Magasra hág. A régi tömbházak esetében nő a leginkább az ingatlanadó
Fotó: Haáz Vince
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint. Amelyek pluszterhét minden lakástulajdonos megérzi valamilyen formában az úgynevezett számítási adóalap drasztikus megnövelése, illetve bizonyos kedvezmények eltörlése következményeként. Cikkünkben elmagyarázzuk, mi miatt nő ilyen drasztikusan az ingatlanadó, és konkrét példákat is bemutatunk.
2025. december 16., 19:002025. december 16., 19:00
A román alkotmánybíróság zöld jelzése után véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026. január 1-jétől drasztikusan megemeli többek között a lakóingatlanok és egyéb kapcsolódó vagyontárgy (telek, egyes nem lakáscélú épületek) helyi adóterheit, az ingatlanadót. A jogalkotók indoklása szerint a cél az elavult, 2015–2016-os szintről számolt adóalapok „felzárkóztatása”, valamint a helyi költségvetések stabilizálása.
A változtatások lényege nem az, hogy teljesen új adónem jön, hanem az, hogy a magánszemélyek lakóingatlanjainál a számítási adóalapot (románul „valoare impozabilă”) jelentősen megemelik, miközben több, eddig adócsökkentő elem kikerül a képletből. A lakóépületek adókulcsa továbbra is a helyi tanács által meghatározott sávban mozog (0,08–0,2%), viszont új elem lép be: 2026-tól a helyi tanács már nem állapíthat meg alacsonyabb kulcsot, mint 2025-ben, vagyis a „lefelé korrigálás” lehetősége megszűnik.
A számítási alap – román jogi terminológiával „valoare impozabilă” – nem magát az adót jelenti, hanem azt az értéket, amelyre az önkormányzatok az adókulcsot alkalmazzák. Az adóalap nem az ingatlan piaci ára, hanem egy jogszabályban rögzített, normatív módon kiszámított összeg. Ezt elsősorban az ingatlan alapterülete és az ahhoz rendelt egységérték (lej négyzetméterenként) határozza meg, amelyet szükség esetén korrekciós tényezők módosítanak.
2026-tól nem elsősorban az adókulcsok változnak, hanem maga az adóalap nő meg jelentősen. Ennek oka az, hogy a törvény megemeli az egységértékeket, miközben több, eddig adócsökkentő korrekció – például az épület kora alapján járó mérséklés – kikerül a számításból. Így ugyanarra az ingatlanra magasabb adóalap jut, még akkor is, ha a helyi tanács nem emeli az adókulcsot.
A jogszabály szerint az egységértékeket országos szinten határozzák meg az adótörvénykönyv mellékleteiben, parlamenti döntéssel.
figyelembe véve az építőanyagok és a munkaerő országos átlagköltségét, valamint az ingatlan típusát és közműellátottságát. Szakértők kiemelik, hogy az egységértékek nem veszik figyelembe az elhelyezkedést, az állapotot vagy a települések közötti piaci különbségeket.
Ingatlanadó: 50 évnél idősebb lakásoknál a növekedés akár háromszoros is lehet (170 helyett 510 lej)
Fotó: Orbán Orsolya
Elemzések példái szerint a lakóingatlanok adóztatásához használt egységértékek mintegy 2,7-szeresére ugorhatnak: a 2016-os törvényben meghatározott 1000 lej/m²-ről 2677 lejre.
Ezzel párhuzamosan a régi társasházak esetében kivezetnek olyan engedményes korrekciókat, amelyek eddig alacsonyabb adóalapot eredményeztek (például az épület kora, illetve egyes tömbházas paraméterek alapján). Az eltörlés következményeként az adóalap kevésbé függ a lakás „öregségétől”, így a régi lakások relatív előnye megszűnik.
Szakértői példaszámítások szerint
Szövérfi László, a marosvásárhelyi városháza adóügyi osztályának vezetője korábban a Székelyhonnak úgy fogalmazott, Marosvásárhelyen egy Kövesdomb lakótelepi háromszobás panellakás esetében, ahol idén 220 lej volt az épületadó, jövőre ez 500 lej lehet.
A csomag egy külön terhet is bevezet: a 2,5 millió lejt meghaladó adóalapú lakóingatlanok esetében 0,9%-os pótlólagos adót kell fizetni a küszöb feletti részre. Emellett több elemzés kiemeli, hogy szűkül a mentességek köre (egyes föld- és épületkategóriák kikerülnek a kivételek közül), ami további tulajdonosi köröknél hozhat plusz fizetési kötelezettséget.
A nem lakáscélú (üzleti célú) épületeknél – magánszemély tulajdonában is – továbbra is fontos szerepe marad az értékbecslői jelentésnek, és a helyi adókulcsok jellemzően magasabb sávban mozognak (szakértői összefoglalók szerint a nem rezidenciális részeknél 0,2–1,3% körüli tartományról beszélnek).
A házaknál több becslés 70–90% közötti ingatlanadó-emelkedést valószínűsít
Fotó: Orbán Orsolya
Természetesen az ingatlanadó megemelését is számos kritika éri, a bírálatok több irányból érkeznek.
A másik kritikus pont a helyi döntési kényszer és széttartás: mivel az önkormányzatok nem csökkenthetik 2026-ra a 2025-ös kulcs alá az adókulcsot, a rendszer „beégeti” a korábbi szinteket, és erősítheti a települések közötti különbségeket. A helyi tanácsoknak év végéig dönteniük kell a 2026-os szintekről, és a késlekedést a központi költségvetési források megvonásának kockázatával kötik össze – ami politikai és adminisztratív nyomást helyez a településekre.
Amint arról beszámoltunk, alkotmányosnak nyilvánította múlt héten a taláros testület azt a törvényt, amely többek között drasztikusan növeli az ingatlanadót, és a gépjárműadót is emeli (utóbbival külön cikkben foglalkoztunk).
A helyi adók növeléséről szóló jogszabályt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támadta meg az alkotmánybíróságon. A törvényt szeptemberben, a kormányzati felelősségvállalással történt elfogadtatása után egyszer már megtámadták az alkotmánybíróságon, amely alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezt követően a parlament módosította a törvényt, amelyet november 18-án fogadtak el. A törvényt az AUR ismét megtámadta az alkotmánybíróságon, sikertelenül.
A törvény több adóügyi intézkedést is bevezetett, többek között:
A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az intézkedéseket, amelyek január 1-jétől lépnek hatályba.
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!