
Új árszabályozási rendszert vezetnek be áprilistól, amely a kormány szerint stabiizálja a gáz árát
Fotó: Freepik
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
2026. február 18., 22:512026. február 18., 22:51
2026. február 18., 23:022026. február 18., 23:02
A tárcavezető szerint az új rendszer lényege, hogy a teljes ellátási láncban – a termelés, a szállítás, az elosztás és az értékesítés szintjén is – rögzített tarifák lesznek érvényben. Hangsúlyozta, hogy ez nem klasszikus árplafon, hanem olyan szabályozási modell, amely stabilan tartja, sőt később akár csökkentheti is a gáz árát,
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti energiaügyi minisztérium kedd este közzétette azt a sürgősségirendelet-tervezetet, amely 2026. április 1. és 2027. március 31. között is biztosítja a lakossági gázfogyasztók védelmét, és szabályozza a fokozatos átmenetet a liberalizált gázpiac felé. A jogszabály 2026. április 1-jén lépne hatályba.
A tervezet szerint a lakossági gáz végfelhasználói árát négy elem összege adja: a beszerzési ár (új számítási képlet alapján), a szolgáltatói díj (15 lej/MWh), az energiaszabályozó hatóság (ANRE) által megállapított tarifák, valamint az áfa és a jövedéki adó. A szolgáltató köteles a szerződéses ár és a szabályozott ár közül a kedvezőbbet számlázni.
A tervezet azt is előírja, hogy 2026. április 1. és 2027. március 31. között a hazai termelők a jelenlegi 120 lej/MWh helyett 110 lej/MWh szabályozott áron kötelesek földgázt szállítani a lakosságot ellátó szolgáltatóknak és a hőtermelő vállalatoknak, utóbbiaknak a lakossági hőenergia-előállításhoz szükséges mennyiség erejéig.

Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
szóljon hozzá!