
Az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában
Fotó: MTI
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
2025. június 30., 19:042025. június 30., 19:04
A modern digitális technológiák használata nem járul hozzá a vállalatok nyereségességének növekedéséhez, ugyanakkor segíti az eszközfelhasználás hatékonyságának javítását a világ legnagyobb autóipari vállalatainál – állapítja meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Európai Unió által támogatott kutatása, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem kutatói is részt vesznek.
A kutatás a digitalizáció pénzügyi hatásait vizsgálta különböző időtávokon, elemezve az azonnali (ugyanabban az évben), illetve az egy és két évre kiterjedő hatásokat.
Mint az egyetem szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében írja, az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában, és ez igaz a negyedik ipari forradalom keretében megjelenő digitális technológiákra is.
A BBTE kutatása éppen ezért autóipari vállalatokat vizsgált és egyfelől olyan hagyományos digitális technológiákra összpontosított, amelyek a harmadik ipari forradalom során terjedtek el az elektronikus számítógépek és a gyártási automatizálás megjelenésének köszönhetően. Mint írják, ezek közé tartoznak például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, valamint az online térben végzett műveletek.
Másfelől a kutatás kifejezetten vizsgálta a negyedik ipari forradalom legmodernebb technológiáit is, beleértve például a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák használatát.
„A kutatás több meglepő eredményt is hozott:
Ezzel szemben az eszközök hatékonyabb felhasználása mind rövid, mind középtávon javul. A két eredményt összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális technológiák megtérülése nem egyértelmű: a digitalizáció pénzügyi megtérülésre gyakorolt összhatása pozitív ugyan, de gyenge és jellemzően legalább két év szükséges ahhoz, hogy ez érzékelhetővé váljon.” – összegezte a kutatást Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatási projekt vezetője.
Az autóipari kutatás a kolozsvári BBTE 1,4 millió euró értékű, európai uniós finanszírozású projektjének keretén belül valósult meg. A 2023 és 2026 között zajló, „Strengthening the digitalization of businesses in Eastern Europe – a micro and macro-level approach” című projekt legfőbb célja, hogy támogatást nyújtson a digitális technológiák üzleti folyamatokban való alkalmazására, valamint a bevezetés kihívásainak leküzdésére, elősegítve ezáltal a kelet-európai vállalati szféra digitalizációs szintjének növelését.
A kutatás összesen 54 nagyvállalat 495 éves jelentését dolgozta fel. A kutatási mintában többek között olyan, a régiónkban is jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen AG, a Toyota Motor Corp, a Stellantis vagy a Mercedes Benz Group. A vállalatok éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket. A pénzügyi mutatókat a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki. A nyereségességet az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközhatékonyságot az eszközforgási sebesség (árbevétel/összes eszköz), míg a megtérülést a saját tőke arányos nyereség (ROE) mutatóval mérték – írja a közlemény.

Romániában 8,66 százalékkal nőtt az autóipari termelés az év első hat hónapjában – közölte pénteken a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
szóljon hozzá!