Fotó: Beliczay László
Négy év alatt 0,5 százalékponttal csökkent az áfabehajtás hatékonysága Romániában – derül ki a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Romanian Economic Monitor nevű kutatási projektjének keretében készült tanulmányból.
2023. november 22., 14:472023. november 22., 14:47
2023. november 22., 15:192023. november 22., 15:19
2021-ben az adóhatóságnak (ANAF) a fizetendő áfa 63,3 százalékát sikerült behajtania, ami hozzávetőleg 9 milliárd euró költségvetési bevételkiesést jelentett. Ez az összeg a 2021-es GDP 3,75 százalékával egyenértékű.
A 36,7 százalékos kiesés a legrosszabb érték az Európai Unióban, melynek az átlaga 5,3 százalék. Az EU-ban Románián kívül egyetlen más tagállam sincs, ahol a fizetendő és a behajtott áfa értéke közti eltérés elérné a 20 százalékot. Románia után Görögország következik, ahol 17 százalék körüli a kiesés, majd Litvánia jön, alulról súrolva a 15 százalékot és Olaszország, kevéssel 10 százalék fölötti értékkel.
A vizsgált időintervallumban az EU-ban átlagban 6,5 százalékos javulás következett be. A tanulmány szerzői szerint az áfabehajtás hatékonyságának a növelése nagyban megoldaná Romániának az államháztartással kapcsolatos gondjait. Ha 20 százalékkal sikerülne javítani az áfabehajtás hatékonyságát, az a GDP 1,69 százalékával csökkentené a költségvetési hiányt.
Románia 2019 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. 2022-ben a GDP-arányos költségvetési deficit 5,78 százalék volt. A 2023-as költségvetés eredeti tervezetében 4,4 százalékos hiánycél szerepelt, azonban a kormány jelenleg már 5,7 százalékkal számol, a tanulmány szerzői szerint pedig valószínűleg meg fogja haladni a 6 százalékot.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben az EU 27 tagállama összesen 60,603 milliárd euró áfát nem tudott behajtani. Ez 38 milliárd euróval volt kisebb az egy évvel korábbi kiesésnél. Abszolút értékben Olaszországban volt a legnagyobb a be nem hajtott összeg, 14,6 milliárd euró, majd Németország következett 7,46 milliárddal.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Sajátos ötlettel állt elő Marcel Boloș pénzügyminiszter az adócsalás visszaszorítása érdekében: arra buzdítja az állampolgárokat, hogy jelentsék fel az adócsalókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!