Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Ha minden jól halad 2024 nyarán Marosvásárhelytől Kolozsvárig megszakítás nélkül sztrádán lehet majd közlekedni, miután szerdán a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) és a Strabag–Geiger konzorcium aláírta az A3-as autópálya, Maroskece és Aranyosgyéres közötti szakaszának a tervezési és kivitelezési szerződését. A tulajdonképpeni munka már februárban elrajtolhat.
2022. október 26., 11:382022. október 26., 11:38
2022. október 26., 15:092022. október 26., 15:09
Aláírták szerdán az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti hiányzó szakaszának folytatásáról szóló szerződést, a Strabag és a Geiger cégekből álló konzorcium így végre munkához is láthat az eddigi nagyjából 40 százalékban elkészült sztrádaszakasz befejezésének. A két, útépítésben nagy tapasztalattal rendelkező, osztrák és német cég 420 millió lejért vállalta a félkész munka huszonegy hónap alatt befejezését.
Mint ismeretes, az alig valamivel több mint 15 kilométeres sztrádaszakaszra az első tendert hét évvel ezelőtt, 2015-ben hirdették meg, és még abban az évben kötöttek szerződést a nyertesként kikerült kivitelezővel. A Stracónak tizenkét hónap alatt kellett volna megépítenie a Maros és Kolozs megye határán lévő szakaszt. A nyertes meglehetősen karcsú árajánlata komoly kérdéseket szült a pálya- és vetélytársakban. A szakemberek már akkor megjósolták, hogy az alullicitáló cég képtelen lesz a felvállalt összegért elvégezni a munkát.
Számos egyeztetés és be nem tartott ígéret után a CNAIR nagy későre, 2021-ben szerződést bontott, ami ellen az érintett vállalkozó azonnal óvást emelt. A bíróság előbb felfüggesztette az útügyi hatóság döntését, később azonban jóváhagyta az alvállalkozók csődeljárási kérését. Az ítélet jogerőre emelte a szerződésbontást, és lehetővé tette az újabb közbeszerzési eljárás meghirdetését.
Kérdésünkre, hogy miért éri meg egy cégnek más, kevesebb mint 40 százalékban elvégzett munkáját folytatni,
Számításaik szerint már február vége felé elkezdhetik azokat a munkálatokat, amelyeket a hidegben is lehet végezni. A talajmunka, a töltések kialakítása, ami mintegy egy millió köbméternyi föld megmozgatását feltételezi, a tavaszra, nyárára marad. „Nagyon jól tudjuk, hogy mi történt eddig, és azt is, hogy mi vár ránk. Mivel az építőtelepen két éve nem történt jóformán semmi, előre nem látott meglepetések is érhetnek, de még így is reméljük, hogy 2024 nyarára, vagy még annál is előbb át tudjuk adni a hiányzó pályaszakaszt” – nyilatkozta.
A 15,7 kilométerből a Geigernek 6,8 kilométeres aszfaltcsíkot, a Strabagnak 8,9-et kell átadnia. Ugyanez a két cég építette meg az A3-as Marosvásárhely–Radnót szakaszát is: az osztrákok Marosugráig, a németek onnan Radnótig dolgoztak.
Az autópálya hiányzó szakaszára vonatkozó szerződést vissza nem térítendő európai uniós forrásokból finanszírozzák. Amennyiben elkészül a hiányzó 15,7 kilométeres szakasz, Marosvásárhelytől Magyarnádasig folyamatos lehet majd eljutni, Budapestig – Tordán áttérve a Dél-Erdélyi sztrádára – pedig egy tíz kilométeres kitérővel.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
2 hozzászólás