
Fotó: Gábos Albin
Októbertől tovább drágulhat a kenyér Romániában az ágazatban érdekelt vállalkozók szerint, pedig nálunk volt uniós összevetésben az egyik legnagyobb áremelkedés az elmúlt egy év során. Diószegi László megkeresésünkre elmondta, a drágulás mértéke attól is függ, milyen bázisról indult, Romániában pedig abszolút értékben nézve olcsó a kenyér, a pékségek többsége a túlélésre rendezkedett be, inkább lemond a nyereségről, mert attól tart, ha ennél is jobban drágít, a lakosság nem tudja megfizetni az egyik fő alapélelmiszert.
2022. szeptember 26., 20:102022. szeptember 26., 20:10
2022. szeptember 26., 20:412022. szeptember 26., 20:41
Az európai uniós átlagot meghaladó mértékben drágult Romániában a kenyér: egyetlen év leforgása alatt 25,2 százalékkal emelkedett az ára. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az idei augusztusi árakat hasonlította össze az egy évvel korábbi adatokkal. Kiderült, a romániai 25,2 százalékos áremelkedés a tizedik legnagyobb az Európai Unió 27 országa közül.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyér ára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez óriási drágulást jelent, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban, 2020 augusztusától 2021 augusztusáig a kenyér árnövekedése mindössze 3 százalékos volt uniós szinten.
A negatív rangsor második helyén Litvánia áll 33 százalékos kenyérár-növekedéssel, majd Észtország és Szlovákia következik, mindkettő 32 százalékos drágulással. A legkisebb, jóval az uniós átlag alatti áremelkedést Franciaországban regisztrálták, ahol 8 százalékkal drágult a kenyér, miközben Luxemburgban és Hollandiában 10 százalékos volt a drágulás.
Fotó: Pixabay
„A drágulás mértéke sok mindentől függ, például attól, hogy a pékségek milyen energiát használnak, elektromos árammal, földgázzal vagy fával fűtik a kemencéket” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Diószegi László, az ország több megyéjében is forgalmazó, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa. Kifejtette: az energiahordozók drágultak, de nem azonos mértékben. Azon is múlik az árképzés, hogy mekkora egy pékség kapacitása, és hogy mekkora alapanyag-tartalékkal rendelkeznek.
Diószegi László hangsúlyozta, a tagállamokban az összehasonlítás azért nem nyújt reális képet, mert az árak tekintetében nem ugyanarról a szintről indultak. Ahol már eleve drága volt a kenyér és a pékáru, ott kisebb mértékű lehet az áremelkedés, viszont ahol alacsonyabb volt az ár, nagyobb mértékben kellett drágítani, hogy a megemelkedett költségeket fedezni tudják. Hangsúlyozta, Romániában uniós összevetésben még mindig olcsó a kenyér.
„Kénytelenek vagyunk lemondani a nyereségről, különben a drágítás hatalmas terheket róna a vásárlóink többségére” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi üzletember.
Diószegi László elmondta, a kenyér árát általában úgy számolják ki, hogy alapanyag árát megszorozzák néggyel. Jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül az alapanyag, tehát 12 lej lenne reálisan egy kilogramm kenyér, ám kevés pékség adja 10 lejnél drágábban. A Diószegi pékségben 7,5 lej a kenyér kilogrammjának átlagára, de októberben drágításra kényszerülnek, hogy nullába kihozzák a termelést.
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozó rámutatott, a drágítás a kis jövedelműeket érinti leginkább, pedig esetükben alapélelmiszernek számít a kenyér. Ha csökken a vásárlás, az a vállalkozásnak sem jó, ezért a pékségek túlélésre rendezkednek be, bizakodva, hogy ha véget ér a háború, javul a gazdasági helyzet.
A kenyérdrágulás hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió áll, a háború felborította a globális piac rendjét. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabona- és napraforgó-, valamint műtrágyaexportőr, ha tartalékolnak, és kevesebbet adnak el, az súlyosan megérződik a világpiacon. Májusban volt a legdrágább a búza, azóta, vagyis az aratás után valamelyest csökkent az ára, de továbbra is problémát okoz az energia árának emelkedése. Az olasz sajtó például arról számolt be, hogy Milánóban megháromszorozódott az energia ára, az elektromos kemencék hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, így az lecsapódik a kenyér árában is.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!