Csábí-tó. A Tarnica-tó jelenleg energetikai, ivóvízellátási és turisztikai célokat egyaránt szolgál
Fotó: Clujtourism.ro
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
2023. július 08., 10:082023. július 08., 10:08
A Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése elfogadta a társaság önkéntes felszámolását, a május 30-ai döntés nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben – adta hírül az Economica.net gazdasági portál. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnica-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
Az energetikai zöldmezős óriásberuházás ötlete nem új keletű: már az 1970-80-as években, közvetlenül a víztározó megépítése után is tanulmányok tárgya volt. Az 1000 MW teljesítményű nagy vízerőmű terveiről a 2000-es években ismét leseperték a port, 2007-ben az akkori kormány egy prioritási listára is felvette. Aztán 2014-ben versenytárgyalást is hirdettek a kivitelezésre, miután az akkori energiaügyi miniszter vizsgálatokat rendelt el, hogy fény derüljön a „szellemprojekt” által addig elnyelt összegekre. Az ellenőrzés elsősorban a főberuházó – az akkor csődeljárás alatt álló – Hidroelectrica állami energetikai vállalat tevékenységét érintette.
Az egymilliárd euróra becsült projektet 2016 első felében kellett volna elkezdeni, a beruházást pedig 5-7 éven belül fejezték volna be az akkori tervek szerint. A vízerőműnek négy különálló egységet képzeltek el, egyenként 250 megawattóra teljesítménnyel. Az erőmű összesen négyezer embert foglalkoztatott volna.
Kínai cég építheti meg a tarnicai vízi erőművet, ugyanis kizárólag az ázsiai országból pályáztak a kormánynál a beruházás kivitelezésére – értesült a Mediafax hírügynökség.
A kínai „vonal” akkoriban erős volt, ugyanis a Victor Ponta vezette kormány még 2013-ban összesen 8,5 milliárd értékben írt alá gazdasági megállapodásokat kínai vállalatokkal, javarészt energetikai beruházások terén. Ezek között a tarnicai vízerőmű is helyet kapott, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében 2014-ben a kormány több adó és illeték kifizetését teljes mértékben elengedte az erőművet a későbbiekben üzemeltető vállalatnak, így annak sem a környezetvédelmi engedély kiváltásáért, sem az áram szállításáért nem kellett volna fizetnie. Sőt állami támogatást is kilátásba helyeztek.
Fotó: Látványterv
Aztán 2017-ben a kormány törölte a versenytárgyalást, mert „más módon” akart kivitelezőre bukkanni. 2019-ben Anton Anton, az akkori energiaügyi miniszter dél-koreai érdeklődőről beszélt, amely jelentkezne egy újból kiírandó versenytárgyaláson, és köz-magán társulás révén építhetné meg az erőművet.
De hát az idő gyorsan telik, ahogyan az ötletek és a miniszterek is gyorsan váltakoznak: 2020-ban az akkori – kivételes módon most júniusig tisztségben lévő – szaktárcavezető, Virgil Popescu már a projekt elvetéséről beszélt. „Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta Virgil Popescu.
Fotó: Clujtourism.ro
Amely tavaly is téma volt: éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni. Ettől függetlenül a Hidro Tarnița Rt. most felszámolta magát, a jelek szerint – egyelőre vagy végleg – elsüllyesztve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű több évtizedes tervét.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!