
Tánczos Barna és Marcel Ciolacu a nyugdíjak alakulásáról is nyilatkozott
Fotó: Videófelvétel/Facebook/Marcel Ciolacu
A kis- és közepes nyugdíjak idén egy ízben nőnek, az indexálásról pedig szeptemberben, az első költségvetési-kiigazítás keretében döntenek – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő, miután a 2025-ös évi állami költségvetésről tárgyalt Tánczos Barna pénzügyminiszterrel.
2025. január 15., 12:352025. január 15., 12:35
2025. január 15., 13:522025. január 15., 13:52
Marcel Ciolacu és Tánczos Barna a találkozót követően közös sajtótájékoztatón nyilatkozott a 2025-ös költségvetés és egyben a nyugdíjak alakulásáról.
A miniszterelnök szerint „világosan leszögezték”, hogy a kormánynak a hónap végéig el kell fogadnia a költségvetési törvény tervezetét, amelyet aztán a parlament elé terjesztenek, hogy az a februárban kezdődő új ülésszak első hetén szavazzon róla.
„A hónap végéig a kormányban elfogadjuk a költségvetési törvényt, és benyújtjuk a parlamentnek, hogy a februári első ülésen elfogadják a költségvetési törvényt. Tartjuk a 7 százalékos hiánycélt, ahogyan az Európai Bizottsággal megállapodtunk, és a GDP 7 százalékának megfelelő beruházási céllal” – részletezte Marcel Ciolacu.
Beszélt arról is, hogy miután az államkassza bevételei éveken át GDP-arányosan 27 százalék körül alakultak, 2024-ben a legutóbbi becslések szerint elérték a 29,6 százalékot, és a végleges adatok alapján meghaladhatják a 30 százalékot. Erre az évre 29,6 százalékot tűzött ki célul a pénzügyminisztérium – tette hozzá.
„Megállapodtunk, ahogy azt a parlamenti választások előtt megígértük, hogy a kis- és közepes nyugdíjakra idén év elején egy kiegészítéssel és egy egyszeri emeléssel fogunk jönni, amíg nem látjuk a költségvetés végrehajtását az első kiigazításnál, amikor elemezni fogjuk, hogy az állami költségvetés megengedheti-e magának az indexálást szeptembertől úgy, hogy ne hasson ki különösképpen a PNRR-ben előirányzott beruházásokra. Ez a pénzügyminiszter óvatos megközelítése, és szerintem ez a helyes megközelítés” – fogalmazta meg a miniszterelnök.
„Egyszer s mindenkorra kizárjuk az áfa emelését” – húzta alá.
Tánczos Barna bejelentése szerint az állami költségvetésben 3,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
és arra is ígéretet tett, hogy nem vonják össze az egészségbiztosítási hozzájárulást a jövedelemadóval, ahogyan a Világbanknak a költségvetési bevételek növelésére kidolgozott forgatókönyvében szerepelt.
„Amíg én vagyok a miniszter, nem nőnek az adók” – szögezte le Tánczos Barna.
Az egységes adókulcs kapcsán amúgy Marcel Ciolacu is úgy nyilatkozott: kizárt, hogy idén módosítsák a szintjét, azonban a szociáldemokrata párt elnöke ezúttal is támogatólag beszélt a „rendkívüli jövedelmek” progresszív adójáról.

A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!