Fotó: Pixabay
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. november 15., 17:392023. november 15., 17:39
2023. november 15., 17:492023. november 15., 17:49
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő.
– olvasható az előrejelzésben. Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.
A nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós testület ugyanakkor az Agerpres által idézett dokumentum szerint arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában.
Közölték: a nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában, ugyancsak a nyers adatok alapján, a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális hatással kiigazított adatok a román gazdaság 2,1 százalékos növekedését mutatják éves összevetésben július 1. és szeptember 30. között. Az év első kilenc hónapjában reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a GDP. A harmadik negyedévben a román GDP reálértékben mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a második negyedévi értéket. Eközben a 2023-es költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány 2,8 százalékos növekedéssel számolt.
Ezt a testület az ipari termelés visszaesésével és a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítményével magyarázta.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Október elején ugyanakkor az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsul.
Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!