Fejest ugranának. Az óriásberuházást a Tarnica víztározónál valósítanák meg
Fotó: Clujtourism.ro
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a megismételt versenytárgyaláson, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
2024. június 18., 19:082024. június 18., 19:08
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani – Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, amelyre december 27-ig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). Azonban – annak ellenére, hogy Burduja szerint tucatnyi potenciális jelentkező akadt – idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett.
De mégsem hagyták annyiban: néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de Sebastian Burduja bejelentése szerint
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A januárban ismételten útjára indított kiírás jelentkezési határideje június 17. volt, és a Profit.ro gazdasági portál már hétfőn jelezte, értesülései szerint ezúttal két társaság is jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság kedden megerősítette mindezt a portálnak, anélkül, hogy megnevezte volna a cégeket.
„Az ajánlattevés mérföldkő a tarnicai vízerőmű megvalósítása felé vezető úton. A SAPE csapata alaposan kielemzi ezeket, hogy biztosítva legyen a törvények betartása, illetve hogy sikeresen folytatódjon a Románia energetikai biztonsága szempontjából életbevágóan fontos projekt.
– jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Korábbi látványterv a szivattyús-tározós vízerőműről
Fotó: Látványterv
Egyébként már 2008-ban is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a tarnicai gigaberuházásról, amelyet 2014-ben frissítettek. Az iratcsomó az állam által a vízerőmű megvalósítása céljából létrehozott részvénytársaság, a Hidro Tarnița tulajdonában van, csakhogy utóbbit tavaly felszámolták – nem sokkal azelőtt, hogy Burdujáék ismét „feltámasztották” a projektet. Jelenleg a Hidroelectrica állami vállalat pereskedik azért, hogy a megszűnt Rt. hitelezőjeként ismerjék el, és visszakapja a korábban tőle megvásárolt dokumentációt. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, mérlegelik, hogy bekapcsolódjanak-e a tarnicai erőmű tervezett megépítésébe.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat.
A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!