Fejest ugranának. Az óriásberuházást a Tarnica víztározónál valósítanák meg
Fotó: Clujtourism.ro
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a megismételt versenytárgyaláson, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
2024. június 18., 19:082024. június 18., 19:08
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani – Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, amelyre december 27-ig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). Azonban – annak ellenére, hogy Burduja szerint tucatnyi potenciális jelentkező akadt – idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett.
De mégsem hagyták annyiban: néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de Sebastian Burduja bejelentése szerint
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A januárban ismételten útjára indított kiírás jelentkezési határideje június 17. volt, és a Profit.ro gazdasági portál már hétfőn jelezte, értesülései szerint ezúttal két társaság is jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság kedden megerősítette mindezt a portálnak, anélkül, hogy megnevezte volna a cégeket.
„Az ajánlattevés mérföldkő a tarnicai vízerőmű megvalósítása felé vezető úton. A SAPE csapata alaposan kielemzi ezeket, hogy biztosítva legyen a törvények betartása, illetve hogy sikeresen folytatódjon a Románia energetikai biztonsága szempontjából életbevágóan fontos projekt.
– jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Korábbi látványterv a szivattyús-tározós vízerőműről
Fotó: Látványterv
Egyébként már 2008-ban is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a tarnicai gigaberuházásról, amelyet 2014-ben frissítettek. Az iratcsomó az állam által a vízerőmű megvalósítása céljából létrehozott részvénytársaság, a Hidro Tarnița tulajdonában van, csakhogy utóbbit tavaly felszámolták – nem sokkal azelőtt, hogy Burdujáék ismét „feltámasztották” a projektet. Jelenleg a Hidroelectrica állami vállalat pereskedik azért, hogy a megszűnt Rt. hitelezőjeként ismerjék el, és visszakapja a korábban tőle megvásárolt dokumentációt. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, mérlegelik, hogy bekapcsolódjanak-e a tarnicai erőmű tervezett megépítésébe.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat.
A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!