Magasra hág. A régi tömbházak esetében nő a leginkább az ingatlanadó
Fotó: Haáz Vince
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Cikkünkben elmagyarázzuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutatunk.
2025. december 16., 19:002025. december 16., 19:00
A román alkotmánybíróság zöld jelzése után véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026. január 1-jétől drasztikusan megemeli többek között a lakóingatlanok és egyéb kapcsolódó vagyontárgy (telek, egyes nem lakáscélú épületek) helyi adóterheit, az ingatlanadót. A jogalkotók indoklása szerint a cél az elavult, 2015–2016-os szintről számolt adóalapok „felzárkóztatása”, valamint a helyi költségvetések stabilizálása.
A változtatások lényege nem az, hogy teljesen új adónem jön, hanem az, hogy a magánszemélyek lakóingatlanjainál a számítási adóalapot (románul „valoare impozabilă”) jelentősen megemelik, miközben több, eddig adócsökkentő elem kikerül a képletből. A lakóépületek adókulcsa továbbra is a helyi tanács által meghatározott sávban mozog (0,08–0,2%), viszont új elem lép be: 2026-tól a helyi tanács már nem állapíthat meg alacsonyabb kulcsot, mint 2025-ben, vagyis a „lefelé korrigálás” lehetősége megszűnik.
A számítási alap – román jogi terminológiával „valoare impozabilă” – nem magát az adót jelenti, hanem azt az értéket, amelyre az önkormányzatok az adókulcsot alkalmazzák. Az adóalap nem az ingatlan piaci ára, hanem egy jogszabályban rögzített, normatív módon kiszámított összeg. Ezt elsősorban az ingatlan alapterülete és az ahhoz rendelt egységérték (lej négyzetméterenként) határozza meg, amelyet szükség esetén korrekciós tényezők módosítanak.
2026-tól nem elsősorban az adókulcsok változnak, hanem maga az adóalap nő meg jelentősen. Ennek oka az, hogy a törvény megemeli az egységértékeket, miközben több, eddig adócsökkentő korrekció – például az épület kora alapján járó mérséklés – kikerül a számításból. Így ugyanarra az ingatlanra magasabb adóalap jut, még akkor is, ha a helyi tanács nem emeli az adókulcsot.
A jogszabály szerint az egységértékeket országos szinten határozzák meg az adótörvénykönyv mellékleteiben, parlamenti döntéssel.
figyelembe véve az építőanyagok és a munkaerő országos átlagköltségét, valamint az ingatlan típusát és közműellátottságát. Szakértők kiemelik, hogy az egységértékek nem veszik figyelembe az elhelyezkedést, az állapotot vagy a települések közötti piaci különbségeket.
Ingatlanadó: 50 évnél idősebb lakásoknál a növekedés akár háromszoros is lehet (170 helyett 510 lej)
Fotó: Orbán Orsolya
Elemzések példái szerint a lakóingatlanok adóztatásához használt egységértékek mintegy 2,7-szeresére ugorhatnak: a 2016-os törvényben meghatározott 1000 lej/m²-ről 2677 lejre.
Ezzel párhuzamosan a régi társasházak esetében kivezetnek olyan engedményes korrekciókat, amelyek eddig alacsonyabb adóalapot eredményeztek (például az épület kora, illetve egyes tömbházas paraméterek alapján). Az eltörlés következményeként az adóalap kevésbé függ a lakás „öregségétől”, így a régi lakások relatív előnye megszűnik.
Szakértői példaszámítások szerint
Szövérfi László, a marosvásárhelyi városháza adóügyi osztályának vezetője korábban a Székelyhonnak úgy fogalmazott, Marosvásárhelyen egy Kövesdomb lakótelepi háromszobás panellakás esetében, ahol idén 220 lej volt az épületadó, jövőre ez 500 lej lehet.
A csomag egy külön terhet is bevezet: a 2,5 millió lejt meghaladó adóalapú lakóingatlanok esetében 0,9%-os pótlólagos adót kell fizetni a küszöb feletti részre. Emellett több elemzés kiemeli, hogy szűkül a mentességek köre (egyes föld- és épületkategóriák kikerülnek a kivételek közül), ami további tulajdonosi köröknél hozhat plusz fizetési kötelezettséget.
A nem lakáscélú (üzleti célú) épületeknél – magánszemély tulajdonában is – továbbra is fontos szerepe marad az értékbecslői jelentésnek, és a helyi adókulcsok jellemzően magasabb sávban mozognak (szakértői összefoglalók szerint a nem rezidenciális részeknél 0,2–1,3% körüli tartományról beszélnek).
A házaknál több becslés 70–90% közötti ingatlanadó-emelkedést valószínűsít
Fotó: Orbán Orsolya
Természetesen az ingatlanadó megemelését is számos kritika éri, a bírálatok több irányból érkeznek.
A másik kritikus pont a helyi döntési kényszer és széttartás: mivel az önkormányzatok nem csökkenthetik 2026-ra a 2025-ös kulcs alá az adókulcsot, a rendszer „beégeti” a korábbi szinteket, és erősítheti a települések közötti különbségeket. A helyi tanácsoknak év végéig dönteniük kell a 2026-os szintekről, és a késlekedést a központi költségvetési források megvonásának kockázatával kötik össze – ami politikai és adminisztratív nyomást helyez a településekre.
Amint arról beszámoltunk, alkotmányosnak nyilvánította múlt héten a taláros testület azt a törvényt, amely többek között drasztikusan növeli az ingatlanadót, és a gépjárműadót is emeli (utóbbival külön cikkben foglalkoztunk).
A helyi adók növeléséről szóló jogszabályt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támadta meg az alkotmánybíróságon. A törvényt szeptemberben, a kormányzati felelősségvállalással történt elfogadtatása után egyszer már megtámadták az alkotmánybíróságon, amely alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt követően a parlament módosította a törvényt, amelyet november 18-án fogadtak el. A törvényt az AUR ismét megtámadta az alkotmánybíróságon, sikertelenül.
A törvény több adóügyi intézkedést is bevezetett, többek között:
A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az intézkedéseket, amelyek január 1-jétől lépnek hatályba.
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Carrefour csoport csütörtökön a francia Euronext tőzsdén bejelentette, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Pavăl Holdinggal, vagyis a Dedeman áruházlánc tulajdonosaival a romániai tevékenységének teljes értékesítéséről.
Világszerte akár 6000 munkahelyet szüntethet meg a következő két évben a Heineken a sör iránti kereslet csökkenése miatt.
A szakértők szerint 2026 újabb negatív rekordokat hozhat az ingatlanfejlesztési területen, különösen az adóemelések és a lakóházak iránti kereslet folyamatos gyengülése miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy „teljes mértékben ellenzi” a 10 százalékos bércsökkentést az egészségügyi rendszerben alkalmazott, ugyanakkor támogatja a teljesítményalapú fizetést.
Nem emelkednek a gázárak 2026. április 1-jétől, ha a piacot a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően akkortól liberalizálják – vélekedik a Versenytanács alelnöke, Dan Pascu.
Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta kedden azokat a védzáradékokat, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben – közölte a testület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!