Bevándorlók a munkaerőpiacon. A kincses városbeli biciklis futárok döntő többsége nem európai uniós országból származó állampolgár
Fotó: Rostás Szabolcs
Több mint 100 ezer nem európai uniós állampolgár dolgozik Romániában, ezzel az országba bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét. A bevándorlók főleg ázsiai országokból érkeznek a jobb megélhetésért Romániába.
2025. február 14., 16:482025. február 14., 16:48
2025. február 14., 17:172025. február 14., 17:17
Tavaly év végén összesen 101 599, nem uniós országból származó külföldi állampolgárnak volt Romániában érvényes tartózkodási joga munkavállalás céljából, eszerint a bevándorlók száma jelentősen megnövekedett – idézte a Hotnews.ro hírportál az OLX hirdetési oldal által kiadott Job Index adatait, amelyek a bevándorlási főfelügyelőség kimutatását összegzik.
Nepáli, Srí Lanka-i, törökországi, indiai és bangladesi állampolgárok különböző iparágakban helyezkedtek el Romániában az elmúlt években, hogy a helyi munkaerőhiányt pótolják, és lényegesen magasabb a jövedelmük, mint amennyit hazájukban keresnének. Új fejlemény 2025-ben, hogy a nem uniós munkavállalók taxisként vagy fuvarozó sofőrként is dolgozhatnak nálunk, mivel egy új uniós irányelv lehetővé teszi számukra, hogy ilyen állásokra jelentkezzenek.
A munkáltatók kérésére nőhet a nem uniós állampolgárok számára kiadott nem uniós vízumok száma. Az elmúlt négy évben 100 000 nem uniós állampolgár kapott jogot arra, hogy romániai állásajánlatokra jelentkezzen, mivel a munkaerőhiány egyre nagyobb méreteket ölt az olyan ágazatokban, mint a szálloda- és vendéglátóipar vagy az építőipar.
Amint a munkaerőpiacra újonnan felvett külföldi munkavállalók kvótájának 2025-ös módosításáról szóló kormányhatározat indoklásában szerepel, az országos munkaerő-válság valós, a fedezésére megoldást találni jelenleg a román kormány egyik prioritása. Amint az indoklásban olvasható,
A bevándorlók száma egyre nő, Kolozsváron az építőiparban is nagyon sok nepáli és Srí Lanka-i állampolgár vállal munkát
Fotó: Kiss Judit
Amennyiben a munkavállalási, kiutazási engedélyek kiállítására irányuló kérelmek száma meghaladja a munkaerőpiacra újonnan felvett külföldi munkavállalók kvótáját, a külföldi munkavállalók kvótája a munkaügyi minisztérium javaslatára, indoklás alapján kormányhatározattal kiegészíthető. Míg 2015-ben még csak 5500 volt a nem uniós országokból érkező, Romániában dolgozó személyek kvótája, addig az elmúlt években több mint 18-szorosára, 100 ezer főre nőtt a felső határ. A kimutatások szerint a bevándorlók száma immár meghaladta a kivándorlókét: 2023-ból állnak rendelkezésre adatok a romániai népesség migrációs mozgásairól, eszerint a bevándorlók száma már a második egymást követő évben haladta meg a kivándorlókét.
Évente még mindig több mint 250 ezer román állampolgár megy külföldre, többségük ideiglenesen, de jelentős azoknak a száma is, akik visszatérnek Romániába – akár azért, hogy újraegyesítsék családjukat, akár azért, mert nyugdíjba vonultak. A kivándorlás és a csökkenő születési ráta a fő tényezők, amelyek hozzájárulnak Románia népességének csökkenéséhez – teszi hozzá az OLX jelentése.
Az utóbbi években azonban a külföldön élő romániaiak jelentős része döntött úgy, hogy visszatér szülőföldjére, mert itthon nőttek a fizetések, és az életszínvonal is. 2023-ban 320 ezren vándoroltak be Romániába (főleg Ukrajnából, illetve ázsiai országokból), eközben közel 256 ezren távoztak az országból.
A 2021-es népszámlálás hivatalos adatai szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, az elmúlt évtizedben 1 millió lakossal lett kevesebb.
Fokozott hangsúlyt kíván fektetni a kincses város önkormányzata az elsősorban Ázsiából érkező vendégmunkások integrációjára. Emil Boc polgármester arra figyelmeztet: ha nem sikerül kezelni a kérdést, Kolozsvár a nyugat-európai nagyvárosok sorsára juthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!