
Nehéz helyzet. Radu Burnete elnöki tanácsadó ismertette az ország rossz pénzügyi helyzetét, és úgy vélte, elkerülhető a recesszió
Fotó: Facebook/Radu Burnete
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
2025. augusztus 17., 20:582025. augusztus 17., 20:58
Az elnöki hivatal gazdasági és szociális politikáért felelős osztályának vezetőjét felkérték, hogy értékelje a recesszió kockázatát, amelyről Alexandru Nazare pénzügyminiszter beszélt.
Emlékeztetem önöket, hogy költségvetésünk egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul. És ez biztosan nem fog megvalósulni. És ha megnézzük mit mondanak a román bankok, a nemzetközi intézmények és a nemzeti bank, akkor valószínűleg a növekedés 0 és 1 százalék között lesz” – mondta Radu Burnete.
– tette hozzá Burnete.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerdán új intézkedéseket jelentett be a költségvetési hiány csökkentésére, „mert minden pillanatban fel kell készülnünk a recesszióra, és előre kell látnunk ezt”.
„Igen, fennáll a recesszió kockázata. Ez egy normális kérdés, amelyet figyelembe kell vennünk. Ez egy valós kockázat” – mondta Nazare, amikor a recesszió kockázatáról kérdezték.
Burnete szombaton Románia gazdasági helyzetéről nyilatkozva elmondta azt is, hogy jelenleg az ország versenyt fut az idővel és a szakadék szélén táncol.
Ezért egyrészt kénytelenek vagyunk megtenni ezeket a lépéseket a hiány csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések természetüknél fogva lassítják a gazdaságot” – nyilatkozta Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó kiemelte, hogy nem szabad elfelejteni, hogy „Románia már átélt hasonló heyzetet”.
Úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk, de igen, vékony jégen járunk” – mondta Burnete.
Megemlítette, hogy „amikor valami rossz történik, akkor a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy segíteni tudjunk”. „Ha viszont jó időkben elköltjük az összes megtakarítást, akkor nem hiszem, hogy ez a legbölcsebb közpolitika” – magyarázta.
Azt is kifejtette, hogy a legjobb lenne, ha mindenki megértené, hogy egy kicsit vissza kell nyesni a közszférával kapcsolatos kiadásokat.
Bár itt is óvatosnak kell lennünk, mert az államnak vannak például olyan vállalatai, amelyek valamilyen formában magántulajdonban vannak, tőzsdén jegyzik őket. Az állam biztosan nem engedhet meg ilyen kiváltságokat. Másrészt, ha az állami rendszer egészét nézem, itt sem hiszem, hogy azt mondhatnánk, hogy Romániában minden köztisztviselő lusta, rendkívül jól fizetett, mindenki pénzben úszik. Tudniuk kell, hogy sok olyan területet láttam a közigazgatásban, ahol sokat dolgoznak és nagyon kevés pénzt kapnak” – mondta.
„Én Bukarestben nem igazán tudhatom, hogyan lehet átszervezni a nagyszebeni önkormányzatot” – mondta.
Azt is kijelentette: ma a bérezés a közszférában „teljes zűrzavar, amelyből semmit sem értünk”.
Hozzátette, a pótlékok kérdését is rendezni kell.
„És itt is két eset van. Vannak olyan vezetők, akik visszaélnek velük, és olyan embereknek adják ezeket a pótlékokat, akiknek nincs rájuk szükségük, máshol pedig olyan vezetők vannak a közszférában, akik ezeket a pótlékokat arra használják, hogy növeljék a fizetéseket” – mutatott rá.
„Ennek a pótlékügynek véget kell vetni, nincs értelme, és a köztisztviselőknek olyan fizetést kell adnunk, amelyet helyesnek tartunk. Akár az ANAF-nál, akár az elnöki hivatalban, akár egy kis önkormányzatnál dolgoznak, egyértelmű bértáblákra van szükségünk” – tette hozzá Radu Burnete.
A elnöki tanácsadó szerint egyes pótlékok hasznosak. „Egy kis számú pótlék, különleges esetekben, szerintem hasznos. Egyébként nem” – magyarázta.
„Elhalasztottuk, ez volt az utolsó dolog, ami a 2024-es választási évben hiányzott, hogy kinyissuk a közszféra bérezésének szelencéjét. Azt hiszem, nagyjából 20 százalékos hiány volt” – mondta Burnete.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!