Az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában
Fotó: MTI
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
2025. június 30., 19:042025. június 30., 19:04
A modern digitális technológiák használata nem járul hozzá a vállalatok nyereségességének növekedéséhez, ugyanakkor segíti az eszközfelhasználás hatékonyságának javítását a világ legnagyobb autóipari vállalatainál – állapítja meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Európai Unió által támogatott kutatása, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem kutatói is részt vesznek.
A kutatás a digitalizáció pénzügyi hatásait vizsgálta különböző időtávokon, elemezve az azonnali (ugyanabban az évben), illetve az egy és két évre kiterjedő hatásokat.
Mint az egyetem szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében írja, az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában, és ez igaz a negyedik ipari forradalom keretében megjelenő digitális technológiákra is.
A BBTE kutatása éppen ezért autóipari vállalatokat vizsgált és egyfelől olyan hagyományos digitális technológiákra összpontosított, amelyek a harmadik ipari forradalom során terjedtek el az elektronikus számítógépek és a gyártási automatizálás megjelenésének köszönhetően. Mint írják, ezek közé tartoznak például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, valamint az online térben végzett műveletek.
Másfelől a kutatás kifejezetten vizsgálta a negyedik ipari forradalom legmodernebb technológiáit is, beleértve például a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák használatát.
„A kutatás több meglepő eredményt is hozott:
Ezzel szemben az eszközök hatékonyabb felhasználása mind rövid, mind középtávon javul. A két eredményt összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális technológiák megtérülése nem egyértelmű: a digitalizáció pénzügyi megtérülésre gyakorolt összhatása pozitív ugyan, de gyenge és jellemzően legalább két év szükséges ahhoz, hogy ez érzékelhetővé váljon.” – összegezte a kutatást Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatási projekt vezetője.
Az autóipari kutatás a kolozsvári BBTE 1,4 millió euró értékű, európai uniós finanszírozású projektjének keretén belül valósult meg. A 2023 és 2026 között zajló, „Strengthening the digitalization of businesses in Eastern Europe – a micro and macro-level approach” című projekt legfőbb célja, hogy támogatást nyújtson a digitális technológiák üzleti folyamatokban való alkalmazására, valamint a bevezetés kihívásainak leküzdésére, elősegítve ezáltal a kelet-európai vállalati szféra digitalizációs szintjének növelését.
A kutatás összesen 54 nagyvállalat 495 éves jelentését dolgozta fel. A kutatási mintában többek között olyan, a régiónkban is jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen AG, a Toyota Motor Corp, a Stellantis vagy a Mercedes Benz Group. A vállalatok éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket. A pénzügyi mutatókat a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki. A nyereségességet az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközhatékonyságot az eszközforgási sebesség (árbevétel/összes eszköz), míg a megtérülést a saját tőke arányos nyereség (ROE) mutatóval mérték – írja a közlemény.
Romániában 8,66 százalékkal nőtt az autóipari termelés az év első hat hónapjában – közölte pénteken a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!