
Fotó: Beliczay László
Négy év alatt 0,5 százalékponttal csökkent az áfabehajtás hatékonysága Romániában – derül ki a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Romanian Economic Monitor nevű kutatási projektjének keretében készült tanulmányból.
2023. november 22., 14:472023. november 22., 14:47
2023. november 22., 15:192023. november 22., 15:19
2021-ben az adóhatóságnak (ANAF) a fizetendő áfa 63,3 százalékát sikerült behajtania, ami hozzávetőleg 9 milliárd euró költségvetési bevételkiesést jelentett. Ez az összeg a 2021-es GDP 3,75 százalékával egyenértékű.
A 36,7 százalékos kiesés a legrosszabb érték az Európai Unióban, melynek az átlaga 5,3 százalék. Az EU-ban Románián kívül egyetlen más tagállam sincs, ahol a fizetendő és a behajtott áfa értéke közti eltérés elérné a 20 százalékot. Románia után Görögország következik, ahol 17 százalék körüli a kiesés, majd Litvánia jön, alulról súrolva a 15 százalékot és Olaszország, kevéssel 10 százalék fölötti értékkel.
A vizsgált időintervallumban az EU-ban átlagban 6,5 százalékos javulás következett be. A tanulmány szerzői szerint az áfabehajtás hatékonyságának a növelése nagyban megoldaná Romániának az államháztartással kapcsolatos gondjait. Ha 20 százalékkal sikerülne javítani az áfabehajtás hatékonyságát, az a GDP 1,69 százalékával csökkentené a költségvetési hiányt.
Románia 2019 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. 2022-ben a GDP-arányos költségvetési deficit 5,78 százalék volt. A 2023-as költségvetés eredeti tervezetében 4,4 százalékos hiánycél szerepelt, azonban a kormány jelenleg már 5,7 százalékkal számol, a tanulmány szerzői szerint pedig valószínűleg meg fogja haladni a 6 százalékot.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben az EU 27 tagállama összesen 60,603 milliárd euró áfát nem tudott behajtani. Ez 38 milliárd euróval volt kisebb az egy évvel korábbi kiesésnél. Abszolút értékben Olaszországban volt a legnagyobb a be nem hajtott összeg, 14,6 milliárd euró, majd Németország következett 7,46 milliárddal.

„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.

A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.

Sajátos ötlettel állt elő Marcel Boloș pénzügyminiszter az adócsalás visszaszorítása érdekében: arra buzdítja az állampolgárokat, hogy jelentsék fel az adócsalókat.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
szóljon hozzá!