Jelentős átalakulás várható az autóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A világ legnagyobb autógyártói 2025-ben látványos profitcsökkenéssel szembesültek – a piaci környezet, a költségnövekedés és az elektromos autózásra való átállás egyaránt hozzájárult a visszaeséshez. Egy elemzés szerint az autóiparban darwini szelekció várható: egyes nagyvállalatok eltűnhetnek, és felértékelődnek a gyártók közötti szövetségek, mivel önállóan nehezebben lesznek képesek finanszírozni az elektromos átállás és a szoftveralapú járművek elterjedése által támasztott beruházási igényeket. Az össztermék (GDP) 13 százalékát biztosító, évi 35 milliárd eurós forgalmat lebonyolító autóipar Románia egyik húzóágazata.
2026. január 05., 18:022026. január 05., 18:02
Az autóipar egyre kevesebb profitot termel – állapítja meg az Auto Management Center (CAM) elemzése, amely szerint az iparágban elkerülhetetlenné válik a konszolidáció, ha a gyártók nem akarják tovább csökkenteni a nyereséghányadokat. A nagy autógyártók közül egyedül a Ford tudta növelni nettó nyereségét, minden más szereplő kénytelen volt profitromlást elkönyvelni – állapítja meg az elemzés, amit a Profit.ro gazdasági szakportál ismertetett.
Ágazati szinten az átlagos nyereséghányad 2025 első három negyedévében 5,5 százalék volt, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az iparági profit átlagosan 29,3 százalékkal esett vissza,
2025 első három negyedévében a kilenc vizsgált gyártói csoport átlagos kamat- és adófizetés előtti eredménye (Earnings Before Interest and Taxes – EBIT) 5,5 százalékra esett vissza a megelőző év 7,8 százalékáról.
2025 első felében már jól látható volt a nyomás a nagy gyártók EBIT-hányadosain: a Mercedes-Benz profitabilitása 10,9 százalékról 5,4 százalékra esett, a Honda és a Tesla pedig 3,0 százalékra, illetve 3,2 százalékra csúszott vissza. A BMW és a Hyundai szintén jelentős veszteséget könyvelt el, de 8,6 százalékos, illetve 8,7 százalékos vételi és eladási ár közötti különbségükkel továbbra is a felső sávban maradtak.
A VW-csoport, a GM, a Renault és a BYD is visszaesést jelentett, mindannyian az előző év alatt teljesítettek. A helyzet később tovább romlott: az év első három negyedévében a Mercedes és a GM nagy profitcsökkenést szenvedett el, és a Tesla, illetve a Hyundai is jelentős veszteségeket mutatott ki.
A második helyen a BMW áll 8,1 százalékkal (a tavalyi 9,1 százalék után), a harmadik pedig a Hyundai-csoport 7,5 százalékkal, ami 2,7 százalékponttal alacsonyabb a 2024-es értéknél. A Renault-csoport – amelyhez a Dacia is tartozik – 6 százalékos marzsot jelentett, míg a Nissan és a Stellantis veszteséget termelt.
A legnyereségesebb gyártó a Toyota volt. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az iparági átlag alatt teljesített a BYD (5,1 százalék), a GM (4,7 százalék), a Mercedes és a Ford (4,4 százalék), a Tesla (4,2 százalék) és a VW (2,3 százalék).
A legközelebbi rivális, a Mercedes-Benz 3214 eurót ért el. Ezek az értékek azonban jóval alacsonyabbak a tavalyinál, amikor a Mercedes több mint 7100 eurót keresett járművenként, a BMW pedig 5448 eurót.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
A Tesla már nem tartozik a legprofitábilisabb cégek közé: míg 2024-ben még közel 4000 eurót keresett autónként, 2025-ben már csak 2117 eurót. Eközben a Toyota (2673 euró) és a Hyundai-csoport (2510 euró) is megelőzte. A VW-csoport helyzete különösen aggasztó: átlagosan mindössze 819 eurót keresett járművenként, szemben az előző évi 1965 euróval.
Az értékesítések terén 2025 első felében:
A GM 3 millió, a Stellantis 2,8 millió járművet adott el. Ázsiából a BYD emelkedett ki, amely 2,1 millió járművet értékesített, bár profitabilitása továbbra is elmarad több európai és amerikai gyártóétól.
„Az autóipar mélyreható változások időszakát éli, és küszöbön áll egy elkerülhetetlen konszolidációs hullám. A gyenge gazdasági növekedés, a fő piacok bizonytalan körülményei és a technológiai átalakulás hatalmas kihívásai – amelyeket az új szereplők egyre erősödő versenyhelyzete tovább fokoz – alapjaiban fogják átalakítani az iparágat a következő években” – mondja a CAM igazgatója, Stefan Bratzel.
Váratlanul érte az alkalmazottakat az Aptiv amerikai autóipari vállalat borosjenői gyára bezárásának a híre. Ezer ember marad állás nélkül, és bár kapnak végkielégítést, kilátástalannak tűnik a jövőjük, mert helyben nincs ekkora munkaerőfelvevő.
Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással. Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio: az elbocsátások Jászvásáron 288, Temesváron 236 és Nagyszebenben 117 munkatársat érintenek.
Az Aptiv amerikai autóipai vállalat novemberben közölte az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséggel (AJOFM), hogy 900 alkalmazottjától válik meg borosjenői gyárának bezárásával. A kistérség legnagyobb munkaadója az Európai Unión kívülre helyezi a termelést, amivel 60-70 kilométeres körzetben maradnak kereset nélkül az alkalmazottak családjai.
Románia az EU 6. legnagyobb autógyártója lett 2025 első félévében, megelőzve Olaszországot és Magyarországot. A mioveni-i Dacia és a craiovai Ford Otosan összesen 235 561 autót gyártott a tavalyi év első felében. Ez a gyártási volumen stabil keresletet biztosít bizonyos beszállítóknak, de nem minden szegmens profitál belőle egyformán. Az autóipar 13 millió munkavállalót foglalkoztat az Európai Unióban, az ágazat az EU össztermékének (GDP) 7 százalékát adja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!