Csábí-tó. A Tarnica-tó jelenleg energetikai, ivóvízellátási és turisztikai célokat egyaránt szolgál
Fotó: Clujtourism.ro
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
2023. július 08., 10:082023. július 08., 10:08
A Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése elfogadta a társaság önkéntes felszámolását, a május 30-ai döntés nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben – adta hírül az Economica.net gazdasági portál. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnica-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
Az energetikai zöldmezős óriásberuházás ötlete nem új keletű: már az 1970-80-as években, közvetlenül a víztározó megépítése után is tanulmányok tárgya volt. Az 1000 MW teljesítményű nagy vízerőmű terveiről a 2000-es években ismét leseperték a port, 2007-ben az akkori kormány egy prioritási listára is felvette. Aztán 2014-ben versenytárgyalást is hirdettek a kivitelezésre, miután az akkori energiaügyi miniszter vizsgálatokat rendelt el, hogy fény derüljön a „szellemprojekt” által addig elnyelt összegekre. Az ellenőrzés elsősorban a főberuházó – az akkor csődeljárás alatt álló – Hidroelectrica állami energetikai vállalat tevékenységét érintette.
Az egymilliárd euróra becsült projektet 2016 első felében kellett volna elkezdeni, a beruházást pedig 5-7 éven belül fejezték volna be az akkori tervek szerint. A vízerőműnek négy különálló egységet képzeltek el, egyenként 250 megawattóra teljesítménnyel. Az erőmű összesen négyezer embert foglalkoztatott volna.
Kínai cég építheti meg a tarnicai vízi erőművet, ugyanis kizárólag az ázsiai országból pályáztak a kormánynál a beruházás kivitelezésére – értesült a Mediafax hírügynökség.
A kínai „vonal” akkoriban erős volt, ugyanis a Victor Ponta vezette kormány még 2013-ban összesen 8,5 milliárd értékben írt alá gazdasági megállapodásokat kínai vállalatokkal, javarészt energetikai beruházások terén. Ezek között a tarnicai vízerőmű is helyet kapott, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében 2014-ben a kormány több adó és illeték kifizetését teljes mértékben elengedte az erőművet a későbbiekben üzemeltető vállalatnak, így annak sem a környezetvédelmi engedély kiváltásáért, sem az áram szállításáért nem kellett volna fizetnie. Sőt állami támogatást is kilátásba helyeztek.
Fotó: Látványterv
Aztán 2017-ben a kormány törölte a versenytárgyalást, mert „más módon” akart kivitelezőre bukkanni. 2019-ben Anton Anton, az akkori energiaügyi miniszter dél-koreai érdeklődőről beszélt, amely jelentkezne egy újból kiírandó versenytárgyaláson, és köz-magán társulás révén építhetné meg az erőművet.
De hát az idő gyorsan telik, ahogyan az ötletek és a miniszterek is gyorsan váltakoznak: 2020-ban az akkori – kivételes módon most júniusig tisztségben lévő – szaktárcavezető, Virgil Popescu már a projekt elvetéséről beszélt. „Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta Virgil Popescu.
Fotó: Clujtourism.ro
Amely tavaly is téma volt: éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni. Ettől függetlenül a Hidro Tarnița Rt. most felszámolta magát, a jelek szerint – egyelőre vagy végleg – elsüllyesztve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű több évtizedes tervét.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!