Számos elemző úgy véli, hogy adóemelés nélkül nem tud több pénzt begyűjteni a költségvetésbe a kormány
Fotó: Borbély Fanni
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, akit Ilie Bolojan államfőnek a napokban tett nyilatkozata kapcsán faggattunk. Az ország ügyvivő elnöke úgy fogalmazott, Romániának választania kell a hatalmas és felesleges kiadások lefaragása, illetve az adóemelés között. Az elemző harmadik lehetőségként említette ugyanakkor a rendelkezésre álló európai uniós források hatékonyabb lehívását, ám úgy látja, hogy az év eleje óta egyelőre ezen a téren sem remekelt Románia.
2025. április 02., 19:062025. április 02., 19:06
„Ha a trendeket nézzük a pénzügyminisztérium munkájában, illetve a kormány vállalásaiban, akkor azok mindenféleképpen pozitívak. A kormány ambiciózus (de így is magas hiány mellett gazdálkodó) költségvetést fogadott el az idei évre, ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékában határozták meg a hiánycélt. Jelen helyzetben ennek a magas hiánycélnak az elérése is nehéz és verejtékes feladat lesz” – jelentette ki a Krónika kérdésére Rácz Béla Gergely. A kolozsvári közgazdász szerint amennyiben nem torpan meg a kormánynak a fokozatos hiánycsökkentés melletti elköteleződése, úgy mindenképp kisebb lehet a tavalyinál a román költségvetés hiánya, de a 7 százalékos cél tartása már nem ennyire biztos, legalábbis nem adóemelések vagy adóreform nélkül.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
„A 7 százalékos hiánycél adóemelések vagy egy jelentősebb adóreform nélküli eléréséhez kisebb csoda lenne szükséges” – szögezte le a szakértő. Szerinte fontos azt is látni, hogy az egyik fő bevételi növekmény a költségvetésben az európai uniós támogatások sikeresebb lehívása. „Én nem látok egyelőre nagyon nagy előrelépést. De ha ezen a téren tényleg hatalmas sikert ér el Románia, akkor talán adóemelések nélkül megúszható az idei év” – tette hozzá a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Egyelőre azonban véleménye szerint nem ez a trend körvonalazódik, mint ahogy
„A költségek csökkentése szükséges feladat, de jelen pillanatban nem igazán van mód olyan mértékű költségcsökkentésre, ami önmagában az egyensúlyok visszaállításához vezetne. Ilie Bolojan ezen a területen Nagyvárad, majd Bihar megye szintjén ért is el sikereket, ám sokkal könnyebb egy önkormányzat szintjén költségeket lefaragni, mint a központi költségvetés szintjén” – fogalmazott kérdésünkre Rácz Béla Gergely.
Aki szerint mindenképpen szükséges a bevételek növelése, ami történhet hatékonyabb adóbehajtással, az adók kulcsának nominális emelésével, átfogó adóreformmal, illetve az európai uniós források hatékonyabb lehívásával, vagy ezeknek egy kombinációjával.
„Csak a Fennvaló garantálhat bármit is” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter a Hotnews.ro portálnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy a kormány tudja-e garantálni, hogy 2025-ben nem lesz adóemelés.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az adóemelésnek lehet egy olyan változata is, ami nem a mostani adórendszer paramétereinek a megváltoztatásáról szól, hanem igazi adóreform, „egy valódi, paradigmatikus reform, amikor az adózási paradigmákon változtatunk, nem csak a paramétereken”.
Nyilvánvalóan ehhez egy teljes adóreform szükséges. Azt gondolom, hogy Romániában már régóta szükség lenne valamilyen rendszerszintű átalakításra, mert eddig nem volt rendszerszintű gondolkodás” – fogalmazott a szakértő.
Egyáltalán nem zárja ki az adóemelést Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense
Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK
Kérdésünkre, hogy lát-e a bukaresti kormánykoalícióban politikai akaratot egy ilyen rendszerszintű átalakításra, az egyetemi oktató így felelt: „Két dolgot látok. Az egyik, hogy eddigi tevékenységét figyelve a pénzügyminiszternek (az RMDSZ-es Tánczos Barna – szerk. megj.) megvan az elhatározottsága, a felkészültsége, a politikai rutinja ahhoz, hogy végigcsinálja. Miniszterelnök-helyettesként megvan ráadásul a megfelelő ereje is a kormányban. A történet másik oldala, hogy az ilyen rendszerszintű változásokat általában a választások utáni egy-másfél évben lehet megcsinálni, utána már nem igazán lehet népszerűtlen intézkedéseket hozni. Ha idén vagy jövő év elején sor kerül erre, akkor még azt gondolom, hogy benne vagyunk az első másfél évben”.
Rácz Béla Gergelytől megkérdeztük azt is, hogyan látja az államadósság alakulását olyan körülmények között, hogy Románia tavaly 1 milliárd euró hitelt vett fel hetente.
Egyre többen rebesgetik, hogy még idén adóemelésekre kerülhet sor
Fotó: Pixabay
„Az államadósság gyakorlatilag az egyenes következménye a mostani és a korábbi költségvetési hiányoknak. Ami Románia államadósságát illeti, a GDP 52 százaléka körül lesz az idei évben, ami az Európai Unió átlaga alatt van. Persze itt azt is el kell mondani, hogy Románia 35 év alatt halmozta fel ezt az adósságot, mert a rendszerváltáskor ennek az értéke nulla volt, míg más országokban, például Magyarországon már a rendszerváltáskor örökölt az új rendszer egy adósságot.
És ennek a következménye az a helyzet, ahol most vagyunk, és ennek okán a piacok nem igazán bíznak abban, hogy Románia hatékonyan, gyorsan helyre fogja tudni állítani ezeket a költségvetési egyensúlytalanságokat, ezért Románia nagyon drágán tudja finanszírozni az adósságát” – húzta alá a gazdasági elemző.
Vagyis Románia sokkal magasabb kamatok mellett vesz fel hitelt, mint a régió más országai, vagy akár olyan államok, amelyekben jóval magasabb az államadósság szintje. „Ez akkor tud megváltozni, amikor a piacok azt látják, hogy Románia elkezd újból felelősen gazdálkodni, és arra a pályára áll, amelyik fenn tudja tartani a makrogazdasági egyensúlyokat. És én azt gondolom, hogy ebbe az irányba haladunk, csak egy hosszú és nagyon rögös út áll még előttünk” – állapította meg a Krónikának a BBTE docense.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!