Fotó: Presidency.ro
Románia jelenleg Európa egyik fontos szénhidrogén-kitermelő országa, és ezt a szerepet a Fekete-tengerben felfedezett gázkészletekkel tovább kívánja erősíteni – jelentette ki Klaus Iohannis pénteken Bakuban.
2023. február 03., 10:092023. február 03., 10:09
2023. február 03., 10:152023. február 03., 10:15
Az Agerpres beszámolója szerint a román államfő Ilham Aliyev azeri elnökkel közösen nyitotta meg a déli gázfolyosó miniszteri tanácsadó bizottságának ülését Azerbajdzsán fővárosában. Az eseményen tartott beszédében kifejtette: Románia aktívan támogatta a földgáz és az atomenergia bekerülését az uniós taxonómia-rendeletbe a szénmentes gazdaságra való áttérés alapvető elemeként.
– jelentette ki Klaus Iohannis.
Hangsúlyozta, hogy Románia elő kívánja mozdítani az energetikai együttműködést a régióban, mind az energiatermelésben rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása, mind a határokon átnyúló energiaátviteli infrastruktúra révén. Rámutatott, hogy fontos példa erre az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormánya közötti tavalyi bukaresti stratégiai partnerségi megállapodás a zöld energia fejlesztéséről.
Arról is beszélt: Románia továbbra is érdekelt a Kaszpi-tengeri földgáz behozatalában a növekvő fogyasztása fedezésére.
Kifejtette: Románia a kezdetektől felismerte Azerbajdzsán és a déli gázfolyosó jelentős szerepét Európa energiaszükségleteinek fedezésében, ezért folyamatosan hozzájárult a folyosó új közép- és délkelet-európai piacokra való kiterjesztéséhez.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Románia jelentős beruházásokkal fejlesztette a gázszállítási kapacitásait és összeköttetéseit a szomszédos országokkal. Ezek közül kiemelte a BRUA gázvezetéket, valamint a román gázhálózatot a bolgár és a magyar hálózattal összekötő interkonnektorok befejezését.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia frissítette az úgynevezett vertikális földgázfolyosó létrehozásáról júliusban aláírt memorandumot. Ez a folyósó lehetővé teszi az energiaszállítást Görögországból az Európai Unió irányába Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül, biztosítva a kétirányú szállítás technikai feltételeit.
„Ez mindenki számára előnyös: az azerbajdzsáni gázexport földrajzilag diverzifikálódik, miközben Európa energiabiztonsága erősödik” – fogalmazott.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a déli gázfolyosó a működésének két éve alatt bebizonyította stratégiai jelentőségét Európa energiabiztonsága szempontjából. Rámutatott, hogy a folyosó most még fontosabbá válik, mert Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja drasztikusan megváltoztatta a geopolitikai kontextust, különösen az energiabiztonság tekintetében. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió és tagállamai 'határozott lépéseket tettek a megbízhatatlan forrásokból származó gáztól való függőségük jelentős csökkentésére'.
„A déli folyosón keresztül Azerbajdzsánból szállított földgáz a régió számos országa számára jelentett biztonsági hálót. Az európai piacok számára ebben a kritikus időszakban stabilitást és kiszámíthatóságot jelentetett az, hogy rendelkezésére áll a Kaszpi-tengeri fölgáz” – jelentette ki a román államfő.
A déli gázfolyosó miniszteri tanácsadó bizottságának bakui ülésén Kadri Simson energiaügyi európai biztos mellett több állam, köztük Azerbajdzsán, Törökország, Olaszország, Egyesült Királyság, Grúzia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Albánia, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Ukrajna és Horvátország képviselői vesznek részt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!