Fotó: 123RF
Tavaly 6126 lej volt a bruttó átlagbér Romániában, 591 lejjel (10,7 százalékkal) nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagkereset 385 lejjel (11,3 százalékkal) 3801 lejre nőtt 2022-ben az előző évhez mérten – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2023. szeptember 25., 09:252023. szeptember 25., 09:25
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az országos átlagbérhez képest az IT-szektorban 102,4 százalékkal, a pénzügyi közvetítés és biztosítások ágazatában 65 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén 57,4 százalékkal, a közigazgatásban 46,5 százalékkal, a kitermelőiparban 44 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset. Ezzel szemben az országos átlaghoz képest kisebb volt a nettó átlagbér a vendéglátásban (43 százalékkal), az egyéb szolgáltatások terén (37,4 százalékkal) és az ingatlanközvetítések ágazatában (27,7 százalékkal) is.
Tavaly a nők átlagban 3,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: előbbiek átlagos bruttó havi bére 6012 lejt, utóbbiaké 6231 lejt tett ki.
A legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (34,6 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (23,4 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (22,1 százalék) jegyezték.
A friss adatokból az is kiderül, hogy 2022-ben az ország 37 megyéjében a nettó átlagbér kisebb volt az országos átlagnál.
ez 2881 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Vrancea megye (2888 lej, 24 százalékkal kisebb), Hargita megye (2924 lej, 23,1 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (2950 lej, 22,4 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (2951 lej, cu 22,4 százalékkal kisebb), Mehedinţi megye (2954 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Botoşani megye (2958 lej, 22,2 százalékkal kisebb).
ez 5304 lej volt, 39,5 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A további sorrend: Kolozs megye (4679 lej, 23,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4251 lej, 11,8 százalékkal nagyobb), Ilfov megye (3958 lej, 4,1 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (3939 lej, 3,6 százalékkal nagyobb).
A Központi Fejlesztési Régió megyéi közül októberben a Szeben és a Hargita megyei bruttó átlagbér között volt a legnagyobb az eltérés, több mint 2200 lej – közölte kedden a Fehér megyei regionális statisztikai igazgatóság (DRS).
Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben a vendéglátásban (20,3 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (15,4 százalékkal), a nagy- és kiskereskedelemben, valamint a gépjárművek javítása terén (14,7 százalékkal), illetve a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban (14,4 százalék). A legkisebb mértékben – 1 százalékkal – az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
Közülük 2,711 millióan (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 47 ezerrel, a nőké 68.200-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az ipari és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Az előző évhez képest az információtechnológiai ágazatban foglalkoztatottak száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly az előző évhez képest, 18 800 fővel. Ezt a kis- és nagykereskedelem, illetve a járműjavítás (18 200 fő), valamint a vendéglátás (15 600 fő) követi.
Csökkent viszont a foglalkoztatottak száma a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (1800 fővel), illetve a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (1300 fővel). 2022 végén a foglalkoztatottak létszáma 5,6 millió fő volt, ami 90.800-zal meghaladja az előző év végén jegyzettet. A versenyszférában dolgozók tették ki a foglalkoztatottak 76,7 százalékát, arányuk 1,9 százalékkal nőtt 2021 végéhez mérten.
Óriási különbségek rajzolódnak ki az országok között, ha azt vesszük górcső alá, hogy az átlagbérrel számolva hány évre lenne szükség az első egymillió euró megkereséséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!