Fotó: 123RF
Tavaly 6126 lej volt a bruttó átlagbér Romániában, 591 lejjel (10,7 százalékkal) nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagkereset 385 lejjel (11,3 százalékkal) 3801 lejre nőtt 2022-ben az előző évhez mérten – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2023. szeptember 25., 09:252023. szeptember 25., 09:25
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az országos átlagbérhez képest az IT-szektorban 102,4 százalékkal, a pénzügyi közvetítés és biztosítások ágazatában 65 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén 57,4 százalékkal, a közigazgatásban 46,5 százalékkal, a kitermelőiparban 44 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset. Ezzel szemben az országos átlaghoz képest kisebb volt a nettó átlagbér a vendéglátásban (43 százalékkal), az egyéb szolgáltatások terén (37,4 százalékkal) és az ingatlanközvetítések ágazatában (27,7 százalékkal) is.
Tavaly a nők átlagban 3,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: előbbiek átlagos bruttó havi bére 6012 lejt, utóbbiaké 6231 lejt tett ki.
A legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (34,6 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (23,4 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (22,1 százalék) jegyezték.
A friss adatokból az is kiderül, hogy 2022-ben az ország 37 megyéjében a nettó átlagbér kisebb volt az országos átlagnál.
ez 2881 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Vrancea megye (2888 lej, 24 százalékkal kisebb), Hargita megye (2924 lej, 23,1 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (2950 lej, 22,4 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (2951 lej, cu 22,4 százalékkal kisebb), Mehedinţi megye (2954 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Botoşani megye (2958 lej, 22,2 százalékkal kisebb).
ez 5304 lej volt, 39,5 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A további sorrend: Kolozs megye (4679 lej, 23,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4251 lej, 11,8 százalékkal nagyobb), Ilfov megye (3958 lej, 4,1 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (3939 lej, 3,6 százalékkal nagyobb).
A Központi Fejlesztési Régió megyéi közül októberben a Szeben és a Hargita megyei bruttó átlagbér között volt a legnagyobb az eltérés, több mint 2200 lej – közölte kedden a Fehér megyei regionális statisztikai igazgatóság (DRS).
Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben a vendéglátásban (20,3 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (15,4 százalékkal), a nagy- és kiskereskedelemben, valamint a gépjárművek javítása terén (14,7 százalékkal), illetve a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban (14,4 százalék). A legkisebb mértékben – 1 százalékkal – az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
Közülük 2,711 millióan (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 47 ezerrel, a nőké 68.200-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az ipari és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Negyven százalékkal drágult egy év és három hónap alatt az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár Bukarestben, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar számítása szerint.
Az előző évhez képest az információtechnológiai ágazatban foglalkoztatottak száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly az előző évhez képest, 18 800 fővel. Ezt a kis- és nagykereskedelem, illetve a járműjavítás (18 200 fő), valamint a vendéglátás (15 600 fő) követi.
Csökkent viszont a foglalkoztatottak száma a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (1800 fővel), illetve a pénzügyi közvetítések és biztosítások ágazatában (1300 fővel). 2022 végén a foglalkoztatottak létszáma 5,6 millió fő volt, ami 90.800-zal meghaladja az előző év végén jegyzettet. A versenyszférában dolgozók tették ki a foglalkoztatottak 76,7 százalékát, arányuk 1,9 százalékkal nőtt 2021 végéhez mérten.
Óriási különbségek rajzolódnak ki az országok között, ha azt vesszük górcső alá, hogy az átlagbérrel számolva hány évre lenne szükség az első egymillió euró megkereséséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!