Fotó: Gábos Albin
Októbertől tovább drágulhat a kenyér Romániában az ágazatban érdekelt vállalkozók szerint, pedig nálunk volt uniós összevetésben az egyik legnagyobb áremelkedés az elmúlt egy év során. Diószegi László megkeresésünkre elmondta, a drágulás mértéke attól is függ, milyen bázisról indult, Romániában pedig abszolút értékben nézve olcsó a kenyér, a pékségek többsége a túlélésre rendezkedett be, inkább lemond a nyereségről, mert attól tart, ha ennél is jobban drágít, a lakosság nem tudja megfizetni az egyik fő alapélelmiszert.
2022. szeptember 26., 20:102022. szeptember 26., 20:10
2022. szeptember 26., 20:412022. szeptember 26., 20:41
Az európai uniós átlagot meghaladó mértékben drágult Romániában a kenyér: egyetlen év leforgása alatt 25,2 százalékkal emelkedett az ára. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az idei augusztusi árakat hasonlította össze az egy évvel korábbi adatokkal. Kiderült, a romániai 25,2 százalékos áremelkedés a tizedik legnagyobb az Európai Unió 27 országa közül.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyér ára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez óriási drágulást jelent, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban, 2020 augusztusától 2021 augusztusáig a kenyér árnövekedése mindössze 3 százalékos volt uniós szinten.
A negatív rangsor második helyén Litvánia áll 33 százalékos kenyérár-növekedéssel, majd Észtország és Szlovákia következik, mindkettő 32 százalékos drágulással. A legkisebb, jóval az uniós átlag alatti áremelkedést Franciaországban regisztrálták, ahol 8 százalékkal drágult a kenyér, miközben Luxemburgban és Hollandiában 10 százalékos volt a drágulás.
Fotó: Pixabay
„A drágulás mértéke sok mindentől függ, például attól, hogy a pékségek milyen energiát használnak, elektromos árammal, földgázzal vagy fával fűtik a kemencéket” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Diószegi László, az ország több megyéjében is forgalmazó, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa. Kifejtette: az energiahordozók drágultak, de nem azonos mértékben. Azon is múlik az árképzés, hogy mekkora egy pékség kapacitása, és hogy mekkora alapanyag-tartalékkal rendelkeznek.
Diószegi László hangsúlyozta, a tagállamokban az összehasonlítás azért nem nyújt reális képet, mert az árak tekintetében nem ugyanarról a szintről indultak. Ahol már eleve drága volt a kenyér és a pékáru, ott kisebb mértékű lehet az áremelkedés, viszont ahol alacsonyabb volt az ár, nagyobb mértékben kellett drágítani, hogy a megemelkedett költségeket fedezni tudják. Hangsúlyozta, Romániában uniós összevetésben még mindig olcsó a kenyér.
„Kénytelenek vagyunk lemondani a nyereségről, különben a drágítás hatalmas terheket róna a vásárlóink többségére” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi üzletember.
Diószegi László elmondta, a kenyér árát általában úgy számolják ki, hogy alapanyag árát megszorozzák néggyel. Jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül az alapanyag, tehát 12 lej lenne reálisan egy kilogramm kenyér, ám kevés pékség adja 10 lejnél drágábban. A Diószegi pékségben 7,5 lej a kenyér kilogrammjának átlagára, de októberben drágításra kényszerülnek, hogy nullába kihozzák a termelést.
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozó rámutatott, a drágítás a kis jövedelműeket érinti leginkább, pedig esetükben alapélelmiszernek számít a kenyér. Ha csökken a vásárlás, az a vállalkozásnak sem jó, ezért a pékségek túlélésre rendezkednek be, bizakodva, hogy ha véget ér a háború, javul a gazdasági helyzet.
A kenyérdrágulás hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió áll, a háború felborította a globális piac rendjét. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabona- és napraforgó-, valamint műtrágyaexportőr, ha tartalékolnak, és kevesebbet adnak el, az súlyosan megérződik a világpiacon. Májusban volt a legdrágább a búza, azóta, vagyis az aratás után valamelyest csökkent az ára, de továbbra is problémát okoz az energia árának emelkedése. Az olasz sajtó például arról számolt be, hogy Milánóban megháromszorozódott az energia ára, az elektromos kemencék hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, így az lecsapódik a kenyér árában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!