
Fotó: Pixabay
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. november 15., 17:392023. november 15., 17:39
2023. november 15., 17:492023. november 15., 17:49
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő.
– olvasható az előrejelzésben. Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.

A nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós testület ugyanakkor az Agerpres által idézett dokumentum szerint arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában.
Közölték: a nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában, ugyancsak a nyers adatok alapján, a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális hatással kiigazított adatok a román gazdaság 2,1 százalékos növekedését mutatják éves összevetésben július 1. és szeptember 30. között. Az év első kilenc hónapjában reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a GDP. A harmadik negyedévben a román GDP reálértékben mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a második negyedévi értéket. Eközben a 2023-es költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány 2,8 százalékos növekedéssel számolt.
Ezt a testület az ipari termelés visszaesésével és a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítményével magyarázta.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Október elején ugyanakkor az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsul.

Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!