
Fotó: Pixabay
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. november 15., 17:392023. november 15., 17:39
2023. november 15., 17:492023. november 15., 17:49
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő.
– olvasható az előrejelzésben. Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.

A nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós testület ugyanakkor az Agerpres által idézett dokumentum szerint arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában.
Közölték: a nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában, ugyancsak a nyers adatok alapján, a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális hatással kiigazított adatok a román gazdaság 2,1 százalékos növekedését mutatják éves összevetésben július 1. és szeptember 30. között. Az év első kilenc hónapjában reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a GDP. A harmadik negyedévben a román GDP reálértékben mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a második negyedévi értéket. Eközben a 2023-es költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány 2,8 százalékos növekedéssel számolt.
Ezt a testület az ipari termelés visszaesésével és a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítményével magyarázta.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Október elején ugyanakkor az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsul.

Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
szóljon hozzá!