
Fejest ugranának. Az óriásberuházást a Tarnica víztározónál valósítanák meg
Fotó: Clujtourism.ro
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a megismételt versenytárgyaláson, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
2024. június 18., 19:082024. június 18., 19:08
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani – Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, amelyre december 27-ig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). Azonban – annak ellenére, hogy Burduja szerint tucatnyi potenciális jelentkező akadt – idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett.
De mégsem hagyták annyiban: néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de Sebastian Burduja bejelentése szerint

Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A januárban ismételten útjára indított kiírás jelentkezési határideje június 17. volt, és a Profit.ro gazdasági portál már hétfőn jelezte, értesülései szerint ezúttal két társaság is jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság kedden megerősítette mindezt a portálnak, anélkül, hogy megnevezte volna a cégeket.
„Az ajánlattevés mérföldkő a tarnicai vízerőmű megvalósítása felé vezető úton. A SAPE csapata alaposan kielemzi ezeket, hogy biztosítva legyen a törvények betartása, illetve hogy sikeresen folytatódjon a Románia energetikai biztonsága szempontjából életbevágóan fontos projekt.
– jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Korábbi látványterv a szivattyús-tározós vízerőműről
Fotó: Látványterv
Egyébként már 2008-ban is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a tarnicai gigaberuházásról, amelyet 2014-ben frissítettek. Az iratcsomó az állam által a vízerőmű megvalósítása céljából létrehozott részvénytársaság, a Hidro Tarnița tulajdonában van, csakhogy utóbbit tavaly felszámolták – nem sokkal azelőtt, hogy Burdujáék ismét „feltámasztották” a projektet. Jelenleg a Hidroelectrica állami vállalat pereskedik azért, hogy a megszűnt Rt. hitelezőjeként ismerjék el, és visszakapja a korábban tőle megvásárolt dokumentációt. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, mérlegelik, hogy bekapcsolódjanak-e a tarnicai erőmű tervezett megépítésébe.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat.
A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!