Jelentős átalakulás várható az autóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A világ legnagyobb autógyártói 2025-ben látványos profitcsökkenéssel szembesültek – a piaci környezet, a költségnövekedés és az elektromos autózásra való átállás egyaránt hozzájárult a visszaeséshez. Egy elemzés szerint az autóiparban darwini szelekció várható: egyes nagyvállalatok eltűnhetnek, és felértékelődnek a gyártók közötti szövetségek, mivel önállóan nehezebben lesznek képesek finanszírozni az elektromos átállás és a szoftveralapú járművek elterjedése által támasztott beruházási igényeket. Az össztermék (GDP) 13 százalékát biztosító, évi 35 milliárd eurós forgalmat lebonyolító autóipar Románia egyik húzóágazata.
2026. január 05., 18:022026. január 05., 18:02
Az autóipar egyre kevesebb profitot termel – állapítja meg az Auto Management Center (CAM) elemzése, amely szerint az iparágban elkerülhetetlenné válik a konszolidáció, ha a gyártók nem akarják tovább csökkenteni a nyereséghányadokat. A nagy autógyártók közül egyedül a Ford tudta növelni nettó nyereségét, minden más szereplő kénytelen volt profitromlást elkönyvelni – állapítja meg az elemzés, amit a Profit.ro gazdasági szakportál ismertetett.
Ágazati szinten az átlagos nyereséghányad 2025 első három negyedévében 5,5 százalék volt, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az iparági profit átlagosan 29,3 százalékkal esett vissza,
2025 első három negyedévében a kilenc vizsgált gyártói csoport átlagos kamat- és adófizetés előtti eredménye (Earnings Before Interest and Taxes – EBIT) 5,5 százalékra esett vissza a megelőző év 7,8 százalékáról.
2025 első felében már jól látható volt a nyomás a nagy gyártók EBIT-hányadosain: a Mercedes-Benz profitabilitása 10,9 százalékról 5,4 százalékra esett, a Honda és a Tesla pedig 3,0 százalékra, illetve 3,2 százalékra csúszott vissza. A BMW és a Hyundai szintén jelentős veszteséget könyvelt el, de 8,6 százalékos, illetve 8,7 százalékos vételi és eladási ár közötti különbségükkel továbbra is a felső sávban maradtak.
A VW-csoport, a GM, a Renault és a BYD is visszaesést jelentett, mindannyian az előző év alatt teljesítettek. A helyzet később tovább romlott: az év első három negyedévében a Mercedes és a GM nagy profitcsökkenést szenvedett el, és a Tesla, illetve a Hyundai is jelentős veszteségeket mutatott ki.
A második helyen a BMW áll 8,1 százalékkal (a tavalyi 9,1 százalék után), a harmadik pedig a Hyundai-csoport 7,5 százalékkal, ami 2,7 százalékponttal alacsonyabb a 2024-es értéknél. A Renault-csoport – amelyhez a Dacia is tartozik – 6 százalékos marzsot jelentett, míg a Nissan és a Stellantis veszteséget termelt.
A legnyereségesebb gyártó a Toyota volt. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az iparági átlag alatt teljesített a BYD (5,1 százalék), a GM (4,7 százalék), a Mercedes és a Ford (4,4 százalék), a Tesla (4,2 százalék) és a VW (2,3 százalék).
A legközelebbi rivális, a Mercedes-Benz 3214 eurót ért el. Ezek az értékek azonban jóval alacsonyabbak a tavalyinál, amikor a Mercedes több mint 7100 eurót keresett járművenként, a BMW pedig 5448 eurót.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
A Tesla már nem tartozik a legprofitábilisabb cégek közé: míg 2024-ben még közel 4000 eurót keresett autónként, 2025-ben már csak 2117 eurót. Eközben a Toyota (2673 euró) és a Hyundai-csoport (2510 euró) is megelőzte. A VW-csoport helyzete különösen aggasztó: átlagosan mindössze 819 eurót keresett járművenként, szemben az előző évi 1965 euróval.
Az értékesítések terén 2025 első felében:
A GM 3 millió, a Stellantis 2,8 millió járművet adott el. Ázsiából a BYD emelkedett ki, amely 2,1 millió járművet értékesített, bár profitabilitása továbbra is elmarad több európai és amerikai gyártóétól.
„Az autóipar mélyreható változások időszakát éli, és küszöbön áll egy elkerülhetetlen konszolidációs hullám. A gyenge gazdasági növekedés, a fő piacok bizonytalan körülményei és a technológiai átalakulás hatalmas kihívásai – amelyeket az új szereplők egyre erősödő versenyhelyzete tovább fokoz – alapjaiban fogják átalakítani az iparágat a következő években” – mondja a CAM igazgatója, Stefan Bratzel.
Váratlanul érte az alkalmazottakat az Aptiv amerikai autóipari vállalat borosjenői gyára bezárásának a híre. Ezer ember marad állás nélkül, és bár kapnak végkielégítést, kilátástalannak tűnik a jövőjük, mert helyben nincs ekkora munkaerőfelvevő.
Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással. Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio: az elbocsátások Jászvásáron 288, Temesváron 236 és Nagyszebenben 117 munkatársat érintenek.
Az Aptiv amerikai autóipai vállalat novemberben közölte az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséggel (AJOFM), hogy 900 alkalmazottjától válik meg borosjenői gyárának bezárásával. A kistérség legnagyobb munkaadója az Európai Unión kívülre helyezi a termelést, amivel 60-70 kilométeres körzetben maradnak kereset nélkül az alkalmazottak családjai.
Románia az EU 6. legnagyobb autógyártója lett 2025 első félévében, megelőzve Olaszországot és Magyarországot. A mioveni-i Dacia és a craiovai Ford Otosan összesen 235 561 autót gyártott a tavalyi év első felében. Ez a gyártási volumen stabil keresletet biztosít bizonyos beszállítóknak, de nem minden szegmens profitál belőle egyformán. Az autóipar 13 millió munkavállalót foglalkoztat az Európai Unióban, az ágazat az EU össztermékének (GDP) 7 százalékát adja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!