
Fotó: Pixabay
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. november 15., 17:392023. november 15., 17:39
2023. november 15., 17:492023. november 15., 17:49
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő.
– olvasható az előrejelzésben. Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.

A nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós testület ugyanakkor az Agerpres által idézett dokumentum szerint arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában.
Közölték: a nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában, ugyancsak a nyers adatok alapján, a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális hatással kiigazított adatok a román gazdaság 2,1 százalékos növekedését mutatják éves összevetésben július 1. és szeptember 30. között. Az év első kilenc hónapjában reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a GDP. A harmadik negyedévben a román GDP reálértékben mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a második negyedévi értéket. Eközben a 2023-es költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány 2,8 százalékos növekedéssel számolt.
Ezt a testület az ipari termelés visszaesésével és a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítményével magyarázta.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Október elején ugyanakkor az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsul.

Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!