
Nehéz helyzet. Radu Burnete elnöki tanácsadó ismertette az ország rossz pénzügyi helyzetét, és úgy vélte, elkerülhető a recesszió
Fotó: Facebook/Radu Burnete
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
2025. augusztus 17., 20:582025. augusztus 17., 20:58
Az elnöki hivatal gazdasági és szociális politikáért felelős osztályának vezetőjét felkérték, hogy értékelje a recesszió kockázatát, amelyről Alexandru Nazare pénzügyminiszter beszélt.
Emlékeztetem önöket, hogy költségvetésünk egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul. És ez biztosan nem fog megvalósulni. És ha megnézzük mit mondanak a román bankok, a nemzetközi intézmények és a nemzeti bank, akkor valószínűleg a növekedés 0 és 1 százalék között lesz” – mondta Radu Burnete.
– tette hozzá Burnete.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerdán új intézkedéseket jelentett be a költségvetési hiány csökkentésére, „mert minden pillanatban fel kell készülnünk a recesszióra, és előre kell látnunk ezt”.
„Igen, fennáll a recesszió kockázata. Ez egy normális kérdés, amelyet figyelembe kell vennünk. Ez egy valós kockázat” – mondta Nazare, amikor a recesszió kockázatáról kérdezték.
Burnete szombaton Románia gazdasági helyzetéről nyilatkozva elmondta azt is, hogy jelenleg az ország versenyt fut az idővel és a szakadék szélén táncol.
Ezért egyrészt kénytelenek vagyunk megtenni ezeket a lépéseket a hiány csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések természetüknél fogva lassítják a gazdaságot” – nyilatkozta Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó kiemelte, hogy nem szabad elfelejteni, hogy „Románia már átélt hasonló heyzetet”.
Úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk, de igen, vékony jégen járunk” – mondta Burnete.
Megemlítette, hogy „amikor valami rossz történik, akkor a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy segíteni tudjunk”. „Ha viszont jó időkben elköltjük az összes megtakarítást, akkor nem hiszem, hogy ez a legbölcsebb közpolitika” – magyarázta.
Azt is kifejtette, hogy a legjobb lenne, ha mindenki megértené, hogy egy kicsit vissza kell nyesni a közszférával kapcsolatos kiadásokat.
Bár itt is óvatosnak kell lennünk, mert az államnak vannak például olyan vállalatai, amelyek valamilyen formában magántulajdonban vannak, tőzsdén jegyzik őket. Az állam biztosan nem engedhet meg ilyen kiváltságokat. Másrészt, ha az állami rendszer egészét nézem, itt sem hiszem, hogy azt mondhatnánk, hogy Romániában minden köztisztviselő lusta, rendkívül jól fizetett, mindenki pénzben úszik. Tudniuk kell, hogy sok olyan területet láttam a közigazgatásban, ahol sokat dolgoznak és nagyon kevés pénzt kapnak” – mondta.
„Én Bukarestben nem igazán tudhatom, hogyan lehet átszervezni a nagyszebeni önkormányzatot” – mondta.
Azt is kijelentette: ma a bérezés a közszférában „teljes zűrzavar, amelyből semmit sem értünk”.
Hozzátette, a pótlékok kérdését is rendezni kell.
„És itt is két eset van. Vannak olyan vezetők, akik visszaélnek velük, és olyan embereknek adják ezeket a pótlékokat, akiknek nincs rájuk szükségük, máshol pedig olyan vezetők vannak a közszférában, akik ezeket a pótlékokat arra használják, hogy növeljék a fizetéseket” – mutatott rá.
„Ennek a pótlékügynek véget kell vetni, nincs értelme, és a köztisztviselőknek olyan fizetést kell adnunk, amelyet helyesnek tartunk. Akár az ANAF-nál, akár az elnöki hivatalban, akár egy kis önkormányzatnál dolgoznak, egyértelmű bértáblákra van szükségünk” – tette hozzá Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó szerint egyes pótlékok hasznosak. „Egy kis számú pótlék, különleges esetekben, szerintem hasznos. Egyébként nem” – magyarázta.
„Elhalasztottuk, ez volt az utolsó dolog, ami a 2024-es választási évben hiányzott, hogy kinyissuk a közszféra bérezésének szelencéjét. Azt hiszem, nagyjából 20 százalékos hiány volt” – mondta Burnete.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!