbérek csökkenése és a fogyasztás visszaesése

Bár az infláció felgyorsult, vannak olyan tényezők is, amelyek enyhítik az áremelkedést.

– mondta a jegybank elnöke. A gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok miatt a vállalatok óvatosak a munkaerő-felvétellel, az automatizálás és a robotizálás felgyorsulása pedig csökkenti a munkaerő iránti igényt.

„A második negyedév óta egyértelmű csökkenést tapasztalunk a fogyasztói kiadásokban, és ez a tendencia ősszel is folytatódik” – mondta Isărescu, aki grafikonokkal is alátámasztotta ezt a csökkenést. Pénzügyi szempontból mindössze az új lakossági fogyasztási hitelek és a lakáshitelek vannak még mindig láthatóan pozitív szinten – hangzott el.

korábban írtuk

Küszöbön a recesszió, de nem lesz annyira durva a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.

Isărescu: kizárt az 5 lejesnél olcsóbb euró

Arra a kérdésre, hogy az euró árfolyama újfent 5 lej alá eshet-e, Isărescu nevetve válaszolt: „abszolút nem.” „Az euró nem tud 5 lej alá menni. A nyár óta alig avatkoztunk be a stabilitás fenntartása érdekében. Ez azt mutatja, hogy a hazai pénzpiac és a devizapiacok elégedettek az árfolyammal, a kamatlábakkal és a tőke mozgásával az Európai Unión belül és kívül. Nincs okunk megzavarni a piacot” – tette hozzá.

ami azt jelenti, hogy a jegybank nem avatkozott be a piacba – húzta alá a BNR elnöke, aki szerint az árfolyam viszonylagos stabilitásának időszaka van, amelyet egyrészt a tőkeáramlás, másrészt az európai alapok határoznak meg.

A beruházások szinte teljesen leálltak, a remények az európai alapokra irányulnak

Isărescu ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy a beruházások terén aggasztó a helyzet. „A beruházások szinte stagnálnak, ami negatívan hat a gazdasági fellendülés kilátásaira. A bruttó állóeszköz-felhalmozás csökken, mind a különböző beruházások, mind az építőipar tekintetében” – figyelmeztetett a jegybankelnök.

„A beruházások és a fogyasztói kereslet csökkenését az európai alapok felhasználásával kompenzálhatjuk, amelyek jelentős lendületet adhatnak, többek között a technológiafogyasztásnak is” – mondta Isărescu. Hangsúlyozta, hogy a román gazdaság technológiai szintje „az egyik legalacsonyabb európai összevetésben, beleértve Délkelet- és Közép-Európát is”.

„Sok tekintetben az utolsó helyen állunk” – fűzte hozzá a kormányzó, kiemelve, hogy az európai uniós források felgyorsíthatják a modernizációt. „A jövő évi adatok jelentősek: az európai alapok potenciális beáramlása és hatása jelentős lehet, különösen a gazdasági növekedés tekintetében” – mondta.

Csökkenő külkereskedelmi hiány és kedvezőbb finanszírozási költségek

„A külkereskedelmi hiány csökkenése látható, elsősorban az EU-n kívüli export növekedésének és az import csökkenésének köszönhetően, összhangban a belföldi kereslet alakulásával” – fogalmazott a BNR elnöke. Aki szerint a májusi feszültségek után a pénzügyi piac stabilizálódásának jelei mutatkoztak. „A májusi válság utáni fejlemények tőkeáramlást jelentettek; a távozott tőke visszatért” – jegyezte meg.

A hosszú lejáratú adósság tekintetében Isărescu rámutatott, hogy „a 10 éves hitelek esetében Románia kockázati prémiumának mértéke Magyarországé alá süllyedt”, ami a befektetők szuverén kockázatot érintő percepciójának javulását jelzi.

Külső kontextus

A jegybankelnök viszont arra is rámutatott, hogy a külső környezet egyre kevésbé kedvező. „Fő kereskedelmi partnereink gazdasági növekedése lassul, ami elkerülhetetlenül hatással lesz ránk is, mivel nagyrészt integrálódtunk az európai termelési láncba” – magyarázta.

Eközben az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezetben az infláció mérséklődésére számít, amelyhez a monetáris politika fokozatos lazítása társul.

– mondta Isărescu, hangsúlyozva, hogy a román gazdaságpolitikának a lehető legjobban ki kell használnia az európai alapok által kínált lehetőségeket, mivel a belföldi fogyasztás és a beruházások dinamikája egyértelműen gyengült.

korábban írtuk

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.