
Folytatódik. Új mechanizmus révén akadályozná meg a lakossági gázárak növekedését az energiaügyi minisztérium
Fotó: Kozán István
Közzétette az energiaügyi minisztérium kedden este azt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után, 2026. április 1. és 2027. március 31. között hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
2026. február 18., 18:032026. február 18., 18:03
2026. február 18., 18:052026. február 18., 18:05
Az energiaügyi tárca által nyilvánosságra hozott dokumentum új módszert javasol a lakossági gázárak megállapítására, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a számlák hirtelen emelkedésének elkerülése a teljes piaci liberalizációra való átmeneti időszakban.
Mint ismeretes, 2026. március 31-ig a lakosság számára 0,31 lej/kWh-s árplafon van érvényben, míg a lakossági hőenergiatermelők a jelenleg hatályos rendszer alapján szabályozott gázvásárlási árakban részesülnek.
A rendelettervezet szerint 2026. április 1. és 2027. március 31. között
Az ár tartalmazza a földgáz beszerzési költségét, egy fix ellátási együtthatót, a szállítás és az elosztás szabályozott díjait, valamint az adókat, azaz az áfát és a jövedéki adót.
A beszerzési együttható a szolgáltató által ügyfelei számára beszerzett gáz átlagos költségét jelenti, és havonta számítják ki.
A gyakorlatban ez magában foglalja mind a hazai termeléshez megállapított áron vásárolt gázt, mind a szabályozott áron rendelkezésre álló mennyiség hiányában piaci áron vásárolt gázt.
Ehhez a költséghez hozzáadódhatnak a szállítással, a rendszerkapacitás-foglalással és a gáztárolással kapcsolatos kiadások.
A tervezet havi kiigazítást is előír, hogy a becsült és a tényleges beszerzési költségek közötti különbségeket később ki lehessen egyenlíteni.
A háztartási fogyasztók számára fontos szabály, hogy
Azaz ha az ügyfélnek már van egy kedvezőbb árú szerződése, az továbbra is érvényben marad. Kivételt képeznek azok az ügyfelek, akiket a végső menedékellátók vettek át.
Számukra a végső árat kizárólag a rendeletben meghatározott képlet alapján állapítják meg, a szerződéses árral való összehasonlítás nélkül. A tervezetben szereplő intézkedések a háztartási fogyasztókra és a lakossági hőenergia-termelőkre vonatkoznak, míg a nem háztartási piac a teljes liberalizáció felé halad.
Ugyanakkor a tervezet bevezeti a 2026–2027-es hideg évszakra vonatkozó minimális földgázkészletek felhalmozásának kötelezettségét is. A hőenergia-szolgáltatóknak és -termelőknek 2026. április 1. és október 31. között legalább 90 százalékig föl kell tölteniük a földalatti tárolókapacitást.
Az intézkedés célja az ellátás folytonosságának biztosítása és a hirtelen áremelkedés kockázatának csökkentése a téli időszakban.
Ezt a gázt elsősorban készletezésre és lakossági fogyasztásra fogják felhasználni, és bizonyos adómentessége is élvez: mentesül a földgázár deregulációjából származó kiegészítő jövedelem adóztatására vonatkozó rendelkezések alól. Az indoklásban a kormány rámutat, hogy a támogatási intézkedések hirtelen eltörlése előre nem látható áremelkedéshez vezethet, és súlyosbíthatja az energiaszegénységet.
A dokumentum megemlíti azt is, hogy a lakosság jelentős része nehezen tudja fizetni az energiaszámláit, ezért a teljes liberalizációra való áttérésnek fokozatosan kell történnie. A rendelet várhatóan 2026. április 1-jén lép hatályba, amikor a jelenlegi árplafon-rendszer lejár.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!