
Az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában
Fotó: MTI
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
2025. június 30., 19:042025. június 30., 19:04
A modern digitális technológiák használata nem járul hozzá a vállalatok nyereségességének növekedéséhez, ugyanakkor segíti az eszközfelhasználás hatékonyságának javítását a világ legnagyobb autóipari vállalatainál – állapítja meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Európai Unió által támogatott kutatása, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem kutatói is részt vesznek.
A kutatás a digitalizáció pénzügyi hatásait vizsgálta különböző időtávokon, elemezve az azonnali (ugyanabban az évben), illetve az egy és két évre kiterjedő hatásokat.
Mint az egyetem szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében írja, az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában, és ez igaz a negyedik ipari forradalom keretében megjelenő digitális technológiákra is.
A BBTE kutatása éppen ezért autóipari vállalatokat vizsgált és egyfelől olyan hagyományos digitális technológiákra összpontosított, amelyek a harmadik ipari forradalom során terjedtek el az elektronikus számítógépek és a gyártási automatizálás megjelenésének köszönhetően. Mint írják, ezek közé tartoznak például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, valamint az online térben végzett műveletek.
Másfelől a kutatás kifejezetten vizsgálta a negyedik ipari forradalom legmodernebb technológiáit is, beleértve például a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák használatát.
„A kutatás több meglepő eredményt is hozott:
Ezzel szemben az eszközök hatékonyabb felhasználása mind rövid, mind középtávon javul. A két eredményt összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális technológiák megtérülése nem egyértelmű: a digitalizáció pénzügyi megtérülésre gyakorolt összhatása pozitív ugyan, de gyenge és jellemzően legalább két év szükséges ahhoz, hogy ez érzékelhetővé váljon.” – összegezte a kutatást Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatási projekt vezetője.
Az autóipari kutatás a kolozsvári BBTE 1,4 millió euró értékű, európai uniós finanszírozású projektjének keretén belül valósult meg. A 2023 és 2026 között zajló, „Strengthening the digitalization of businesses in Eastern Europe – a micro and macro-level approach” című projekt legfőbb célja, hogy támogatást nyújtson a digitális technológiák üzleti folyamatokban való alkalmazására, valamint a bevezetés kihívásainak leküzdésére, elősegítve ezáltal a kelet-európai vállalati szféra digitalizációs szintjének növelését.
A kutatás összesen 54 nagyvállalat 495 éves jelentését dolgozta fel. A kutatási mintában többek között olyan, a régiónkban is jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen AG, a Toyota Motor Corp, a Stellantis vagy a Mercedes Benz Group. A vállalatok éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket. A pénzügyi mutatókat a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki. A nyereségességet az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközhatékonyságot az eszközforgási sebesség (árbevétel/összes eszköz), míg a megtérülést a saját tőke arányos nyereség (ROE) mutatóval mérték – írja a közlemény.

Romániában 8,66 százalékkal nőtt az autóipari termelés az év első hat hónapjában – közölte pénteken a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
szóljon hozzá!