Fotó: Gábos Albin
Októbertől tovább drágulhat a kenyér Romániában az ágazatban érdekelt vállalkozók szerint, pedig nálunk volt uniós összevetésben az egyik legnagyobb áremelkedés az elmúlt egy év során. Diószegi László megkeresésünkre elmondta, a drágulás mértéke attól is függ, milyen bázisról indult, Romániában pedig abszolút értékben nézve olcsó a kenyér, a pékségek többsége a túlélésre rendezkedett be, inkább lemond a nyereségről, mert attól tart, ha ennél is jobban drágít, a lakosság nem tudja megfizetni az egyik fő alapélelmiszert.
2022. szeptember 26., 20:102022. szeptember 26., 20:10
2022. szeptember 26., 20:412022. szeptember 26., 20:41
Az európai uniós átlagot meghaladó mértékben drágult Romániában a kenyér: egyetlen év leforgása alatt 25,2 százalékkal emelkedett az ára. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az idei augusztusi árakat hasonlította össze az egy évvel korábbi adatokkal. Kiderült, a romániai 25,2 százalékos áremelkedés a tizedik legnagyobb az Európai Unió 27 országa közül.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyér ára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez óriási drágulást jelent, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban, 2020 augusztusától 2021 augusztusáig a kenyér árnövekedése mindössze 3 százalékos volt uniós szinten.
A negatív rangsor második helyén Litvánia áll 33 százalékos kenyérár-növekedéssel, majd Észtország és Szlovákia következik, mindkettő 32 százalékos drágulással. A legkisebb, jóval az uniós átlag alatti áremelkedést Franciaországban regisztrálták, ahol 8 százalékkal drágult a kenyér, miközben Luxemburgban és Hollandiában 10 százalékos volt a drágulás.
Fotó: Pixabay
„A drágulás mértéke sok mindentől függ, például attól, hogy a pékségek milyen energiát használnak, elektromos árammal, földgázzal vagy fával fűtik a kemencéket” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Diószegi László, az ország több megyéjében is forgalmazó, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa. Kifejtette: az energiahordozók drágultak, de nem azonos mértékben. Azon is múlik az árképzés, hogy mekkora egy pékség kapacitása, és hogy mekkora alapanyag-tartalékkal rendelkeznek.
Diószegi László hangsúlyozta, a tagállamokban az összehasonlítás azért nem nyújt reális képet, mert az árak tekintetében nem ugyanarról a szintről indultak. Ahol már eleve drága volt a kenyér és a pékáru, ott kisebb mértékű lehet az áremelkedés, viszont ahol alacsonyabb volt az ár, nagyobb mértékben kellett drágítani, hogy a megemelkedett költségeket fedezni tudják. Hangsúlyozta, Romániában uniós összevetésben még mindig olcsó a kenyér.
„Kénytelenek vagyunk lemondani a nyereségről, különben a drágítás hatalmas terheket róna a vásárlóink többségére” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi üzletember.
Diószegi László elmondta, a kenyér árát általában úgy számolják ki, hogy alapanyag árát megszorozzák néggyel. Jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül az alapanyag, tehát 12 lej lenne reálisan egy kilogramm kenyér, ám kevés pékség adja 10 lejnél drágábban. A Diószegi pékségben 7,5 lej a kenyér kilogrammjának átlagára, de októberben drágításra kényszerülnek, hogy nullába kihozzák a termelést.
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozó rámutatott, a drágítás a kis jövedelműeket érinti leginkább, pedig esetükben alapélelmiszernek számít a kenyér. Ha csökken a vásárlás, az a vállalkozásnak sem jó, ezért a pékségek túlélésre rendezkednek be, bizakodva, hogy ha véget ér a háború, javul a gazdasági helyzet.
A kenyérdrágulás hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió áll, a háború felborította a globális piac rendjét. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabona- és napraforgó-, valamint műtrágyaexportőr, ha tartalékolnak, és kevesebbet adnak el, az súlyosan megérződik a világpiacon. Májusban volt a legdrágább a búza, azóta, vagyis az aratás után valamelyest csökkent az ára, de továbbra is problémát okoz az energia árának emelkedése. Az olasz sajtó például arról számolt be, hogy Milánóban megháromszorozódott az energia ára, az elektromos kemencék hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, így az lecsapódik a kenyér árában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!