Elemzők: a csőd szélére sodorhatja Romániát egy esetleges leminősítés

Románia

Cselekvési kényszerben. Romániának sürgősen intézkedéseket kell foganatosítania költségvetési deficit csökkentésére

Fotó: Pixabay

Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia elnöke, emlékeztetve, akkor a lej 20 százalékkal leértékelődött, a kamatok pedig 4 százalékról 20 százalékra emelkedtek. Vagyis egy leminősítéssel Románia a csőd szélére sodródik.

Krónika

2025. június 18., 21:022025. június 18., 21:02

„2009-ben, amikor két hitelminősítő intézet is bóvli kategóriába taszított minket, Romániának két lehetősége volt: csőd jelenteni, vagy elfogadni az IMF-fel (Nemzetközi Valutaalap – szerk. megj.) kötött megállapodást. Elfogadta az IMF-megállapodást és az IMF által előírt feltételeket, az árfolyam leértékelését, ami akkor 20 százalékos volt, és a kamatok emelkedését, amik 4 százalékról 20 százalékra nőttek. A forgatókönyv most is hasonló lenne, ha belépnénk a bóvliba” – kongatták meg a vészharangot az Economica.net gazdasági portál által idézett előrejelzésükben a CFA Románia elemzői.

Adrian Codirlașu, a CFA elnöke rámutatott: az idei évben miközben a bevételek nőttek, a kiadások még inkább emelkedtek. Ezért intézkedéseket sürget.

Ugyanis a leminősítés még elkerülhetőnek látszik, de ahhoz a leendő kormánynak csökkenteni kell az óriásira duzzadt költségvetési hiányt.

korábban írtuk

USR: megállapodás van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról
USR: megállapodás van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról

A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.

Az elemző szerint legalább három intézkedés javíthatna a helyzeten.

Az elsőként említette a tőzsdén jegyzett állami vállalatok újabb részvénypakettjének felkínálását, illetve újabb állami vállalatok – például a CEC Bank, a Salrom, a Tarom stb. – bevezetését a tőzsdére.

A második intézkedésnek az állami befektetések leállítását sürgette ott, ahol a befektetések megvalósulhatnak európai pénzből. A harmadik intézkedés a fordított általános forgalmi adó (áfa/TVA) lehetne.

Ami az ingatlanadó 2025. január 1-jétől történő emelését illeti, a CFA Románia képviselői úgy vélik, hogy először is az ingatlanok történelmi értékét kellene aktualizálni a vásárlás pillanatától a jelenlegi piaci értékre.

A második lépés az adó százalékos emelése lehetne, attól függően, hogy milyen területen található az ingatlan, majd ezt követné a helyi hatóságok átszervezése.

Az elemzők arra is ráirányították a figyelmet, hogy Románia nem fog tudni a végtelenségig hitelt felvenni, különösen mivel a kamatköltségek emelkedni fognak, és az ország már most is olyan kamatlábak mellett vesz fel hitelt, mint egy befektetésre nem ajánlott állam.

korábban írtuk

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása
Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 20-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.

korábban írtuk

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell
Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 01., hétfő

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre

A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre
2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét