Számos elemző úgy véli, hogy adóemelés nélkül nem tud több pénzt begyűjteni a költségvetésbe a kormány
Fotó: Borbély Fanni
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, akit Ilie Bolojan államfőnek a napokban tett nyilatkozata kapcsán faggattunk. Az ország ügyvivő elnöke úgy fogalmazott, Romániának választania kell a hatalmas és felesleges kiadások lefaragása, illetve az adóemelés között. Az elemző harmadik lehetőségként említette ugyanakkor a rendelkezésre álló európai uniós források hatékonyabb lehívását, ám úgy látja, hogy az év eleje óta egyelőre ezen a téren sem remekelt Románia.
2025. április 02., 19:062025. április 02., 19:06
„Ha a trendeket nézzük a pénzügyminisztérium munkájában, illetve a kormány vállalásaiban, akkor azok mindenféleképpen pozitívak. A kormány ambiciózus (de így is magas hiány mellett gazdálkodó) költségvetést fogadott el az idei évre, ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékában határozták meg a hiánycélt. Jelen helyzetben ennek a magas hiánycélnak az elérése is nehéz és verejtékes feladat lesz” – jelentette ki a Krónika kérdésére Rácz Béla Gergely. A kolozsvári közgazdász szerint amennyiben nem torpan meg a kormánynak a fokozatos hiánycsökkentés melletti elköteleződése, úgy mindenképp kisebb lehet a tavalyinál a román költségvetés hiánya, de a 7 százalékos cél tartása már nem ennyire biztos, legalábbis nem adóemelések vagy adóreform nélkül.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
„A 7 százalékos hiánycél adóemelések vagy egy jelentősebb adóreform nélküli eléréséhez kisebb csoda lenne szükséges” – szögezte le a szakértő. Szerinte fontos azt is látni, hogy az egyik fő bevételi növekmény a költségvetésben az európai uniós támogatások sikeresebb lehívása. „Én nem látok egyelőre nagyon nagy előrelépést. De ha ezen a téren tényleg hatalmas sikert ér el Románia, akkor talán adóemelések nélkül megúszható az idei év” – tette hozzá a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Egyelőre azonban véleménye szerint nem ez a trend körvonalazódik, mint ahogy
„A költségek csökkentése szükséges feladat, de jelen pillanatban nem igazán van mód olyan mértékű költségcsökkentésre, ami önmagában az egyensúlyok visszaállításához vezetne. Ilie Bolojan ezen a területen Nagyvárad, majd Bihar megye szintjén ért is el sikereket, ám sokkal könnyebb egy önkormányzat szintjén költségeket lefaragni, mint a központi költségvetés szintjén” – fogalmazott kérdésünkre Rácz Béla Gergely.
Aki szerint mindenképpen szükséges a bevételek növelése, ami történhet hatékonyabb adóbehajtással, az adók kulcsának nominális emelésével, átfogó adóreformmal, illetve az európai uniós források hatékonyabb lehívásával, vagy ezeknek egy kombinációjával.
„Csak a Fennvaló garantálhat bármit is” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter a Hotnews.ro portálnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy a kormány tudja-e garantálni, hogy 2025-ben nem lesz adóemelés.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az adóemelésnek lehet egy olyan változata is, ami nem a mostani adórendszer paramétereinek a megváltoztatásáról szól, hanem igazi adóreform, „egy valódi, paradigmatikus reform, amikor az adózási paradigmákon változtatunk, nem csak a paramétereken”.
Nyilvánvalóan ehhez egy teljes adóreform szükséges. Azt gondolom, hogy Romániában már régóta szükség lenne valamilyen rendszerszintű átalakításra, mert eddig nem volt rendszerszintű gondolkodás” – fogalmazott a szakértő.
Egyáltalán nem zárja ki az adóemelést Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense
Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK
Kérdésünkre, hogy lát-e a bukaresti kormánykoalícióban politikai akaratot egy ilyen rendszerszintű átalakításra, az egyetemi oktató így felelt: „Két dolgot látok. Az egyik, hogy eddigi tevékenységét figyelve a pénzügyminiszternek (az RMDSZ-es Tánczos Barna – szerk. megj.) megvan az elhatározottsága, a felkészültsége, a politikai rutinja ahhoz, hogy végigcsinálja. Miniszterelnök-helyettesként megvan ráadásul a megfelelő ereje is a kormányban. A történet másik oldala, hogy az ilyen rendszerszintű változásokat általában a választások utáni egy-másfél évben lehet megcsinálni, utána már nem igazán lehet népszerűtlen intézkedéseket hozni. Ha idén vagy jövő év elején sor kerül erre, akkor még azt gondolom, hogy benne vagyunk az első másfél évben”.
Rácz Béla Gergelytől megkérdeztük azt is, hogyan látja az államadósság alakulását olyan körülmények között, hogy Románia tavaly 1 milliárd euró hitelt vett fel hetente.
Egyre többen rebesgetik, hogy még idén adóemelésekre kerülhet sor
Fotó: Pixabay
„Az államadósság gyakorlatilag az egyenes következménye a mostani és a korábbi költségvetési hiányoknak. Ami Románia államadósságát illeti, a GDP 52 százaléka körül lesz az idei évben, ami az Európai Unió átlaga alatt van. Persze itt azt is el kell mondani, hogy Románia 35 év alatt halmozta fel ezt az adósságot, mert a rendszerváltáskor ennek az értéke nulla volt, míg más országokban, például Magyarországon már a rendszerváltáskor örökölt az új rendszer egy adósságot.
És ennek a következménye az a helyzet, ahol most vagyunk, és ennek okán a piacok nem igazán bíznak abban, hogy Románia hatékonyan, gyorsan helyre fogja tudni állítani ezeket a költségvetési egyensúlytalanságokat, ezért Románia nagyon drágán tudja finanszírozni az adósságát” – húzta alá a gazdasági elemző.
Vagyis Románia sokkal magasabb kamatok mellett vesz fel hitelt, mint a régió más országai, vagy akár olyan államok, amelyekben jóval magasabb az államadósság szintje. „Ez akkor tud megváltozni, amikor a piacok azt látják, hogy Románia elkezd újból felelősen gazdálkodni, és arra a pályára áll, amelyik fenn tudja tartani a makrogazdasági egyensúlyokat. És én azt gondolom, hogy ebbe az irányba haladunk, csak egy hosszú és nagyon rögös út áll még előttünk” – állapította meg a Krónikának a BBTE docense.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!