
Fejest ugranának. Az óriásberuházást a Tarnica víztározónál valósítanák meg
Fotó: Clujtourism.ro
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a megismételt versenytárgyaláson, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
2024. június 18., 19:082024. június 18., 19:08
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani – Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, amelyre december 27-ig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). Azonban – annak ellenére, hogy Burduja szerint tucatnyi potenciális jelentkező akadt – idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett.
De mégsem hagyták annyiban: néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de Sebastian Burduja bejelentése szerint

Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A januárban ismételten útjára indított kiírás jelentkezési határideje június 17. volt, és a Profit.ro gazdasági portál már hétfőn jelezte, értesülései szerint ezúttal két társaság is jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság kedden megerősítette mindezt a portálnak, anélkül, hogy megnevezte volna a cégeket.
„Az ajánlattevés mérföldkő a tarnicai vízerőmű megvalósítása felé vezető úton. A SAPE csapata alaposan kielemzi ezeket, hogy biztosítva legyen a törvények betartása, illetve hogy sikeresen folytatódjon a Románia energetikai biztonsága szempontjából életbevágóan fontos projekt.
– jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Korábbi látványterv a szivattyús-tározós vízerőműről
Fotó: Látványterv
Egyébként már 2008-ban is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a tarnicai gigaberuházásról, amelyet 2014-ben frissítettek. Az iratcsomó az állam által a vízerőmű megvalósítása céljából létrehozott részvénytársaság, a Hidro Tarnița tulajdonában van, csakhogy utóbbit tavaly felszámolták – nem sokkal azelőtt, hogy Burdujáék ismét „feltámasztották” a projektet. Jelenleg a Hidroelectrica állami vállalat pereskedik azért, hogy a megszűnt Rt. hitelezőjeként ismerjék el, és visszakapja a korábban tőle megvásárolt dokumentációt. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, mérlegelik, hogy bekapcsolódjanak-e a tarnicai erőmű tervezett megépítésébe.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat.
A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
szóljon hozzá!