
Folytatódik. Új mechanizmus révén akadályozná meg a lakossági gázárak növekedését az energiaügyi minisztérium
Fotó: Kozán István
Közzétette az energiaügyi minisztérium kedden este azt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után, 2026. április 1. és 2027. március 31. között hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
2026. február 18., 18:032026. február 18., 18:03
2026. február 18., 18:052026. február 18., 18:05
Az energiaügyi tárca által nyilvánosságra hozott dokumentum új módszert javasol a lakossági gázárak megállapítására, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a számlák hirtelen emelkedésének elkerülése a teljes piaci liberalizációra való átmeneti időszakban.
Mint ismeretes, 2026. március 31-ig a lakosság számára 0,31 lej/kWh-s árplafon van érvényben, míg a lakossági hőenergiatermelők a jelenleg hatályos rendszer alapján szabályozott gázvásárlási árakban részesülnek.
A rendelettervezet szerint 2026. április 1. és 2027. március 31. között
Az ár tartalmazza a földgáz beszerzési költségét, egy fix ellátási együtthatót, a szállítás és az elosztás szabályozott díjait, valamint az adókat, azaz az áfát és a jövedéki adót.
A beszerzési együttható a szolgáltató által ügyfelei számára beszerzett gáz átlagos költségét jelenti, és havonta számítják ki.
A gyakorlatban ez magában foglalja mind a hazai termeléshez megállapított áron vásárolt gázt, mind a szabályozott áron rendelkezésre álló mennyiség hiányában piaci áron vásárolt gázt.
Ehhez a költséghez hozzáadódhatnak a szállítással, a rendszerkapacitás-foglalással és a gáztárolással kapcsolatos kiadások.
A tervezet havi kiigazítást is előír, hogy a becsült és a tényleges beszerzési költségek közötti különbségeket később ki lehessen egyenlíteni.
A háztartási fogyasztók számára fontos szabály, hogy
Azaz ha az ügyfélnek már van egy kedvezőbb árú szerződése, az továbbra is érvényben marad. Kivételt képeznek azok az ügyfelek, akiket a végső menedékellátók vettek át.
Számukra a végső árat kizárólag a rendeletben meghatározott képlet alapján állapítják meg, a szerződéses árral való összehasonlítás nélkül. A tervezetben szereplő intézkedések a háztartási fogyasztókra és a lakossági hőenergia-termelőkre vonatkoznak, míg a nem háztartási piac a teljes liberalizáció felé halad.
Ugyanakkor a tervezet bevezeti a 2026–2027-es hideg évszakra vonatkozó minimális földgázkészletek felhalmozásának kötelezettségét is. A hőenergia-szolgáltatóknak és -termelőknek 2026. április 1. és október 31. között legalább 90 százalékig föl kell tölteniük a földalatti tárolókapacitást.
Az intézkedés célja az ellátás folytonosságának biztosítása és a hirtelen áremelkedés kockázatának csökkentése a téli időszakban.
Ezt a gázt elsősorban készletezésre és lakossági fogyasztásra fogják felhasználni, és bizonyos adómentessége is élvez: mentesül a földgázár deregulációjából származó kiegészítő jövedelem adóztatására vonatkozó rendelkezések alól. Az indoklásban a kormány rámutat, hogy a támogatási intézkedések hirtelen eltörlése előre nem látható áremelkedéshez vezethet, és súlyosbíthatja az energiaszegénységet.
A dokumentum megemlíti azt is, hogy a lakosság jelentős része nehezen tudja fizetni az energiaszámláit, ezért a teljes liberalizációra való áttérésnek fokozatosan kell történnie. A rendelet várhatóan 2026. április 1-jén lép hatályba, amikor a jelenlegi árplafon-rendszer lejár.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!