Negatív konjunktúra. Az elnökválasztás után „elszállt” az euró árfolyama
Fotó: Rostás Szabolcs
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docensének érvelése szerint ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
2025. május 08., 08:022025. május 08., 08:02
Három nap telt el a megismételt elnökválasztás első fordulója után, de máris súlyos gazdasági következményeknek vagyunk szemtanúi. A lej–euró-árfolyam meghaladta az 5 lejes lélektani szintet, a bankközi kamatláb rég látott tempóban kúszik felfelé, az állam meg 8 százalék körüli kamat mellett jutna hitelhez, ami igazából a befektetésre nem ajánlott országok sajátja. Hogy George Simion nyeri meg az első fordulót, vélhetően senkit nem lepett meg, annál jobban az, hogy kétszer annyi szavazatot zsebelt be, mint a második helyezett Nicușor Dan. A piacoknak pedig talán ennél is nagyobb „csalódást” okozott, hogy a kormánykoalíció által támogatott jelölt, Crin Antonescu be sem jutott a második fordulóba, hanem a függetlenként versenybe szállt bukaresti főpolgármester fogja összemérni erejét a szélsőséges, magyarellenes, magát „szuverenistának” tituláló AUR-vezérrel. Ráadásul a választási eredmény kormányválságot is szült.
A fősodratú pártokból való kiábrándultság vezetett a megismételt romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulójának némileg meglepő eredményéhez, a magyarokat csak kis mértékben lehetett mozgósítani magyar jelölt híján – elemzés.
Mi történik és mire számítsunk rövid-, illetve hosszú távon? – szegeztük neki a kérdést Rácz Béla Gergely közgazdásznak, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagjának néhány perccel azután, hogy szerdán is 5 lej felett maradt az euró árfolyama, mi több, tovább gyengült a román deviza az egységes európai fizetőeszközzel szemben.
„Én onnan kezdeném a történetet, hogy a lej már az elmúlt egy évben is túlértékelt volt, stabilitása a környező országokhoz mérten inkább kivételnek számított” – mutatott rá az árfolyammozgások hátterére a kolozsvári közgazdász. Emlékeztetett: mindez azért fordulhatott elő, mert a Román Nemzeti Bank (BNR) rendszeresen beavatkozott a piaci mozgásokba annak érdekében, hogy az árfolyamot stabilan tartsa. Vagyis a piac már várta, hogy a román fizetőeszköz előbb-utóbb gyengülni fog.
Ha a piacok és a háztartások negatív jövőképet látnak maguk előtt, ha meginog a bizalom az adott ország gazdaságában, értelemszerűen meginog a bizalom annak az országnak a devizájában is. Ennek pedig az a következménye, hogy a megtakarításokat elkezdik átváltani euróba, a külföldi vállalatok pedig megpróbálják minél hamarabb kivonni a tőkéjüket Romániából” – magyarázta a lej lejtmenete mögötti folyamatokat az elemző.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
És a helyzet lehetne még rosszabb is, ha a román jegybank ezúttal is nem avatkozott volna be – tette hozzá a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, utalva arra, hogy piaci források szerint az elmúlt napokban legalább 3 milliárd euró értékben adhatott el devizát a BNR az árfolyam viszonylagos szinten tartása érdekében.
hiszen a devizatartalék csökkenése nyomán a későbbiekben a központi pénzintézetnek kevesebb mozgástere marad, de ami ennél is látványosabb: az intervenciók a bankközi kamatláb (ROBOR) emelkedéséhez vezetnek, és – mint láthattuk – ez is igen látványos volt az elmúlt napokban.
Tényleg másként alakultak volna a dolgok, ha Crin Antonescu bejut a második fordulóba? – kérdeztük Rácz Béla Gergelytől, aki igennel válaszolt. Úgy vélekedett: ha a kormánykoalíció közös jelöltje bejut a második fordulóba, és elvi esély maradt volna arra, hogy győztesként kerüljön ki államelnök-választásból, nyugodtabbak lennének a piacok.
Nem derűlátó. Rácz Béla Gergelyt az elnökválasztás utáni időszak forgatókönyveiről faggattuk
Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK
„Hiszen ez azt jelentené, hogy megmarad a kormánykoalíció, végig tudja vinni azokat a reformokat, amelyeket már előkészített, és május végén, június elején bejelenti a reformokat, amelyek – ha nem is hozzák egyensúlyba, de – csökkenteni tudják a gazdaság egyensúlytalanságát, igazodnak a költségvetési törvényhez, azaz a büdzsébe foglalthoz hasonló hiány lesz az év végén, nem pedig annál sokkal nagyobb. Vagyis ez a piacokat ha nem is megnyugtatta volna, de megtartotta volna azon véleményében, hogy Romániában vannak ugyan strukturális problémák, de »hajlandók vagyunk Romániát finanszírozni, Románia annak ellenére, hogy most rossz helyzetben van, azon az úton halad, amelyik gazdasági értelemben majd elfogadható lesz«. Na, de nem ez történt” – fogalmazott a BBTE docense.
„Ha megnézzük, hogy mekkora változások történnek a piacon, versus mekkora a baj, akkor a piac mindig túlreagálja azt a helyzetet, ami a valóságban történik. Tehát azt mondom, nyilvánvaló, hogy nagy baj van, de a piaci reakció mindig erősebb a bajnál. Ezt azért szem előtt kell tartani” – húzta alá a közgazdász.
De ha ilyen gyorsan és ilyen hevesen reagáltak a piacok az első fordulóra, mire számíthatunk még a május 18-ai második fordulóig, illetve milyen forgatókönyvek körvonalazódnak a választások utánra? Visszasüllyed-e például az euró az 5 lejes szint alá? Csökkenésnek indulnak-e a kamatok? – tettük fel a további kérdéseket.
Meglátása szerint az euró egészen biztosan tartósan az 5 lejes szint fölött marad, ami pedig a román gazdaság alakulását illeti, rövid távon amúgy sincsenek pozitív szcenáriók. „Én őszintén azt gondolom, hogy ki kell mondani: rövid távon – és rövid táv alatt körülbelül ezt a naptári évet értem – nincs olyan forgatókönyv, amelyik pozitív lenne.
A nagyon rossz az, hogy Simion nyeri meg a választásokat, és akkor létrejön valamilyen kormány, amiben benne van az AUR, vagy ne adj isten nem jön létre egy olyan kormány, ami politikai válságba taszítja az országot. Ez a két forgatókönyv a nagyon rossz kategóriába tartozik.
megalakul egy európai kormány. Ám a reformok megint el fognak tolódni, júniusban nem lesz fiskális reform, az ország nem fogja tudni tartani azt a 7 éves hiánycsökkentő tervet, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztett” – vázolta az elemző.
Fotó: Rostás Szabolcs
és egyáltalán nem zárja ki azt sem, hogy még a tavalyi szintet is meghaladja, ami az EU módszertanával számolva a 9 százalékot is meghaladta. Ilyen körülmények között pedig a román állam még drágábban fog hozzájutni a nélkülözhetetlen hitelekhez, az Európai Bizottság pedig végső esetben akár fel is függesztheti az uniós források kifizetését – sorolta a szakember.
„Rövid távon én azt gondolom, hogy az idei év a román gazdaság számára sötét esztendő lesz. Nem tragédia, én nem vizionálok olyan sötét képet, mint a legpesszimistább elemzők, akik az ország fizetésképtelenségéről meg hasonlókról beszélnek, én ezt nem tartom valószínűnek. De azt, hogy az idei év a jobbik forgatókönyv szerint is nagyon gyenge év lesz gazdaságilag, ezt szerintem már bátran ki lehet mondani hangosan” – vetítette előre Rácz Béla Gergely.
Ez pedig egyebek mellett azzal is jár, hogy a kormány kénytelen lesz a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába sorolt országokhoz hasonlóan 8 százalék feletti kamatot fizetni, amit utólag a polgárok fognak megfizetni.
„Miután a politikusok rövidtávú haszonszerzése által vezérelve a kormány évtizedeken keresztül felelőtlenül túlköltekezik, és most ráadásul nem is jöttek be a számítások, akkor nincs olyan csodával határos megoldás, hogy oké, holnaptól másképp csináljuk, de nem fog fájni. Fájni fog így is, úgy is” – összegzett Rácz Béla Gergely.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!