Vajon marad? Egyre több város köztisztasági vállalata alkalmaz külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Orbán Orsolya
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár elhagyja Romániát anélkül, hogy betartaná az EU más tagállamába történő áthelyezés eljárásait? – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Wall-street.ro gazdasági portál. Márpedig a következmények mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára súlyosak lehetnek, mivel a hatóságok riasztást adhatnak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), ami a belső határőrzés nélküli térségbe való belépés tilalmát vonja maga után, és veszélyezteti a külföldi vendégmunkás európai szakmai jövőjét.
2025. július 30., 14:212025. július 30., 14:21
2025. július 30., 14:422025. július 30., 14:42
A hatályos jogszabályok szerint a romániai munkavállalási engedély szigorúan az ország területén végzett tevékenységhez kötött. Ha egy munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén, és vannak arra utaló jelek, hogy egy másik EU-tagállamban való munkavállalás céljából illegálisan elhagyta az országot, a munkáltató értesítheti a Bevándorlási Főfelügyelőséget (IGI), jelezheti a panaszt az SIS-ben. Ez az európai riasztási rendszer megakadályozhatja a vendégmunkás visszatérését Romániába vagy más legális foglalkoztatási formákhoz való hozzáférését az Európai Unió területén egy olyan időszakra, amely a szabályozás szerint három és öt év között változik.
Románia hosszú évek várakozása után lehetővé tette a nem uniós országokból származó külföldiek számára, hogy taxisofőrként vagy Uber/Bolt-sofőrként dolgozzanak, megváltoztatva az engedély megszerzésének szabályait ezen a területen.
Hasonló helyzetek egyre gyakrabban fordulnak elő, és egyértelműbb adminisztratív keretre van szükség, amelyhez minden érintett fél számára hozzáférhető információk társulnak – nyilatkozta a Wall-street.ro gazdasági portálnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work from Asia ügyvezető igazgatója.
„Elengedhetetlen, hogy mi és a nem uniós munkavállalók is tudjuk, mi történik, ha nem legálisan hagyják el Romániát. Felkerülnek az SIS-be? Mit jelent ez a riasztás? Mennyi ideig érvényes? És ami a legfontosabb: hogyan tudják a munkáltatók és a munkavállalók megfelelő és gyors intézkedésekkel megelőzni ezeket a következményeket?” – sorolta a felmerülő kérdéseket a vendégmunkásokat közvetítő cég ügyvezetője.
Egyre csökken a különbség a külföldön dolgozó romániai vendégmunkások és a Romániában dolgozó, az Európai Unión kívülről származó vendégmunkások által hazaküldött pénzösszegek között.
Hozzátette: a Work from Asia ezért kéri a hatóságokat, hogy rendszeresen tegyék közzé a statisztikai adatokat arról, hogy hány nem uniós állampolgár hagyta el illegálisan Romániát, hányukat találták meg később más uniós tagállamban, és hányukat vették fel az SIS-be.
– húzta alá Yosef Gavriel Peisakh.
„Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy az engedély nélküli távozások jelensége valós, és hogy ez néha negatív hatással van az adminisztratív vagy jogi területre. Éppen ezért nyitottak vagyunk arra, ha a bevándorlási hivatal hasznosnak ítéli, hogy hozzájáruljunk egy esetleges elemzéshez vagy konzultációhoz ebben a témában. Olyan megoldásokat szeretnénk, amelyek védik a munkavállalók jogait, kiszámítható jogi keretet biztosítanak a munkáltatók számára, és fenntartják Románia megfelelési színvonalát és imázsát az EU többi tagállamával szemben” – tette hozzá.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sok fülöp-szigeteki, nepáli vagy indiai állampolgár, akinek munkavállalási engedélye van Romániában, úgy gondolja, hogy egy esetleges külföldi utazás során más EU-tagállamokban is közvetlenül jelentkezhet egy állásra, anélkül, hogy tudná, hogy
„Romániának továbbra is példát kell mutatnia a tisztesség és a hatékonyság terén európai partnereivel szemben. Ezért úgy véljük, hogy egy megelőző, tájékoztatáson, átláthatóságon és együttműködésen alapuló megközelítés mindenki érdekeit szolgálja. Teljes mértékben rendelkezésre állunk, hogy professzionális és konstruktív módon hozzájáruljunk minden olyan erőfeszítéshez, amely a jelenlegi gyakorlatok tisztázását és javítását célozza” – összegzett a Work from Asia képviselője.
Több mint 100 000 nem európai uniós állampolgár dolgozik Romániában, ezzel az országba bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét. A bevándorlók főleg ázsiai országokból érkeznek a jobb megélhetésért Romániába.
Amint arról korábban írtunk, az idei év elejétől július közepéig a Bevándorlási Főfelügyelőség már több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak. Ez a szám a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő személyekre vonatkozik, nem azokra, akik munkáltatót vagy beosztást váltanak.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Mint ismeretes, az elmúlt években jelentősen megnövekedett a munkaerő iránti kereslet Romániában, főként az építőiparban és a szolgáltatások területén. A belföldi kínálat korlátozott, ezért a munkáltatók egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nem uniós munkavállalókra.
Az IGI korábban közölt adatai szerint 2024 végén több mint 140 ezer nem uniós munkavállaló dolgozott legálisan Romániában. A legtöbben
érkeztek, és főként a feldolgozóiparban (29 141), az építőiparban (28 538), a kereskedelemben (20 008) és a vendéglátóiparban (18 844) dolgoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!