Bedőlt a román fizetőeszköz. Kedden már 5,35 lej fölött járt az euró árfolyama a kolozsvári valutaváltóknál
Fotó: Rostás Szabolcs
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye: hétfőn még tartotta magát, de kedden az 5 lejes lélektani határ fölé ugrott az euró referenciaárfolyama, és a hiteltörlesztő részletek értékét alakító ROBOR értéke is rég látott ütemben nőtt, és már újra meghaladja a 6 százalékos szintet. Közben egekben a román államkötvények kamata, mínuszban a tőzsde, és Románia azt is kockáztatja, hogy európai uniós pénzektől esik el. Ami nem csak a források, hanem az ország hitelessége szempontjából is sorsdöntő.
2025. május 06., 13:592025. május 06., 13:59
2025. május 06., 18:572025. május 06., 18:57
Történelmi pillanat: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,0378 lej/ eurós referencia-árfolyamot jelentett be, ami 1,21 százalékos növekedést jelent az előző naphoz képest. Az új árfolyam lélektani hatása is erőteljes ugyanakkor, hiszen az 5 lejes küszöböt mostanáig csak alulról súrolta a román deviza árfolyama. A befektetők és a polgárok már a délelőtti órákban lélegzetvisszafojtva várták, meglépi-e a román jegybank, hogy 5 lej feletti referencia-árfolyamot hirdet ki, mivel a bankközi piacon már reggel növekedésnek indult az árfolyam, és délben már elérte az 5,05 százalékos szintet.
A piacokat igazából nem az lepte meg, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) önmagát szuverenistának tituláló elnöke, George Simion nyert, hiszen az a felmérések alapján várható volt, hanem az, hogy a kormánykoalíciót alkotó három alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ – támogatását élvező jelölt, Crin Antonescu nem jutott be a sorsdöntő második fordulóba.
Biztossá vált, hogy a megismételt romániai elnökválasztás május 18-ai második fordulójában George Simion és Nicușor Dan csap össze.
Ezek együttesen már a választás követő nap folyamán kihatottak a bankközi árfolyamra. Ami hétfőn reggel enyhén emelkedéssel indult, de délutánra, miután megerősítették a miniszterelnök lemondását és a kormány bukását, nőtt a nyomás, a devizaeladások nőttek, és fokozódott a tőkekiáramlás Romániából.
Utólag pedig kiderült, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) csak hétfőn 2 milliárd eurót költött arra, hogy stabilan tartsa a lej árfolyamát, miután George Simion győzött az elnökválasztás első fordulójában. A G4media.ro portálnak hivatalos források arról beszéltek, hogy a román devizára nehezedő nyomás már hétfőn reggel elkezdődött, és délutánra fokozódott, mivel a befektetők megpróbáltak megszabadulni a lejtől, és eurót akartak vásárolni, hogy megvédjék tartalékaikat.
A valutaváltóknál igen, de a román jegybank hivatalos árfolyamán még soha „nem járt” 5 lej felett az euró árfolyama
Fotó: Rostás Szabolcs
Dan Suciu, a BNR szóvivője a portálnak megerősítette a lej árfolyamára nehezedő nyomást. „Az utóbbi időben fontos változás történt a devizapiacon. A beáramlások csökkentek, a kiáramlások pedig jelentősen megnőttek. Így annak érdekében, hogy ezeket a mozgásokat mérsékelni lehessen, likviditást kell vonzani a piacról, és a kamatlábaknak emelkedniük kell. Az BNR erre a helyzetre keresi az optimális forgatókönyvet” – mondta Dan Suciu.
Hétfőn a román jegybank 4,9775 lej/euró referencia-árfolyamot adott ki.
pedig mostanáig minden válság – a járványok, az ukrajnai háború, az elszálló infláció – ellenére sikerült stabilan tartania az árfolyamot, mert Románia profitált az európai pénzek masszív beáramlásából és a külföldi portfólióbefektetők milliárdjaiból, akik román államkötvényeket vásároltak, amelyek magasabb kamatot fizettek, mint az európai vagy amerikai államkötvények.
Románia eddigi történetének legmagasabb lej–euró-árfolyamát 2023. május 19-én érte el, amikor a nemzeti bank 4,9783 lej/eurós árfolyamot jelentett be.
Közben hirtelen ugrással a legutóbb jegyzett évi 5,90 százalékról 6,08 százalékra nőtt kedden a lej alapú fogyasztási hitelek, illetve a korábbi években az Első otthon program keretében felvett jelzáloghitelek törlesztőrészletét is befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), amely hétfőn még tartotta magát a pénteken jegyzett szinten.
Fotó: Rostás Szabolcs
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6 százalékról 6,16 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 6,09 százalékról 6,23 százalékra nőtt.
Hétfő után kedden is magas szinten, 8 százalék környékén maradtak a román állampapírokért ajánlott kamatok – a hét első napján a pénzügyminisztérium le is tett az értékesítésről. De mivel az államnak óriási szüksége van a pénzre, előbb-utóbb arra szorulhat, hogy bevállalja a magas kamatokat – ezt pedig majd mi fogjuk megfizetni, például magasabb adók, illetékek formájában.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfő este Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek benyújtja a lemondását, erről a kormányfő újságíróknak nyilatkozott a PSD hétfő délutáni ülése után.
Az Erste csoport közgazdászai is arról írtak friss helyzetértékelésükben, hogy az első forduló eredménye George Simiont teszi a győzelem favoritjává, aminek negatív piaci következményei vannak „a lejre, illetve a lejben és devizában kibocsátott értékpapírokra nézve”. „Simion Donald Trump amerikai elnök »Make America Great Again« mozgalma támogatójának tartja magát. Őt kell favoritnak tekinteni a második fordulóban. Első fordulós győzelmére azt követően került sor, hogy Románia illegális kampány és esetleges orosz beavatkozás vádjával törölte a 2024. decemberi elnökválasztást, amikor a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte az első fordulót. Mi több, Bukarest centrista főpolgármestere, Nicușor Dan megelőzte Antonescut, aki a kormánykoalíció jelöltje volt.
– idézett az elemzésből a Profit.ro gazdasági portál.
Miután már a hétfői nyitáskor beleremegett a választások eredményébe, a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a keddi kereskedés első félórájában 0,9 százalékos mínuszban állt az irányadó BET index, így az éves szintű visszaesés 1,3 százalék. A BVB adatai szerint a likviditás több mint 20 millió lej volt.
A Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál összegzése szerint a hétfői nap folyamán közel 3 százalékot veszített a piac.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Az év eleje óta csak egyetlen BVB-index emelkedett, az energetikai és közüzemi vállalatokat tartalmazó BET-NG, amely mindössze 0,2 százalékos nyereséget mutat. Máshol a csökkenés a BETAeRO 7,7 százaléktól a BET-EF 0,4 százalékig terjedt.
A kormányválság, amelyet Marcel Ciolacu PSD-vezér miniszterelnöki lemondása és a PSD kormányból való kilépése váltott ki, az állam pénzügyei szempontjából bonyolult időszakban következik be. A Profit.ro legfrissebb információi szerint Romániát most az európai alapok felfüggesztése fenyegeti, mivel nem teljesíti a költségvetési reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, és az Európai Bizottság június elején várhatóan küld egy erre vonatkozó üzenetet, ami súlyos csapást jelent az ország ingatag helyzetére a külföldi pénzügyi piacokon. Ugyanakkor a kormány azt is kockáztatja, hogy akár 13,5 milliárd eurónyi, a helyreállítási alapból (PNRR) származó forrást is veszélybe sodor – ezekről az összegekről zajlik az újratárgyalási folyamat az Európai Bizottsággal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!