Csábí-tó. A Tarnica-tó jelenleg energetikai, ivóvízellátási és turisztikai célokat egyaránt szolgál
Fotó: Clujtourism.ro
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
2023. július 08., 10:082023. július 08., 10:08
A Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése elfogadta a társaság önkéntes felszámolását, a május 30-ai döntés nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben – adta hírül az Economica.net gazdasági portál. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnica-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
Az energetikai zöldmezős óriásberuházás ötlete nem új keletű: már az 1970-80-as években, közvetlenül a víztározó megépítése után is tanulmányok tárgya volt. Az 1000 MW teljesítményű nagy vízerőmű terveiről a 2000-es években ismét leseperték a port, 2007-ben az akkori kormány egy prioritási listára is felvette. Aztán 2014-ben versenytárgyalást is hirdettek a kivitelezésre, miután az akkori energiaügyi miniszter vizsgálatokat rendelt el, hogy fény derüljön a „szellemprojekt” által addig elnyelt összegekre. Az ellenőrzés elsősorban a főberuházó – az akkor csődeljárás alatt álló – Hidroelectrica állami energetikai vállalat tevékenységét érintette.
Az egymilliárd euróra becsült projektet 2016 első felében kellett volna elkezdeni, a beruházást pedig 5-7 éven belül fejezték volna be az akkori tervek szerint. A vízerőműnek négy különálló egységet képzeltek el, egyenként 250 megawattóra teljesítménnyel. Az erőmű összesen négyezer embert foglalkoztatott volna.
Kínai cég építheti meg a tarnicai vízi erőművet, ugyanis kizárólag az ázsiai országból pályáztak a kormánynál a beruházás kivitelezésére – értesült a Mediafax hírügynökség.
A kínai „vonal” akkoriban erős volt, ugyanis a Victor Ponta vezette kormány még 2013-ban összesen 8,5 milliárd értékben írt alá gazdasági megállapodásokat kínai vállalatokkal, javarészt energetikai beruházások terén. Ezek között a tarnicai vízerőmű is helyet kapott, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében 2014-ben a kormány több adó és illeték kifizetését teljes mértékben elengedte az erőművet a későbbiekben üzemeltető vállalatnak, így annak sem a környezetvédelmi engedély kiváltásáért, sem az áram szállításáért nem kellett volna fizetnie. Sőt állami támogatást is kilátásba helyeztek.
Fotó: Látványterv
Aztán 2017-ben a kormány törölte a versenytárgyalást, mert „más módon” akart kivitelezőre bukkanni. 2019-ben Anton Anton, az akkori energiaügyi miniszter dél-koreai érdeklődőről beszélt, amely jelentkezne egy újból kiírandó versenytárgyaláson, és köz-magán társulás révén építhetné meg az erőművet.
De hát az idő gyorsan telik, ahogyan az ötletek és a miniszterek is gyorsan váltakoznak: 2020-ban az akkori – kivételes módon most júniusig tisztségben lévő – szaktárcavezető, Virgil Popescu már a projekt elvetéséről beszélt. „Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta Virgil Popescu.
Fotó: Clujtourism.ro
Amely tavaly is téma volt: éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni. Ettől függetlenül a Hidro Tarnița Rt. most felszámolta magát, a jelek szerint – egyelőre vagy végleg – elsüllyesztve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű több évtizedes tervét.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!