Csábí-tó. A Tarnica-tó jelenleg energetikai, ivóvízellátási és turisztikai célokat egyaránt szolgál
Fotó: Clujtourism.ro
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
2023. július 08., 10:082023. július 08., 10:08
A Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése elfogadta a társaság önkéntes felszámolását, a május 30-ai döntés nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben – adta hírül az Economica.net gazdasági portál. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnica-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
Az energetikai zöldmezős óriásberuházás ötlete nem új keletű: már az 1970-80-as években, közvetlenül a víztározó megépítése után is tanulmányok tárgya volt. Az 1000 MW teljesítményű nagy vízerőmű terveiről a 2000-es években ismét leseperték a port, 2007-ben az akkori kormány egy prioritási listára is felvette. Aztán 2014-ben versenytárgyalást is hirdettek a kivitelezésre, miután az akkori energiaügyi miniszter vizsgálatokat rendelt el, hogy fény derüljön a „szellemprojekt” által addig elnyelt összegekre. Az ellenőrzés elsősorban a főberuházó – az akkor csődeljárás alatt álló – Hidroelectrica állami energetikai vállalat tevékenységét érintette.
Az egymilliárd euróra becsült projektet 2016 első felében kellett volna elkezdeni, a beruházást pedig 5-7 éven belül fejezték volna be az akkori tervek szerint. A vízerőműnek négy különálló egységet képzeltek el, egyenként 250 megawattóra teljesítménnyel. Az erőmű összesen négyezer embert foglalkoztatott volna.
Kínai cég építheti meg a tarnicai vízi erőművet, ugyanis kizárólag az ázsiai országból pályáztak a kormánynál a beruházás kivitelezésére – értesült a Mediafax hírügynökség.
A kínai „vonal” akkoriban erős volt, ugyanis a Victor Ponta vezette kormány még 2013-ban összesen 8,5 milliárd értékben írt alá gazdasági megállapodásokat kínai vállalatokkal, javarészt energetikai beruházások terén. Ezek között a tarnicai vízerőmű is helyet kapott, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében 2014-ben a kormány több adó és illeték kifizetését teljes mértékben elengedte az erőművet a későbbiekben üzemeltető vállalatnak, így annak sem a környezetvédelmi engedély kiváltásáért, sem az áram szállításáért nem kellett volna fizetnie. Sőt állami támogatást is kilátásba helyeztek.
Fotó: Látványterv
Aztán 2017-ben a kormány törölte a versenytárgyalást, mert „más módon” akart kivitelezőre bukkanni. 2019-ben Anton Anton, az akkori energiaügyi miniszter dél-koreai érdeklődőről beszélt, amely jelentkezne egy újból kiírandó versenytárgyaláson, és köz-magán társulás révén építhetné meg az erőművet.
De hát az idő gyorsan telik, ahogyan az ötletek és a miniszterek is gyorsan váltakoznak: 2020-ban az akkori – kivételes módon most júniusig tisztségben lévő – szaktárcavezető, Virgil Popescu már a projekt elvetéséről beszélt. „Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta Virgil Popescu.
Fotó: Clujtourism.ro
Amely tavaly is téma volt: éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni. Ettől függetlenül a Hidro Tarnița Rt. most felszámolta magát, a jelek szerint – egyelőre vagy végleg – elsüllyesztve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű több évtizedes tervét.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Nemzetközi kábítószercsempészettel és pszichoaktív anyagok erdélyi terjesztésével foglalkozó, kilenctagú bűnbandát vett őrizetbe a rendőrség több erdélyi megyében, bíróság elé került az előzetes letartóztatásuk indítványa.
Miközben sorra érkeznek a hírek gyárak bezárásáról vagy leépítésekről, akadnak olyan helyek is, ahol építkeznek: Medgyesen épít üzemet a német Welp Group – írja a Profit.ro gazdasági portál a vállalat bejelentése alapján.
Emberrablás áldozata lett Kolozsvár egyik negyedében egy fiatal nő – értesült a Krónika. Érdeklődésünkre a rendőrség megerősítette a hírt, és a fejleményekről is tájékoztatott.
Egyedül maradt egy végső stádiumban lévő rákos beteg nő a tordai kórház kórtermében, ahová többszöri kérése ellenére sem engedték be a férjét. Az intézménynek 25 ezer lejes erkölcsi kártérítést kell fizetnie.
Az erdélyi magyar diákok központosítva érdeklődhetnek továbbtanulási lehetőségeikről, összehasonlíthatják a rendelkezésükre álló opciókat, valamint tájékozódhatnak az egyetemeken túlmutató kibontakozási lehetőségekről is az OMDSZ decemberi börzéjén.
Egy lépéssel közelebb került Szatmárnémeti – Nagybánya gyorsforgalmi út megvalósítása, jelentette be a Szatmár megyei önkormányzat.
Egy kolozsvári ügyvédnő többször is olyan adatokat és információkat adott át kábítószer-kereskedőknek, amelyeket ügyfeleitől szerzett, vagy azokhoz a büntetőügyekhez kapcsolódtak, amelyekkel foglalkozott.
Néhány évtizede még a kalotaszegi falvak elengedhetetlen jószágának számított a bivaly, a téves agrárpolitika miatt mára azonban kiveszőfélben van. Kalotaszentkirályon a környék utolsó bivalytartó gazdáját látogattuk meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!